Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 35 A gyógyászati és növényvédelmi készítményekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó rendelkezések 2000. május 10-én léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve lehet kérni a Hivataltól ilyen bizonylat kiadását. Kiegészítő oltalmi bizonylatot olyan készítmények hatóanyagaira engedélyeznek, amelyeket forgalomba hozatal előtt a gyógyszertörvény és a növényvédő szerekre vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően lajstromoztatni kell. Hatóanyagon olyan vegyi úton előállított anyagot vagy kompozíciót, mikroorganizmust vagy mikroorganizmus-kompozíciót kell érteni, amely emberek vagy állatok betegségei vonatkozásában általános vagy különleges gyógyító vagy megelőző hatást mutat, vagy amely az egészségi állapotjavítására, módosítására vagy diagnosztizálására alkalmazható, vagy amelyet növények vagy növényi termékek védelmére használnak. A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a szabadalmas vagy annak jogutóda nyújthatja be a lajstromozás időpontjától vagy a szabadalom engedélyezésének napjától számított 6 hónapon belül. A kérelmet bevezetik a szabadalmi lajstromba és a hivatalos közlönyben publikálják. A kiegészítő oltalmi bizonylat megadása az alábbi feltételekhez van kötve:- az alapszabadalom érvényes a Cseh Köztársaság területén;- a készítmény az alapszabadalom által védett hatóanyagot tartalmaz;- az anyagra nem adtak korábban kiegészítő oltalmi bizonylatot;- a készítmény lajstromozása első ízben engedélyezi egy generikus gyógyászati vagy növényvédelmi készítmény forgalomba hozatalát a Cseh Köztársaságban. A kiegészítő oltalmi bizonylat oltalmi ideje megfelel annak az időtartamnak, amelyet úgy kapunk, hogy az alapszabadalom bejelentési napja és a készítménynek a Cseh Köztársaságban való forgalomba hozatalát engedélyező első lajstromozás időpontja közötti időtartamból levonunk öt évet, de ez az idő nem lehet hosszabb a hatálybalépés napjától számított öt évnél. A kiegészítő oltalmi bizonylat az alapszabadalom oltalmi idejének megszűnésekor lép hatályba, és fenntartásához évi illetékeket kell fizetni. A kiegészítő oltalmi bizonylat ugyanolyan jogokat biztosít tulajdonosának, mint az alapszabadalom, de az oltalom a lajstromozott készítményben levő vegyi anyagra vagy anyagkompozícióra, mikroorganizmusra vagy mikroorganizmus-kompozícióra korlátozódik. A kiegészítő oltalmi bizonylat megszűnik- oltalmi idejének lejártakor;- a tulajdonos lemondásakor;- az évdíjfizetés elmulasztásakor;- a lajstromozás törlése miatt;- ha az Iparjogvédelmi Hivatal törli. A kiegészítő oltalmi bizonylatot törölni kell, ha- nem elégíti ki az engedélyezéséhez szükséges feltételeket;- az alapszabadalmat törölték vagy úgy korlátozták, hogy a bizonylattal védett anyagot ezáltal kizárták a szabadalmi oltalomból. 5. Dél-Korea Egy magánszemély szolgáltatási védjegyként lajstromoztatta a WALL-MART nevet. A Wal-Mart Stores Inc. amerikai cég kérte a lajstromozás érvénytelenítését. A Koreai Iparjogvédelmi Hivatal Felülvizsgálati Tanácsa helyt adott a kérelemnek, és a lajstromozást érvénytelenítette. A védjegytulajdonos pert indított a Szabadalmi Bíróságnál, és a Tanács döntésének megváltoztatását kérte. A Szabadalmi Bíróság ítéletében a szabadalmi törvény 7. szakaszának (1)4 pontjából indult ki, amely kimondja, hogy közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző védjegy vagy szolgáltatási védjegy nem lajstromozható. Ez a törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy egy védjegy nem oltalmazható, ha utánozza más közismert védjegyét, és a lajstromozás a közismert védjegy hírnevének jogtalan kihasználását jelentené. Az adott esetben a „Wal-Mart” név a cég alapítójának, Sam Waltonnak a nevéből vett „Wal” szóból és az üzletre utaló „Mart” szóból van összetéve, és rendkívül hasonlít a védjegyzett WALL-MART szóhoz mind megjelenésben, mind hangzásban és jelentésben. A két kifejezés esetében a megjelölt szolgáltatások is hasonlóak, így fennáll az összetéveszthetőség veszélye a szolgáltatások eredetét illetően. Ezért a bíróság fenntartotta a Felülvizsgálati Tanács döntését. 6. Egyesült Arab Emirátusok Egy francia cég egy gyógyászati terméket LANZOR védjeggyel hozott forgalomba, míg egy helyi cég ugyanezt a terméket LANSO védjeggyel forgalmazta az Egyesült Arab Emirátusokban. A francia cég 1995. szeptember 11-én nyújtott be lajstromozási kérelmet a LANZOR védjegyre, míg a helyi cég november 8-án nyújtott be hasonló kérelmet saját LANSO védjegyére. A LANSO védjegyet 1996. októberében lajstromozták. A LANZOR védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet lassabban bírálták el, és amikor 1997-ben lajstromozták, a LANSO védjegy tulajdonosa a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumnál fellebbezést nyújtott be azon az alapon, hogy a két név hasonló, és emellett a LANSO védjegyet korábban lajstromozták. A Minisztérium a LANSO védjegy tulajdonosának adott igazat, ami miatt a LANZOR védjegy tulajdonosa bírósághoz fordult. Keresetében a védjegytörvény 3. és 4. szakaszára hivatkozott. A 3. szakasz kimondja, hogy nem lehet olyan védjegyet lajstromoztatni, amely megtéveszti a közönséget, vagy utánzó vagy hamis kereskedelmi nevet tartalmaz. A 4. szakasz szerint a nemzetközi hírnévnek örvendő külföldi védjegyek csak az eredeti tulajdonos kérelmére lajstromozhatók. A LANZOR védjegy tulajdonosa mint felperes kérte a LANSO védjegynek a lajstromból való törlését arra hivatkozva, hogy a LANZOR védjegy nemzetközi hírnévnek örvend, és a LANSO védjegy utánzáson alapszik. A felperes bizonyította, hogy védjegyét 1989-ben Franciaországban, majd számos egyéb országban is lajstromoztatta és használta. Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes kérelmének, és elrendelte a LANSO védjegy törlését a lajstromból. Az
