Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2000 első felében

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam IV. 2000. augusztus HÍREK, ESEMÉNYEK TIDRENCZEL BÉLA A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2000 első felében- Összefoglaló a nemzetközi eseményekről -1. Magyarország képviselete a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében folyó nemzetközi együttműködésben A Magyar Szabadalmi Hivatal - melynek jogállását az Országgyűlés 1999. decemberében a találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. §­­ának módosításával szabályozta újra— 2000. január 1 -jétől a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatás­körrel rendelkező országos hatáskörű szerve, a Kormány irányítása alatt. E fontos változás még nagyobb hangsúlyt ad annak a ténynek, hogy a szellemi tulajdon mindkét ága - az iparjogvédelem, illetve a szerzői jogok védelme — előmozdítására létrejött és 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működő világszervezet képviseletében - mely­nek Magyarország a kezdetektől fogva tagj a, immáron a világ 174 államával együtt - Hivatalunk korábbi hagyományos elkötelezettségéhez méltóan, de most már kibővült feladat­körrel tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek. Ez évtől kezdve a WIPO a szellemi tulajdon mindkét ága tekintetében minden munkadokumentumot, ülésekre szóló meghívót és előkészítő anyagot megküld Hivata­lunknak. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően Hivatalunk ebben az időszakban is különböző szinteken képviseltette magát a WIPO minden jelentős eseményén. A teljesség igénye nélkül, de a sorrendiséggel megkísérelve hangsú­lyozni az esemény fontosságát, az alábbi rendezvényeket, főbb jellemzőket és elért eredményeket mutatjuk be. Diplomáciai Értekezlet a Szabadalmi Jogi Szerződésről (PLT), Genf, május 11. — június 2. A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések meg­határozott eljárási szabályainak egységesítéséről szóló nemzetközi szerződés előkészítésére a WIPO 1995-ben tett javaslatot. A kérdéssel előbb szakértői bizottság, majd a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság foglalkozott. A Kor­mány 2104/2000. (V. 19) határozatával felhatalmazta a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét és az általa vezetett küldöttséget, hogy ezen a WIPO Főigazgatója által össze­hívott Diplomáciai Értekezleten a Szerződést az Ország­­gyűlés megerősítésének fenntartásával aláírja. A WIPO mind a Szerződés szövegére, mind a hozzá kapcsolódó Szabályzatra vonatkozóan alapjavaslatokat terjesztett a Diplomáciai Értekezlet elé. Mintegy 140 állam - köztük hazánk - és nemzetközi szervezetek küldöttségei vettek részt az értekezleten. Az alapjavaslatok megvitatása után, a résztvevők jelentős együttműködési készségének kö­szönhetően, minden vitás kérdésben szavazás nélkül meg­egyezés született és 2000. június 2-án elfogadták a Szaba­dalmi Jogi Szerződést. A Szerződés néhány fontosabb eleme:- egységesek lesznek és egyszerűbbé válnak a bejelentési nap elismerésének kellékei és a bejelentések alaki kö­vetelményei;- egységes űrlapok és az eljárás egyszerűsítésére vonat­kozó egyéb előírások (pl. bizonyos ügyekben a kötelező képviselet eltörlése stb.) bevezetése;- jogvesztés elkerülését elősegítő rendelkezések (határ­idő-hosszabbítás, igazolás stb.) bevezetése, az érdekelt fél meghallgatásának kötelezettsége a megsemmisítési eljárásokban;- 2005. június 2. előtt egyetlen Szerződő Fél iparjogvé­delmi hatósága sem követelheti meg a beadványok elektronikus hordozón való benyújtását, de a szabadal­mi bejelentést papírhordozón ezen időpont után is el kell fogadni. A magyar küldöttség vezetője a záróokmányt és a szerződést egyaránt aláírta. A Szerződés hatálybalépése után a szabadalmi eljárások várhatóan nemzetközi szin­ten egységesebbé, egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válnak. A WIPO Közgyűlés szervezeti reformmal foglalkozó munkacsoportjának 1. ülése, Genf, március 22-24. A munkacsoport létrehozásáról a WIPO 1999. szeptembe­ri Közgyűlése hozott határozatot. 57 tagország, sok or­szágból diplomáciai képviseleti munkatársak, illetve 17 szellemi tulajdoni hivatal képviselői voltak jelen, Hivata­lunk szakértői szinten. Súlyponti kérdésként merült fel az Egységes Hozzájárulási Rendszer és a hozzájárulási osz­tályok formalizálásának témája, a WIPO tagállamok Köz­gyűlései és Konferenciái szerkezetének egyszerűsítése, a WIPO Konferencia megszüntetésére és egy esetleges Egy­

Next

/
Thumbnails
Contents