Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Tanulmányok. Sümeghy Pálné dr., Hajdú Tamásné: A Szabadalmi Jogi Szerződés
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam V. 2000. október TANULMÁNYOK SÜMEGHY PÁLNÉ DR. - HAJDÚ TAMÁSNÉ A Szabadalmi Jogi Szerződés Miután jelen összeállítás az első írásos tájékoztatás a Szabadalmi Jogi Szerződés mibenlétére vonatkozóan, és maga a Szerződés csak évek múlva fogja ténylegesen befolyásolni hatályos szabadalmi törvényünket (feltehetően a módosított Európai Szabadalmi Egyezménnyel való összhang megteremtése által), most inkább azt az általános hatást emeljük ki, amelyet létrehozói a Szerződés megkötésével megcéloztak, és a teljesség igénye nélkül kitérünk néhány fontos cikk ismertetésére. Terveink szerint, a mai magyar szabályozást érintő változásokat előre jelezni, illetve azok hatálybalépését jóval megelőzően ismertetni fogjuk. Mi a célja a Szabadalmi Jogi Szerződésnek? A Szabadalmi Jogi Szerződés (a továbbiakban PLT) célja a nemzeti és a regionális szabadalmi bejelentésekre vonatkozó alaki követelmények harmonizálása, a szabadalom megszerzésére és fenntartására irányuló eljárás egyszerűsítése. Ezeket a célokat a PLT elsősorban a következők révén igyekszik biztosítani:- a bejelentés napjára vonatkozó követelmények és eljárási szabályok harmonizálása annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a bejelentés napjának „elvesztése” az alaki követelmények be nem tartása miatt;- egyetlen, nemzetközi szinten harmonizált alaki követelményrendszer támasztása a nemzeti és a regionális bejelentések tekintetében, amelyek összhangban vannak a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben (PCT) meghatározott alaki előírásokkal;- egységesített űrlapok létrehozása, amelyek adattartalmát valamennyi PLT-tagállam hivatalának el kell fogadnia;- a szabadalmi hivatalok előtt folyó eljárás egyszerűsítése;- a határidők be nem tartása miatt bekövetkező, nem szándékos jogvesztés elkerülésére szolgáló mechanizmusok kialakítása;- a szabadalmi bejelentések elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó alapelvek rögzítése. A PLT a szerződő országok hivatalai által maximálisan előírható követelmények együttesét határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződő országok - bizonyos kivételektől eltekintve - szabadon dönthetnek úgy, hogy enyhébb, „nagyvonalúbb” követelményeket támasztanak a bejelentők, szabadalmasok felé. A PLT előírásai éppúgy vonatkoznak a nemzeti és a regionális szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra, mint a PCT alapján benyújtott nemzetközi bejelentésekre az ún. „nemzeti szakaszba” lépést követően. A PLT-vel kapcsolatos előnyös hatások és esetleges korlátozások A PLT által harmonizált és egyszerűsített alaki követelmények csökkentik a hibák elkövetésének a kockázatát, ezáltal pedig várhatóan kevesebb jogvesztés fog bekövetkezni. A nemzetközi űrlapminták, amelyeket a PLT Közgyűlése fog létrehozni, és amelyeket minden szerződő országnak el kell fogadnia, szintén könnyebbé fogják tenni a külföldi bejelentések benyújtását. Az egyszerűsítések okozta költségcsökkenés mellett további előnyt jelent, hogy a szerződő országok állampolgárai egy külföldi bejelentés megtételekor ismerős „környezettel” állnak majd szemben. Fontos szempontként itt megjegyzendő, hogy a szerződő államoknak a jövőben sem kell szembenézniük az elektronikus benyújtás bevezetésének kényszerével. Bármely PLT-tagország továbbra is folytathatja a papíron történő benyújtás jelenlegi gyakorlatát. A PLT célja az elektronikus úton és a papíron való benyújtás tekintetében az, hogy megkönnyítse az elektronikus úton történő benyújtás megteremtését mind a hivatalok, mind pedig a felhasználók számára, ugyanakkor ne zárjon ki egyetlen felhasználót sem a szabadalmazás lehetőségéből, amennyiben még nem lennének adottak az ő szempontjából az elektronikus benyújtás alkalmazásának lehetőségei. Hogyan illeszkedik a PLT a „ világméretű” szabadalmi harmonizáció folyamatába? A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) tagállamai 2000. június 2-án konszenzusos alapon elfogadták a Szabadalmi Jogi Szerződést. A PLT véglegesítésére azon a Diplomáciai Értekezleten került sor, amely május 11. és június 2. között Genfben mintegy 150 ország delegációjának részvételével zajlott.
