Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről
20 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről IV. A HAZAI IPARJOGVÉDELMI KULTÚRA FEJLESZTÉSE 1. Ügyfélszolgálati tevékenység A Hivatal a statútumából adódó államigazgatási feladatok ellátása során nap mint nap közvetlenül - személyesen, telefonon, Írásban, elektronikus postán (e-mailen) - vagy közvetve - bejelentéseik, beadványaik útján - állandó és szoros kapcsolatban áll a feltalálókkal, a bejelentőkkel, azok képviselőivel. Kiemelt feladata a Hivatalnak, hogy minden ügyfél szakmailag korrekt tájékoztatásban, megfelelő színvonalú és minőségű ügyintézésben, udvarias, segítőkész felvilágosításban részesüljön. A Hivatal ügyfélszolgálata 11 943 esetben adott felvilágosítást személyesen, telefonon (zöldszámon), illetőleg írásbeli megkeresés esetében az államigazgatási eljárás szabályainak megfelelően, írásban. Az elmúlt évben az általános tájékoztatást kérő 482 írásbeli megkeresésen kívül a Jogi Osztály 83 esetben adott írásbeli, illetve elektronikus postán érkezett megkeresésre jogi útmutatást, állásfoglalást az iparjogvédelmi jogszabályok alkalmazásáról, illetve értelmezéséről. Az általános és útbaigazító tájékoztatáson túlmenően 1999-ben a védjegykutatót 5376 esetben keresték meg személyesen, és 5385 volt az írásbeli megkeresések száma. A kutatás elvégzése és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások 1999-ben még ingyenesek voltak; a jövőben a védjegykutatási szolgáltatás fejlettségi szintje lehetővé teszi az összetettebb megkeresések önköltséges kielégítését is. A Hivatal Internet-honlapjának fejlesztése folyamatos, szolgáltatásainak köre egyre szélesedik, látogatottsága pedig rohamosan nő. Tavaly már havi 187 ezer látogató kereste fel a honlapot. A hazai látogatók száma 35-45% között ingadozik, a többi megkereső külföldről jelentkezik, többségük az Amerikai Egyesült Államokból. 2. Iparjogvédelmi képzés Az iparjogvédelmi képzés rövid távú és távlati feladatainak meghatározása után célirányosan folytatódott a felkészülés az iparjogvédelmi szakemberképzés, az iparjogvédelmi tájékoztatás és oktatás átfogó feladatainak megoldására. A képzési tevékenység három nagy területen, a szakemberképzés, a széles körű ismeretátadást célzó tanfolyamok, valamint a távoktatás kereteinek meghatározása, eszközrendszerének kifejlesztése során hozott feladatokat és eredményeket. A szakemberképzés alapját az ügyvivői vizsgák, a felsőfokú, valamint a középfokú iparjogvédelmi tanfolyamok hivatali szervezése és bonyolítása jelentette. Az újraszabályozott szabadalmi ügyvivői vizsga ügyviteli szabályzata alapján első ízben került sor ügyvivői vizsgákra. Ebben az évben három ügyvivőjelölt tette le sikeresen a vizsgát. Az első és második félév sikeres elvégzésével és a vizsgák letételével fejezte be az évet a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamon 33 hallgató. Középfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az elmúlt évinél kisebb mértékben volt igény. A tényszámok azt mutatják, hogy ugyanazon a helyen minden évben nem jelenik meg egy középfokú tanfolyam indításának létszámfeltételeit megalapozó érdeklődő kör. A vidéki igény viszonylagos csökkenése mellett optimizmusra ad okot két fővárosi középfokú tanfolyam indításának a lehetősége. Céltanfolyamok keretében szerezhettek általános iparjogvédelmi ismereteket tizenkét budapesti és vidéki felsőoktatási intézmény hallgatói. A Budapesti Műszaki Egyetemen az egyetemi tárgyak között, választható tárgyként szerepelt az iparjogvédelem. Iparjogvédelmi képzési adatok 1998-ban és 1999-ben Képzési óra 1998 1999 A résztvevó'k száma 1998 1999 Szabadalmi ügyvivői vizsga-3 Felsőfokú tanfolyam 60 120 19 33 Középfokú tanfolyam 260 180 141 63 Céltanfolyam 152 150 282 300 A korszerű képzések szélesebb köröket érintő, új módszere a távoktatás. Ebben a képzési formában a tapasztalatok szerint szívesebben vesznek részt azok a szakemberek, akik idő hiányában a szervezett oktatást nem vállalják. Jó lehetőséget nyújt ez a fajta továbbképzés az olyan vállalkozók részére is, akik a szervezett keretek között tartott tanfolyamokra a nagyobb távolságok miatt gazdaságosan nem tudnak eljárni. Az ismeretátadás lehetőségeinek tágítását szem előtt tartva, különös tekintettel a kis- és középvállalkozók iparjogvédelmi kultúrájának fokozására kezdődött meg az iparjogvédelmi alapokat feldolgozó, innovációs szemléletet tükröző távoktatási oktató anyag kifejlesztése. Az iparjogvédelmi képzés megfelelő feltételeit a szak- és céltanfolyamok szervezése mellett jegyzetek, oktatási anyagok, felkészülési segédletek rendelkezésre bocsátása is jelenti. Az alapösszefüggéseket tartalmazó jegyzet mellett a képzésben résztvevők az ebben az évben elkészült útmutatókat - szabadalmi, kutatási útmutató —, tájékoztatókat, kérdésbankokat - kérdések és feleletek a szabadalom és a védjegy témaköréből - használhatják.
