Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században
Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században 9 kát, a nagyobb bevétel és a születésszám között pedig a fordított korreláció erősen bizonyított. A jelenleg legelfogadottabb GM szójafajta a Roundup Ready Soyban (RRS), a Monsanto terméke. Ez herbicid rezisztenciára van kialakítva, jól hasznosítható a talajkímélő, „szántás nélküli” technológiában. Ezen gyorsan növekvő növény alkalmazásával csökkenthető az alkalmazott herbicidek összmennyisége, mert a növény napvédő hatása elveszi a fényt a versengő gyomok elől. A Monsanto az utóbbi időben rendkívüli módon igyekszik összehangolni a gazdaságosság fenntarthatóságát az ökológiai fenntarthatósággal. Interneten hirdetik a modem mezőgazdasági biotechnológia környezeti előnyeit. Valóban jelentős statisztikai kimutatásokkal igazolják ezeket a környezeti előnyöket. Folytatják a kockázatok önkéntes megfigyelését és ez irányban megindították a teljes minőségi irányítási rendszer kifejlesztését (ISO 9000 standardok). Ezek a felmérések legjobban az RRS szójára vannak kidolgozva. Egyértelműen kimutatták, hogy ez a fajta csökkenti egy másik veszélyforrás, a kémiai anyagok, pl. herbicidek felhasználását. Az ilyen vizsgálatok során az is kiderült, hogy a GM fajták alkalmazásával csökkennek az egyéb toxicitási veszélyek is. A Bacillus thüringiensis alkalmazásával csökken a rákkeltő aflatoxinok kialakulásának esélye is. Az aflatoxint termelő penészgombák ugyanis a kukoricafűró bogár lyukain keresztül hatolnak a kukoricába, ezeket a bogarakat a B. thüringiensis viszont elpusztítja. A mezőgazdasági biotechnológiának vannak tekintélyes támogatói az emberiség és a Föld jövőjét teljes egészében áttekintő szervezetek között, mivel felismerték, hogy ez az a módszer, amellyel a Föld lakosságát táplálni lehet ökológiailag fenntartható módon. A Világbank ezzel kapcsolatban jelentős erőfeszítéseket vállalt, olyan monográfiát adva ki, amely szilárdan kiáll a modem biotechnológia mint a fenntartható fejlődés hasznos eszköze mellett. „Széles körben elismert, hogy megfelelően menedzselve a biotechnológia jelentős szerepet játszhat a gazdasági és szociális fejlődés támogatásában mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A genetikailag módosított termények olyan módon lehetnek jó hatással a biológiai sokféleségre, hogy jelentősen nagyobb termésátlaguk következtében szükségtelenné válik a természeti környezet csökkentése szántóterületek növelésével, amelyre egyébként a növekvő emberi populáció élelmiszer-ellátásához szükség lenne.” 2.2. A kockázatok és előnyök mérlege a mezőgazdasági biotechnológiában A biotechnológiai úton módosított növények gyors elfogadása a farmerek részéről az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában világosan bizonyítja ezeknek a termékeknek az előnyeit. Az ilyen előnyök megosztása a fejlett országok és a fejlődő országok között jelentős kihívást jelent a profitorientált multinacionális cégeknek (hiszen a fejlődő országok nem tudják átvállalni a fejlesztés hatalmas költségeit). A Világbank egyik konzultatív csoportjának (a nemzetközi mezőgazdasági kutatásról) elnöke, Ismail Serafgeldin fel is teszi a kérdést: „Súlyos kérdés az, vajon a biotechnológiai kutatások által előidézett előnyök szolgálják-e ténylegesen a közjavát?” A tudományos közvéleményben (amely nem azonos az általános közvéleménnyel) elfogadott, hogy a modem biotechnológia segíthet az emberiség gondjain. A most következő idézet az Egyesült Nemzetek Környezeti Folyamatok Konferenciájának (United Nations Conference on the Environment Conference), röviden a Riói Kiáltvány 21. fejezetéből való: „A modem biotechnológia jelentős hozzájárulást nyújthat, hogy lehetővé váljék a jobb egészségügyi gondoskodás javuló élelmiszer-biztonság a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat segítségével, az ivóvíz jobb hozzáférhetősége, a hatékonyabb ipari fejlesztési eljárások a nyersanyagok átalakítására, az erdőirtás fenntartható mértéke és a veszélyes hulladékok detoxikálása”. Az előnyök elfogadásán kívül azonban át kell tekinteni a kockázatokat is a legtöbb élelmiszer-ipari terméknél. Amenynyiben széles körben elfogadott módszerek állnak rendelkezésre a GM élelmiszerek és a GM növények környezeti biztonságának értékelésére, a kockázatok megbízhatóan és reálisan felmérhetők, és a fogyasztó, ha ezeket túl kockázatosnak látja, választhatja az organikus avagy bioélelmiszereket. Szabályozott, felelős és piaci szempontból is elfogadható innovációval hozzáférhetővé válhatnak az új mezőgazdasági technológiák előnyei - megfelelő elővigyázatossággal, jó menedzsmenttel és a lehetséges kockázatok felmérésével. Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environment Program) terveiben szerepel egy nemzetközi konszenzus összekovácsolása a mezőgazdasági biotechnológia által felvetett környezeti kockázatok kezelése irányában. Eddig még nem alakult ki a konszenzus a molekulárbiológusok és az ökológusok álláspontja között. Abban a kérdésben azonban konszenzusra jutottak, hogy a kockázati elemzésnek a végterméken kell alapulnia, és nem azon az eljáráson, amellyel a végterméket produkálják. Az Egyesült Nemzeteknek van egy élelmiszer-biztonsági bizottsága, a Codex Alimentarius (a továbbiakban „Codex”); ez olyan nemzetközi kormányszervezet, amely a Food and Agricultural Organization (FAO) felügyelete alatt működik. A Codex bizottságai még nem döntötték el, van-e egyáltalán olyan élelmiszer-biztonsági kérdés a GM növényekkel és a GM élelmiszerekkel kapcsolatban, amely a külön jelzést indokolttá tenné. Az északi országok és az Európai Közösség részéről azonban erős a nyomás az „etikai” szempontok figyelembevételére, ami nemcsak a végtermékre, hanem az előállítási eljárásra is vonatkozik. Ez az európai álláspont nem tudományos alapokon nyugszik, hanem az „óvatos tudomány” alapján, amely nem vizsgált, alátámasztatlan feltevéseken alapul. Itt ki kell térnem egy csak látszólag ide nem tartozó mellékvágányra. A tudományellenesség évtizedeit éljük a közvéleményben, Magyarországon is. A tudományellenesség társul az áltudománnyal, és az áltudomány támogatásával komoly politikai tőkét és népszerűséget lehet kovácsolni. Nem állítom, hogy az Európai Közösség (és főleg az Európai Parlament) áltudományt támogat, csak azt, hogy nem támogatja a népszerűtlen tudományágakat. Ezen a területen az „atom” mellé belépett a genetikailag módosított növény is, ez pedig hosszú időre visszavetheti a fejlődést ezen a területen. Az áltudományt - mint már említettük - Huber bóvlitudománynak (Junk science”)
