Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2000 első felében
A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2000. első felében 25 osztrák javaslat szerint bármely EPC-ország rendelkezhet úgy, hogy ha az európai szabadalom megadásának meghirdetésétől számított 2 évig a szabadalom teljes fordítását nem nyújtják be, a szabadalmat bárki használhatja, de a jogosultnak köteles díjat fizetni. A vita során lényeges kérdés volt, hány ország részéről várható a Jegyzőkönyv elfogadása. Végül a Jegyzőkönyv helyett a Megállapodás címmel kialakított dokumentumban az angol nyelv kizárólagossága helyett az EPO három hivatalos nyelvének egyenrangúsága érvényesül. Az 1. a) bekezdés szerinti országok, melyeknek nyelve nem az EPO hivatalos nyelve, lemondanak az EPC 65(1) cikke szerinti fordítás előírásáról, ha az európai szabadalmat az EPO hivatalos nyelvei közül az adott ország által meghatározott nyelvek egyikén adták meg. A hatálybalépéshez az EPC legalább nyolc tagállamának ratifikációja vagy csatlakozása kell, de közülük legalább háromnak olyannak kell lennie, ahol az érvénybe lépett európai szabadalmak száma az előírt időszakban 25 000 felett van. Az osztrák javaslatot a Munkacsoport elvetette. A másik napirendi kérdés a fordítások központi benyújtásának a kezelése volt. A vita eredményeként minden résztvevő egyetértett azzal, hogy középtávon (minimum 5 év) a Megállapodásban részes országok központi elektronikus letétbe helyezést fognak működtetni; szembe kell nézni a központi ügykezelés objektív előnyeinek térnyerésével, illetve a publikációs díjak csökkentése érzékelhető trend lesz a jövőben. Szabadalmi perekkel foglalkozó Munkacsoport 3. ülése, Luxemburg, június 13-16. Az EPO tagállamainak 1999. júniusi kormányközi konferenciája egyebek mellett az európai szabadalmi bíráskodás összehangolásáról is határozott. A „Díjcsökkentési” Munkacsoportnál már említett magyar hivatali elnöki fellépés eredményeként megfigyelői minőségben elnökhelyettesi szintű küldöttségünk először képviselte Hivatalunkat ilyen munkacsoport-ülésen. Három területen tűztek ki megoldandó feladatot: 1. a tagállamok milyen feltételekkel fogadhatnák el a szabadalmak érvényességével és bitorlásával kapcsolatos választottbíráskodást; 2. közös testület (common entity) létrehozásának feltételei, ahova a nemzeti bíróságok fordulhatnának jogértelmezési véleményért; 3. az EPC-hez kapcsolódó opcionális jegyzőkönyv (EPLP) tervezetének kidolgozása, mely az európai szabadalmi jogviták rendezésére integrált bírósági rendszert hozna létre, egységes eljárási szabályokkal és közös másodfokú (fellebbviteli) bírósággal. Az első kérdésben a munkacsoport ajánlástervezetet fogadott el, amelyet a londoni kormányközi értekezleten terjesztenének elő az EPO-tagállamoknak. A második kérdésben a munkacsoport támogatta a német küldöttség javaslatát, miszerint a közös testülethez a nemzeti bíróságok az EPC-vel összefüggő jogértelmezési kérdésekkel fordulhatnának, a testülethez való fordulás nem volna kötelező a nemzeti bíróság számára és a testület véleménye sem kötelezné a nemzeti bíróságot. A munkacsoport döntött abban is, hogy a közös testület állásfoglalásait közzé kell tenni. Az EPLP tekintetében küldöttségünk felszólalásában kétségeit és fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy vajon a kétfokú szupranacionális európai szabadalmi bíráskodás az egyetlen vagy legalábbis a legjobb módszer-e az egységes jogértelmezés biztosítására. A magyar vélemény szerint a nemzeti szabadalmi bíráskodás nem zárja ki az európai szabadalmi jog egységes értelmezését és alkalmazását. Az ülésen való részvételünk kifejezetten hasznos volt, hozzájárul az EPC csatlakozásra meghívott országok önálló arculatánakjobb elismertetéséhez. További vizsgálódás szükséges az EPLP- hez való magyar csatlakozás feltételeinek és hatásainak felméréséhez, ehhez 2002-ig elegendő idő áll rendelkezésre. 4. A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programban (RIPP) való hazai részvétel koordinálása és hivatali végrehajtása Az EPO febmári értesítése szerint a Program 2001. december végéig tartó folytatódását, IV. szakaszként megjelölve, jóváhagyta az Európai Bizottság és az EPO. A RIPP IV. végleges munkaprogramja és költségvetése az év első felében még nem készült el, a korábbi munkaszakaszokban megszokottaktól eltérően még nem küldték azt meg a RIPP országok hivatalainak. A programnak ebben a szakaszában:- nagy hangsúlyt fektetnek a közép- és kelet-európai, valamint balti országok strukturális kapacitásának és csatlakozási előkészületeinek megerősítésére. Ennek keretében tovább folyik majd az iparjogvédelmi intézmények állományának (ügyintézők, vizsgálók stb.) továbbképzése a már korábbi munkaszakaszok során kialakult gyakorlatnak megfelelően, illetőleg a segítségnyújtás jogi és műszaki területen;- az ipari tulajdonjogok témakörben újabb továbbképzési programokat hirdetnek bíróknak, rendőrtiszteknek, vámtisztviselőknek, szabadalmi ügyvivőknek stb. Ezen a területen a korábbiakhoz hasonlóan különösen a szervezés, az információ továbbítása, a szabadalmi ügyvivői kamarákkal, bíróságokkal való kapcsolattartás terén fokozott szerep hárul az iparjogvédelmi hivatalokra, így a Magyar Szabadalmi Hivatalra is;- a harmadik fontos terület az információs szolgáltatások eljuttatása az ipar számára, illetőleg a szabadalmi tudatosság fokozása. Ez fokozott szervezési munkát igényel a szabadalmi hivatalok részéről a regionális információs és dokumentációs központok elérése és bevonása, az iparjogvédelmi tudatosságot oktató „trénerek” kiképzése, a szabadalmi információ visszakeresése, jogérvényesítési témával foglalkozó füzetek, anyagok, videók készítése formájában. Márciustól három célcsoport (A — szabadalmi hivatali munkatársak, B - egyéb kormányzati szervek munkatársai, C - ügyvivők és egyéb használók) számára beindult az oktatási program. 2000-ben az A csoportban 12 magyar szabadalmi hivatali munkatárs számára a fentiekben részletezett témákban 9 szemináriumon való részvételre nyílik lehetőség Műn-