Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam IV. 2000. augusztus NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Argentína 3. Ausztrália 4. Ausztria 5. Bhután 6. Brazília 7. Cseh Köztársaság 8. Európai Unió 9. Franciaország 10. Hollandia 11. Japán 12. Jordánia 13. Kanada 1. Amerikai Egyesült Államok A) A módosított szabadalmi törvény lehetővé teszi az oltalmi idő meghosszabbítását abban az esetben, ha a Szabadalmi Hivatal bizonyos meghatározott időn belül nem kezdi el a bejelentés vizsgálatát vagy nem végzi el a bejelentés kapcsán a hivatal számára előírt teendőket. Ezt az előnyt a 2000. május 29-én függő bejelentések vagy az ún. folytatólagos intézésű bejelentések (continued prosecution applications, CPA) esetében lehet igénybe venni. B) 1999. decemberi tájékoztatónkban már beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Államokban az üzleti módszerekre is lehet szabadalmi oltalmat szerezni. Most arról kaptunk hírt, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatal 1998 februárjában az Open Market Inc. számára szabadalmat engedélyezett egy 1994-ben benyújtott szabadalmi bejelentés alapján, amely az interneten keresztül történő árurendelés egy sajátos módszerére vonatkozik. A szabadalom széles körben ismertté vált, mert az ún. „vásárlókártya” eljárást védi, amely számos kereskedelmi weboldal közös vonása. Ez a szabadalom heves vitát váltott ki, mert úgy tűnik, hogy kézenfekvő ötlet szabadalmazását tette lehetővé, és azzal fenyeget, hogy tisztességtelen módon avatkozik be a piaci viszonyokba. Ahhoz, hogy szabadalmi oltalmat lehessen szerezni, lényeges, hogy a találmány egyértelműen különbözzék attól, ami ismert és amit a bejelentés benyújtásakor használnak. 14. Kína 15. Kuvait 16. Litvánia 17. Olaszország 18. Omán 19. Pakisztán 20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 21. Szabadalmi Törvény Szerződés 22. Szellemi Tulajdon Világszervezete 23. Szudán 24. Tajvan 25. Trinidad és Tobago 26. Ukrajna Másrészről a találmány nagyon ismerősnek, sőt kézenfekvőnek tűnhet egy adott terület szakembere számára a szabadalom engedélyezésének időpontjában (általában két vagy három évvel a bejelentés benyújtása után). Ez gyakran előfordul gyorsan fejlődő technológiák esetén, ahol az általános tudásszint rendkívül gyorsan növekszik. Open Market kérdéses szabadalma esetében lehet állítani, hogy a szabadalmazott módszer manapság kézenfekvő bárki számára, aki az interneten szörföl, de teljesen más kérdés, hogy a szabadalmazott módszer kézenfekvő volt-e 1994-ben. Itt említjük meg, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal eltérően ítéli meg az ilyen jellegű találmányok szabadalmazhatóságát. Az amerikai szabadalmi törvény szerint a szabadalmazható találmánynak hasznosnak kell lennie az újdonság és a nem-kézenfekvőség követelménye mellett, míg az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a szabadalmazhatóság feltétele az újdonságon és a feltalálói tevékenységen kívül a műszaki jelleg. Ez a különbség különösen a számítógépen alapuló üzleti módszerek területén jelent eltérést a szabadalmazási gyakorlatban. Míg ugyanis egy ilyen új üzleti módszer szabadalmazható lehet az Amerikai Egyesült Államokban, az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott bejelentés csak akkor tekinthető szabadalmazhatónak, ha a megoldás valamilyen különleges műszaki finomsággal is párosul, így például a számítógéprendszer működtetési eljárásának különböző lépései vagy komponensei között van valamilyen együttműködés vagy kölcsönhatás.
