Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Dr. Szarka Ernő: „Gyógytáplálékok”, a gyógyítás új útjai – és ezek szabályozási problémái

.Gyógytáplálékok”, a gyógyítás új útjai - és ezek szabályozási problémái 13 3. Egy étrendi kiegészítőről nem hirdethető, hogy hat valamely természetes állapot következményeire. A követ­kező hirdetések viszont elfogadhatók az étrendi kiegészí­tőkhöz:- „kielégíti a táplálkozási szükségleteket a terhesség során”,- „férfiaknak 50 év felett”. Az alábbi hirdetések viszont nem fogadhatók el étrendi kiegészítőkhöz:- „menstruáció előtti szindrómához”,- „lassítja az öregedési folyamatot”. 4. Egy étrendi kiegészítő nevével sem hirdetheti, hogy hat valamely betegségre, hogy milyen összetevők vannak benne, nem idézhet valamely közleményt és nem használ­hatja a „betegség” kifejezést vagy illusztrációt sem tartal­mazhat ilyenre. Az FDA az alábbi megállapításokat és il­lusztratív jelöléseket csak gyógyszereknél tartja megen­gedhetőnek:- valamely terméknév alkalmazása, például „Heptacure” (amely a májbetegségek kezelésére utal),- valamely szerv képe,- azRxjel,- elektrodiagram-részletek,- gyógyszerként ismert alkotórészek feltüntetése, például ösztrogének vagy aszpirin. Az alábbi megállapítások és illusztratív jelölések vi­szont megfelelőek étrendi kiegészítőkhöz és nem idézik elő, hogy a terméket nem engedélyezett gyógyszernek te­kintsék:- olyan terméknév, mint „Hart Tabs” vagy „Cardio- Health” (ez nem utal valamely betegség gyógyítására, hanem csak az egészség fenntartására),- gyógynövények, virágok vagy más növények képei,- olyan alkotórészek alkalmazásának feltüntetése, ame­lyeket az FDA nem tekint gyógyszernek, mint például a szója izoflavonjai és a bromelin. 5. Egy étrendi kiegészítő hirdetése nem tartalmazhat olyan kifejezéseket, amelyek szoros kapcsolatba hozhatók valamely betegséggel. Az alábbi kifejezések például elfo­gadhatók az étrendi kiegészítők hirdetéseihez:- „energiastimuláló” (energizer),- „életrekeltő” (revitalizer). Az alábbi típusú kifejezések viszont csak elfogadott gyógyszerekhez alkalmazhatók:- „hashajtó”,- „antimikrobiális”. 6. Egy étrendi kiegészítőről nem szabad azt állítani, hogy helyettesítheti valamely betegség gyógyítását. Míg az olyan hirdetések, amelyek azt állítják, hogy „ennek alkalmazása része az ön súlyvesztő programjának”, elfogadhatók az ét­rendi kiegészítőkhöz, az olyan típusú hirdetések viszont, hogy „ennek alkalmazása az Ön étrendjének részeként, inzu­lin bevétele mellett segít az egészséges vércukorszint fenn­tartására”, csak gyógyszerekhez alkalmazhatók. 7. Egy étrendi kiegészítőről nem szabad hirdetni, hogy helyettesíthet valamely terápiás terméket. Az FDA egy olyan étrendi kiegészítőt, amely például „Herbai Prozac” vagy „Herbai Fen-Phen” nevet visel, nem engedélyezett gyógyszernek tekint. 8. Egy étrendi kiegészítőt nem szabad hirdetni ennek szerepét feltüntetve a test válaszában valamely betegség­ben. Egy olyan hirdetés, hogy „támogatja az immunrend­szer működését” elfogadható az étrendi kiegészítőkhöz; az a hirdetés viszont, hogy „elősegíti a testnek azon képessé­gét, hogy ellenálljon a fertőzésnek”, már gyógyszerre utal. 9. Etrendi kiegészítők hirdetéseiben nem utalhatnak va­lamely betegség terápiájával társuló káros eseményre (el­lentétben a gyógyszerek hirdetéseivel). így tehát egy ét­rendi kiegészítőről hirdethető, hogy- segíti az egészséges bélflóra fenntartását; - de nem hirdetheti, hogy - csökkenti a kemoterápiához társuló hányingert,- segít megakadályozni az antibiotikumokhoz társuló hasmenést. 10. Bármely étrendi kiegészítő, amelynek hirdetése azt sugallja, hogy hat valamely betegségre, a terméket nem engedélyezett gyógyszerré minősíti át. A továbbiakban azt vizsgálom meg, hogy hirdethető-e valamely termék, amely nem étrendi kiegészítő, szerke­­zet/működés típusú hirdetéssel? Az FDC-rendelet azt ál­lapítja meg, hogy az élelmiszertől eltérő termékek, ame­lyek abból a célból készülnek, hogy hassanak a test szer­kezetére vagy bármely funkciójára, általában ugyanolyan törvényi szabályozás tárgyai, mint a gyógyszerek. Egy élelmiszert lehet úgy hirdetni, hogy ennek táplálkozástani hatása van a test szerkezetére vagy működésére, feltéve, hogy a hirdetés nem utal a termék betegséget enyhítő, gyó­gyító vagy megelőző hatására, és a hirdetés nem céloz meg valamilyen más, FDA előzetes engedély igénylő követel­ményt, mint például az egészségügyi hirdetéseknél. Történelmi visszatekintésben ez az előírás a hirdetések­nek csak nagyon szűk kategóriáját érinti - „a kalcium erős csontokat épít fel”, vagy „a fehérje erős izmokat épít fel”. Az FDA a DSHEA törvényhozása alapján nem valószínű, hogy annál a néhány hirdetésnél többet szentesítene, mint amelyet történelmileg már engedélyezett. Példaként említjük, hogy az FDA 1997-ben kiadott egy határozatot egy hirdetésre, amely szerint a vörösáfonya szörp „megakadályozza a húgyúti fertőzések kialakulá­sát”. Az FDA állítása szerint egy ilyen hirdetés a terméket a gyógyszerek körébe helyezi, legyen ez akár hagyomá­nyos élelmiszer, akár étrendi kiegészítő, mivel a hirdetés egy betegség kialakulásának megakadályozásáról szól. Ezzel szemben ugyanez a vörösáfonya étrendi kiegészítő­ként, ha egyébként kielégíti a DSHEA követelményét, tár­gya lehet szerkezet/működés típusú hirdetéseknek, ha a hirdetés például így szól: „hozzájárul a húgyutak egészsé­géhez”. Ugyanakkor az FDA azt sugallja, hogy a vörösáfonya termék hagyományos élelmiszer formájában csak úgy alkalmazhat szerkezet/működés típusú hirdeté­seket, mint például azt, hogy a termék segít megőrizni a húgyutak egészségét, ha- a hirdetés igaz és nem félrevezető,- a hirdetés a vörösáfonya táplálkozási értékéből indul ki. A „táplálkozási érték” követelmény potenciálisan jelentős akadály lehet ahhoz, hogy a gyógytáplálékok hagyományos élelmiszerek formájában létezzenek. Ellentétben az olyan anyagokkal, mint a kalcium és a fólsav, az olyan anyagnak, mint a szójatermékek izoflavonjai és a vörösáfonya szörp tanninja, nincs világosan meghatározott táplálkozási értéke. Ezeknek bizonyított előnyei, vagyis az emberi test egészsé­ges szerkezetének és működésének fenntartása, nem a táp­lálkozási minőségből származnak.

Next

/
Thumbnails
Contents