Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 51 16-án szimpóziumot tartottak, amelyen Desmond Ryan, az AIPPI volt elnöke is beszédet mondott. Beszédében a szabadalmi jogok nemzetközi harmonizációjával foglalkozott. Megállapította, hogy a különböző nemzetközi szerződések révén ez a folyamat kedvező irányban halad, de rámutatott, hogy van egy fontos terület, amely mostanáig alapvetően kimaradt a nemzetközi szabályozásból és harmonizálásból, és ez a szellemi tulajdonjogok érvényesítése. „A szellemi tulajdonjogoknak ez a fontos területe jelenleg rendkívül nagy változatosságot mutat, és ez különösen érvényes a szabadalmakra, ahol az anyagi jog egységessége, a harmonizálási eljárások és a közös adatbázisok növekvő hozzáférhetősége ellenére azonos találmányra vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek különböző államokban alapvetően eltérő megítéléshez vezethetnek.” Ilyen okok miatt az AIPPI elnöke a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén nyomatékosan felhívta a figyelmet az egységesítés szükségességére. B) A Vogue divatlapot 1909 óta a Conde Nast Publications Inc. (CN) adta ki. Ez a cég 1988-ban egyesült az Advanced Magazine Publisher Inc. (AM) céggel. CN 1961-ben a VOGUE névre védjegybejelentést nyújtott be a nyomtatványokra vonatkozó 26. áruosztályban, és 1964- ben védjegyoltalmat kapott, amelyet 1975-ben, 1984-ben és 1994-ben is megújított. 1986-ban a Top Mercy K. K. (TM) aMEIVOGUE névre lajstromozási kérelmet nyújtott be a ruházkodásra vonatkozó 17. áruosztályban, és 1989-ben 2 108 307 számmal védjegyoltalmat kapott. 1994-ben AM a Szabadalmi Hivatalnál keresetett nyújtott be a MEIVOGUE védjegy törlésére. Kérelmét azzal indokolta, hogy a sérelmezett védjegy használata TM által megtéveszti a fogyasztókat a VOGUE védjeggyel kapcsolatos áruk és szolgáltatások területén; emellett a MEIVOGUE védjegy lajstromozása sértette az első bejelentőt megillető jogra vonatkozó alapelvet. A Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa elutasította AM keresetét, megállapítva, hogy TM számára jogosult volt a MEIVOGUE védjegy lajstromozása, mert ez a védjegy viszonylag rövid mind vizuálisan, mind verbálisán, és ezért a fogyasztók a védjegyet mint egységes kifejezést tudják felismerni. AM azzal érvelt, hogy a MEIVOGUE védjegy használata a fogyasztók körében az áruk származását illetően megtévesztést okozhat, mert a VOGUE név a divatmagazin címeként híres, és benne foglaltatik TM védjegyében. Ezt az érvelést azonban a Tanács nem fogadta el, mert a MEIVOGUE védjegy japán átírásban öt szótagból áll, de egy kilégzéssel ejthető ki, és egyetlen szóként való értelmezése nem természetellenes. A Tanács nem talált olyan okot, amely indokolná e védjegynek MEI és VOGUE tagokra való bontását. AM VOGUE védjegye elismerten híres, de nem valószínűsíthető, hogy az alperes védjegye a felperes védjegyével összetéveszthető lenne, és nyilvánvaló, hogy a két fél védjegye eltérő megjelenésű. Emellett a felperes védjegyét „voug”-ként, míg az alperes védjegyét „meiboug”-ként ejtik. Ez a két kiejtés nyilvánvalóan eltérő. Ennek megfelelően, ha TM ruhákon használja védj egyét, a fogyasztók nem fogják azt AM üzletével társítani. így valószínűtlen a két védjegy összetévesztése. AM a Fellebbezési Tanács határozata ellen bírósági fellebbezést nyújtott be. 12. Jordánia A jordán minisztertanács 2000. március 28-i ülésén elfogadta a szabadalmi törvény olyan módosítását, hogy a gyógyászati, orvosi és élelmiszer-ipari készítmények körébe tartozó vegyi termékek is szabadalmazhatok. A törvénymódosítás 2000. március 2-án lépett hatályba. Ennek alapján az Egészségügyi Minisztériumot utasították, hogy a hatályos szabadalmi törvénnyel összhangban kezdje el az ilyen készítményekre vonatkozó szabadalmi bejelentések lajstromozását. 13. Kanada A) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2000. március 17-én jelentést adott ki arról a vitáról, amelyet az Európai Közösség és annak tagállamai kezdeményeztek Kanada ellen, kifogásolva a kanadai szabadalmi törvény két rendelkezését, amelyek szerintük nem biztosítanak a TRIPS Egyezmény követelményeivel összhangban álló oltalmat szabadalmazott gyógyszertalálmányokra. A hivatkozott két rendelkezést korai gyakorlatbavételi, illetve készletezési kivételként szokás említeni. Ez a két kivétel nem kizárólag gyógyszer tárgyú szabadalmakra vonatkozik, de ez a legjelentősebb alkalmazási területük. A korai gyakorlatbavételi kivétel lehetővé teszi, hogy gyártók használhassanak egy szabadalmazott találmányt, és így gyárthassák például egy szabadalmazott gyógyszer generikus változatát a vonatkozó szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt, ha a használat célja csupán az, hogy saját termékükre forgalombahozatali engedélyt kapjanak. A készletezési kivétel azt teszi lehetővé, hogy olyan gyártók, akik a korai gyakorlatbavételi kivételt igénybe veszik, a vonatkozó szabadalom lejárta előtt 6 hónapon át a szabadalom bitorlása nélkül tárolják a saját generikus terméküket. A tárolt termék eladása azonban a szabadalmi oltalom lejártáig tilos. Kanada arra hivatkozott, hogy mindkét rendelkezés a TRIPS Egyezmény 30. szakaszában meghatározott „korlátozott kivétel” hatálya alá esik, és hogy egyik kivétel sem áll ellentétben a TRIPS Egyezmény 33. szakaszában előírt minimális oltalmi idővel. A WTO szakbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a készletezési kivétel ütközik a TRIPS Egyezmény 28.1. szakaszában foglaltakkal, ellentétben a gyakorlatbavételi kivétellel, amelyről ez nem állítható. A jelentés olyan ajánlást tartalmaz, amely szerint Kanadának a raktározási kivételt összhangba kell hoznia a TRIPS Egyezmény ratifikálásából származó követelményekkel. A Kereskedelmi Világszervezet Döntőbírósági Tanácsa (Dispute Settlement Body, DSB) elfogadta a szakbizottság jelentését. Kanada 2000. április 25-én arról értesítette ezt a testületet, hogy az annak ajánlásaiban foglaltak végrehajtásához megfelelő időre van szüksége. Feltételezhető, hogy Kanada kénytelen lesz eltörölni a szabadalmi törvényének 55.2(2)szakaszában foglalt készletezési kivételt és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket. B) Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a Kereskedelmi Világszervezet Döntőbírósági Tanácsa 2000. március 31-én megállapította, hogy a Kanadában 1989. október 1 -je előtt engedélyezett szabadalmak 17 év
