Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

II

zösség egyes országai a Közösség határozataitól függetlenül hozták meg döntéseiket.

Amint már több ízben említettem, Európa részben morális okokból, részben jól felfogott gazdasági érdekből ellenáll a GM növényeknek, és ez nyugodtan tekinthető az USA-Európa közötti mezőgazdasági háború részének. Ausztria kormánya egyoldalú tilalmat vezetett be genetikailag módosított B. t. kukoricákra. A francia és az osztrák kormány betiltotta bizonyos GM kukoricák importját az USA-ból, azzal az indokkal, hogy az antibiotikumrezisztencia-gének esetleg átadódnak a szimbiotikus, potenciálisan patogén bélbaktériumokra. 1997 áprilisában az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amely engedélyezi a tagállamoknak a GM növények betiltását a mezőgazdaságban, 1998 elején átmeneti teljes tilalmat helyeztek érvénybe a kukorica szállítására, mert nem volt kellőképpen igazolva, hogy ezek a tételek nem tartalmaznak nem engedélyezett GM kukoricát.

Hogy ne csak Európát említsem, Hermeto Hoffman, Brazília egyik déli államának mezőgazdasági minisztere szövetségi államát GM-mentes zónának minősítette és még a 79 GM növény folyamatban levő termesztési kísérleteit is leállíttatta.

Az ellenállás lépései közé tartozik olyan szigorú bizonyítékok megkövetelése is, amelyeket korábban mezőgazdasági technológiáknál sohasem követeltek meg. Az inszekticid hatású új GM növényeknél megkövetelik annak teljes bizonyítását, hogy csak az adott terményt károsító rovarokat pusztítják. Ilyen előírásokat sohasem alkalmaztak a hagyományos kémiai inszekticidekre (amelyek kiváltására lennének hivatottak a GM növények), pedig ezekről később gyakran bebizonyosodott, hogy sokkal károsabbak a nem célrovarokra, mint azokra, amelyeket el kellene pusztítani. Sarkosan fogalmazva a kémiai inszekticidek néhány elővizsgálat után már engedélyezhetők (majd később kiderül, milyenek), GM növényektől viszont teljes biztonságot követelnek. Ebből is kiderül, hogy itt nem szakmai kérdésekről, hanem politikai nyomásról van szó.

A GM növények históriájának új fejezete nyílt meg dr. Pusztai Árpád kísérleti eredményeinek nyilvánosságra hozásával. 1997 végén Pusztai dr., a Rowett Institute aberdeeni kutatóintézetének kutatója a sajtó rendelkezésére bocsátotta kutatási eredményeit, amely kutatásokat GM burgonyákkal és patkányokkal végzett. A gondot az jelentette, hogy eredményeit úgy publikálta, hogy ezeket főnökeivel nem ismertette, és az intézet a korai stádiumban levő kísérletek eredményeinek kiadását megbocsáthatatlan kutatói etikai vétségnek tekintette és a 68 éves, „kutatásaiban megzavarodott” tudóst elbocsátotta.

A kutatási eredmények szerint azok a burgonyák, amelyekbe a hóvirág lektinjét ültették be, bizonyos rendellenességeket okoztak patkányokban. Dr. Pusztai elbocsátását hiába indokolta tudósetikai megfontolásokkal az intézet és tagadott minden politikai nyomást, a GM-ellenes sajtó azonnal politikai nyomást emlegetett, Pusztai dr. mennybe ment, a szenzációéhes (és tudományellenes) sajtó azonnal levonta a megfelelő következtetést, hogy minden GM növény méreg.

Függetlenül attól, hogy mennyire alátámasztottak Pusztai dr. kísérletei (valószínűleg azok), itt egyetlen genetikailag módosított növényfajtáról, burgonyáról és lektinről van szó. Ha még azt is hozzátesszük, hogy eleve ismert a lektin mérgező hatása, és számos kísérlet célja éppen az, hogy felmérjék a rovarölő, de emberre is mérgező fehérjék bevitelének kockázatait, akkor ez az eredmény nem riasztó. Hasonló kísérletsorozatot végeztek etanoltermelő baktériumokkal is, ezzel kapcsolatban már tartottak nemzetközi szimpóziumokat is - ott ilyen eredmények nem születtek. Egyáltalán nincs alátámasztva, hogy a GM növények általában nem biztonságosak, egy kísérleti eredmény alapján ez nem állapítható meg.

A kérdésre azoban rámozdult a világsajtó, felhívások tucatjai kerültek az internetre a GM növényekkel kapcsolatban, ez újabb tőrdöfés volt a GM növények ügyére. A bóvlitudomány diadalát ülte.

Pusztai dr. eredményei (és a népszerűség keresése) arra biztatta Károly walesi herceget, aki régóta híve a biotáplálkozásnak, hogy moratóriumra szólítson fel a GM növények ellen. A walesi herceg a kérdést kevésbé tudományos, hanem inkább etikai oldalról szemléli. Véleménye szerint a genetikai mérnökség az „emberiséget abba a birodalomba kívánja bevezetni, amely Istenre és csak Istenre tartozik egyedül.”

Felhívását az alábbiakkal támasztja alá:

„Eltekintve néhány nagyon előnyös és speciális gyógyászati alkalmazástól, van-e jogunk kísérletezni az élet építőköveivel és kereskedelmi termékké tenni ezeket? A jog korában élünk - de számomra úgy tűnik, itt az ideje annak, hogy Alkotónknak is legyenek bizonyos jogai. Egyszerűen nem tudjuk felmérni a növénynemesítés eredményeinek hosszú távú következményeit az emberi egészségre és a tágabb környezetre. A szarvasmarha szivacsos enkefalitisz leckéje és más, teljesen ember által keltett betegségek leckéje mutatja, hogy az „olcsó élelmiszerek” útja nem a legbiztonságosabb út, és olyan előre nem látható következmények léphetnek fel ezen az úton, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot. Még a legjobb tudomány sem tudja megjósolni a megjósolhatatlant.”

Az Európai Unióban kialakult népi felzúdulás az élelmiszer-biztonsági kérdésekben összemosott minden veszélyforrást. Mintha egy nagy keverőedényben összekeverték volna a „kerge marha” kórt, a peszticid- és dioxinmaradványokat, a mikroorganizmusokat és a GM élelmiszereket (ettől az összekeveréstől Károly herceg nyilatkozata sem mentes). Az előbb említetteknek a kockázati tényezője jelentősen magasabb, mint a GM élelmiszereké, a manipulált közvélemény mégis ezt tekinti a fő veszélyforrásnak. Ugyanakkor Emma Bonino, az EU fogyasztóegészségügyi munkatársa támogatná a GM élelmiszerek megfontolt, tüzetes, előrelátó vizsgálatát a következő feltételekkel: (1) kölcsönösen konzultálva a Tudományos Bizottsággal; (2) állandóan figyelve a GM növényeket és GM élelmiszereket a piacon és a környezetben; (3) 7 év múlva az egész rendszert újra értékelve.

Jelenleg a meg nem jósolható kockázatok egyike sem tűnik olyannak, amely a genetikai mérnökségnek tulajdonítható reális jogi keresethez vezethetne. A GM növényeknek már évtizedes történelme van, és eddig még egyetlen bizonyítottan jelentős kár sem származott ezekből.

A GM technológia ellenzői (ahogyan szokták, interneten, nagy hírveréssel) az eosinophilia myalgia szindrómát