Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Technikatörténet
Technikatörténet 37 A helyzet akkor változott meg alapvetően, amikor 1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását (1950-ben derült ki, hogy Klaus Fuchs atomtitkokat szolgáltatott ki az oroszoknak). Truman ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését. Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg a kutatómunka. Kezdetben azonban a feltételek összehasonlíthatatlanul rosszabbak voltak a korábbinál, ugyanis a második világháború idején együttműködő nagyszerű csapat szétszéledt és új emberekből kellett összeverbuválni a csapatot. Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg tudott dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá, nagy mennyiségű energia szabadul fel. Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány, hosszú milliárd évek óta a világegyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, igy a Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet), amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát termelnek. A magas hőmérsékletre és nagy nyomásra pedig azért van szükség, mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közüttük fellépő elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen hely van, ahol ilyen viszonyok előfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében. A hidrogénbombát úgy készítik, hogy az atombombát alacsony rendszámú anyag rétegével veszik körül, és amikor az atombomba felrobban, teljesülnek azok a feltételek, amelyek a könnyű atommagok egyesüléséhez és ezáltal a még nagyobb nukleáris fúziós energia felszabadításához szükségesek. Ez a reakció, melynek megvalósítását elsősorban hadászati szempontok ösztönözték, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása szempontjából. Napjainkban intenzív kutatások folynak a világ legfejlettebb országaiban (hála Teller kitartó munkájának) a termonukleáris fúzió szelídített változatának hőerőművekben történő fenntartására. Általa az energiatermelés igen jelentős, fűtőanyagból szinte kifogyhatatlan a Föld, és ugyanakkor a magfúzió során nem keletkezik káros sugárzás, így radioaktív hulladék sem. A tudósok 2012-re jósolják az első ilyen reaktorok beindulását. Csodálatos lenne, ha Teller Ede megérhetné, hiszen egész életén át ezért küzdött! A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban 1951. május 8-án hajtották végre az első kísérleti robbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Az Enwitok szigetlábhoz tartozó Elugelob szigetecskén 1952. november 1- jén történt nagyszabású termonukleáris robbantás eltüntette a szigetecskét a Föld felszínéről. Ezzel olyan hatalom került az ember kezébe, amellyel el is pusztíthatja, de fel is emelheti önmagát. Teller a hidrogénbomba felrobbantásakor nem volt személyesen jelen, ekkor már Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen dolgozott és egy alagsori sötét terembe helyezett szeizmográfon kísérte figyelemmel az eseményeket. Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti, azonban számos fizikai-kémiai kísérlet és felfedezés is fűződik a nevéhez. A második világháború után azUSA-banlétrehoztákaReaktorbiztonságiBizottságot, amelynek Teller lett az első elnöke. Nagyon sokat tett az atomreaktorokbiztonságos működéséért,amégbiztonsá gosnak ítélt hanfordi reaktorokat bezáratta. Hogy mennyire igaza volt, azt a csernobili katasztrófa igazolta. Az ezen a téren kifejtett áldozatos munkásságáért 1962. december 2-án vehette át Kennedy elnöktől a „Fermi-díjat”. Teller Edének elévülhetetlen érdemei vannak abban is, hogy a két szembenálló szuperhatalom között a fegyverkezési versenyt az enyhülés politikája váltotta fel. A hidegháború éveiben a legnagyobb energiájú kísérleti atomrobbantásokat a Szovjetunió végezte, ugyanis a nagyobb hatóerejű bombáknál kevésbé fontos a pontos célzás. Az Amerikai Egyesült Államokban a technika fejlettségének ezen a fokán már nem az atomtöltetek nagy száma és hatóereje jelentette a legfontosabb feladatot, hanem a felderítésükre és elpusztításukra alkalmas hadászati csúcstechnológia. Ennek a stratégiának legharcosabb képviselője volt Teller Ede. Tudományos tanácsadóként ő beszélte rá Reagan elnököt a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés program beindítására. Ma már cáfoltatatlan tény, hogy az amerikai csúcstechnika behozhatatlannak látszó előnye, a stratégiai védelem hatékonysága komoly szerepet játszott abban, hogy Gorbacsov felismerte a további fegyverkezési verseny tarthatatlanságát. Talán ellentmondásosnak tűnhet fel az a megállapítás, hogy az atombomba és a fegyverkezési verseny mentette meg a békét, mégis tudósok és politikusok egyre nagyobb tábora hangoztatja ezt. Teller Ede 1991 januárjában látogatott el először Magyarországra és az Eötvös Egyetemen több előadást is tartott az atomenergiáról, az atomreaktorokról. A Központi Fizikai Kutatóintézetben a magas hőmérsékletű szupravezetőkről elmélkedett. 1991 .január 23-án a Budapesti Műszaki Egyetemen díszdoktorrá avatták. Évente többször ellátogat Magyarországra. Teller Edét 1994-ben Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki, 1994-ben pedig az először kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést vehette át. Teller Ede 1962-ben megjelent „Hirosima hagyatéka” c. könyve a tudós hitvallása. Könyve hozzájárni a béke ügyéhez. Úgy véli az ezredfordulón véglegesen eldől majd jövendő sorsunk. Fel kell ismernünk, hogy sok milliárd emberi lényben ugyanazok a lehetőségek rejlenek, mint bennünk magunkban. A humanizmus eszméi mindaddig nem valósulhatnak meg maradéktalanul, amíg nem alkalmazhatók valamennyiünkre egyenlően. A béke elkerülése többet jelent, mint a háború elkerülése. Akárcsak az élet, a béke is alkotó tevékenység. Csak akkor sikerülhet megőriznünk a békét, ha alaposan és részletesen átgondoljuk a háborút. Teller világképének központi része a haladás és a fejlődés. A fejlődés mozgatója az értelem és az érzelem. O egész életét a munkának és a haladásnak szentelte. Szerényen fogalmaz versében erről: „ Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten, Félni, hogy talán még igazság sincsen. Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
