Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam I. 2000. február A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről BEVEZETŐ A Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadának alapvető kihívása: a hazai tudásipar és szellemi közbizton­ság iparjogvédelmi és szerzői jogi megalapozása. A klasszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységet ötvözni kell a nemzeti innovációs képességek hatékony ösztönzé­sével, a hazai szellemi alkotások nemzetközi oltalmával. A kutatási-fejlesztési erőforrások eredményeinek ob­jektív, nemzetközi bázisú vizsgálata és értékelése, ésszerű korlátokkal érvényesíthető iparjogvédelmi monopoljo­gokkal való elismerése technológiai igényességet szül, tu­dástranszfert támogat, kormányzati auditok éselőretekin­tő programok alapjául szolgál. A szellemi alkotóerő rejtett tartalékainak és új erőforrá­sainak mozgósítása a találmányi gondolatokat gazdasági­lag hasznosulni segítő formatervezés és védjegypolitika révén, valamint a művészeti alkotások oltalmazott műve­lődésijavakká váltása útján kereskedelmi tekintélyt és kul­turális értéket teremt. A megérdemelt kutatási-fejlesztési, kereskedelmi-szol­gáltatási előnyök jogosulatlan kisajátítását és a művészeti alkotások önkényes felhasználását akadályozó jogi eszközegyüttes erősítése és európai harmonizációja a be­fektetői bizalom fő oszlopa. Az 1999. évi hivatali tevékenység összefoglalója arról ad számot, hogy szakmai-közszolgálati erőfeszítéseink mi­lyen eszközökkel és eredményességgel erősítették az itt fel­sorolt pilléreket, az értéktudatos nemzeti iparjogvédelmi kultúra pilléreit. 1. Az évtized közepén megújult szabadalmi szabályo­zás egységes hivatali joggyakorlata kikristályosodott és publikált módszertan, kiforrott ügyviteli és informatikai támogatás birtokában immár több, mint 43 ezer nemzet­közi PCT-bejelentést, s 4500 nemzeti szakaszba lépett be­jelentést fogadott; a tavaly megadott szabadalmak száma pedig ismét elérte a kétezres szintet. A hazai intézményi kutatóhelyi találmányok sűrűsége még mindig jelentősen elmarad a birtokolt szellemi potenciál lehetőségeitől. Nö­vekvő aktivitás jellemzi a következő területeket: környe­zetbarát anyagok, orvosi műszerek, biztonságtechnika, biotechnológia (genetikailag módosított növények, génte­rápia, DNS-csipek, autoimmun jelenségek), fényforrás­ipar, optika, távközlés, közúti és vasúti járművek, kozme­tikai és tisztítószertermékek és eljárások, egyes gyógy­szeripari irányzatok (kombinatorikus kémia, indikációs területek). Az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási dí­jak felülvizsgált rendszere a független feltalálók jogszer­zését és az oltalomfenntartást kimagasló (75, majd 50 szá­zalékos) kedvezménnyel segíti. Az európai szabadalmi joggyakorlat további alkotó adaptálása, az integrált újdonságvizsgálati és elbírálói te­vékenység kizárólagos érvényesítése, a hazai bejelentések gyorsított vizsgálata és a régi ügyek 2000 végéig való tö­meges rendezése alkotják idei prioritásainkat. 2. A hazai védjegy-lajstromozási kedv lankadatlan nö­vekszik: a több mint 6000 nemzeti bejelentés kétharmada hazai, s ehhez közel 8000 nemzetközi védjegyigény tár­sult 1999-ben. Mintegy 35 ezer nemzeti, s 140 ezer nem­zetközi védjegy áll oltalom alatt hazánkban. A jogérvé­nyesítés hatékonyságát egyre számottevőbb vámigazgatá­si és bírósági intézkedési aktivitás erősíti; a földrajzi áru­jelzők friss szabályozása tovább javítja az agrárium eredetvédelemmel is támogatott versenypozícióit. Az Internet domainnév-használat jelenségei, a közis­mert védjegyek világszerte erősödő védelme, a tavaly ki­hirdetett nemzetközi védjegyszerződések megpezsdítette verseny és a közösségi védjegyállomány gyarapodása szá­mottevő belföldi kihívásokat is hordoznak. 3. A használati minták és ipari minták oltalmi rendsze­rének hazai vállalkozói kiaknázása még mindig erőtlen. A kínált előnyök és a komplex oltalmi stratégiák sikeressége azonban egyre jobban tudatosul - ezt a kiszámítható és ütemes engedélyezési tevékenység éppúgy segítheti, mint a Hágai Megállapodás új genfi szövegének és az európai uniós ipari mintaoltalmi szabályozás elveinek alapulvéte­lével idén előkészítendő jogszabályalkotó munka sikere. 4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról folyó tár­gyalásokon meghatározó súllyal működtünk közre az ipar­­jogvédelmi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében. A szellemi tulajdon va­lamennyi tárgyalási kérdését felölelő elemző és előkészítő részvétel folyamatos helytállást követel a jövőben is. Magyarország a múlt évben 2002. július 1-jei hatállyal meghívást kapott az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Az EPO Igazgató Tanácsában 1997 óta

Next

/
Thumbnails
Contents