Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 43 létrehozni tervezett tevékenységi eredményeit, illetve erőforrásait. A vállalatközi fejlesztőtőke más minőséget képvisel a terjeszkedésben, annak kevésbé agresszív útja. A függetlenségüket féltő vállalkozások szempontjából különösen fontos vonása, hogy nem jelent sem vállalatfelvásárlást, sem pedig vállalat-összeolvadást. A partnervállalkozás részben vagy egészben megőrzi függetlenségét a Befektetővel szemben. Ugyanakkor a befektetés lehetőséget ad arra, hogy a Befektető és a partnervállalkozás az így létrejövő stratégiai szövetség keretében egyesítsék, de legalábbis előnyös módon összekapcsolják erőforrásaikat, tevékenységeiket. A Befektető osztozik a partnervállalkozás kockázatában. Segítséget nyújt a saját cégében az erőforrások optimalizálására, mellyel belső erőforrásokat szabadít fel a hatékonyabb gazdasági működés érdekében. Ennek egyik eszköze a feladatkihelyezés. A vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés előnyeihez tartozik a problémák megoldása, nemcsak kezelése, a kedvezőbb hierarchikus viszonyok, lévén szó kisebb szervezetekről. Az innováció általában gyors és merész döntéseket kíván. A kisebb cégeknél kevesebb kötöttség fogja le az irányításban résztvevőket. Kedvezőbbek a személyes kockázat viszonyai, jobb kiugrási lehetőséget ad a sikeres innováció egy fiatal vállalkozás élén álló vezetőnek. A lehetőségek agresszívebb kiaknázásával, a szervezeti rugalmassággal és a tevékenységtisztítással a hatékonyság növelésére jobb eszközöket találhat a Befektető. Ha a projekt végül elhalna vagy jelentőségét vesztené, a Befektetőnek olcsóbb lehet részben-egészben kivonulni a partnervállalkozásból, mint ha a saját szervezetén belül kellene felszámolnia egy kiüresedett részleget. Az esetenként vagy rendszeresen alkalmazott befektetés a vállalkozások fejlesztésének nagyhatású eszköze lehet, segítheti a helyi gazdaság fejlődését. A pénzpiaci előnyök bemutatásakor a szerző kitér a vállalatközi fejlesztőtőke sajátosságaira: nem kell hozzá hitelképesség, nem terheli a partnervállalkozást tőkekivonással, sőt elősegítheti az intézményes kockázati tőke elérését. Mindezeken kívül segítséget nyújt a pénzügyi és számviteli rendszer fejlesztésében, a piaci pénzügyeik intézésében még járatlan fiatal vállalkozásoknak rendszerint jól jön a kívülről kapott segítség. A Befektető segítséget nyújthat a piacok feltárásában, a piaci pozíciók és a piaci apparátus kiépítésében, beszerzésben, menedzsmentben, a kedvező arculat megteremtésében. A szerző külön fejezetet szentel az iparjogvédelem gazdasági jelentőségének ismertetésére. Jellegzetes példája a gazdasági előny megszerzésére irányuló ügyleteknek, ha a gazdasági társaságok alapításakor vagy a meglévő társaságok alap-, illetve törzstőkéjének növelésekor az immateriális vagyonba tartozó vagyonelemeket, így például innovációs eredményeiket beviszik nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) a társaságok tőkéjébe. Az iparjogvédelmi oltalmi formák megszerzését gazdaságilag is indokolt alátámasztani. Nélkülözhetetlen ismeretet jelent annak eldöntése, hogy a termékre szabadalmi oltalmat kérjen a gazdasági társaság vagy az üzleti titok kategóriájába sorolja-e be. Ezt az elemzést tanácsos minden találmány esetében elvégezni, a döntést egyrészt magának a találmánynak a sajátos jellemzőire, másrészt annak a gazdasági környezetnek az adottságaira tekintettel kell meghozni, amelyben a tervezett hasznosítás megvalósul. A szellemi vagyon megvédéséhez és kiaknázásához elegendően nagy tőkeerővel rendelkező partnert kell a vállalkozásoknak maguk mellé állítaniuk. Ez az erő szükséges ahhoz is, hogy a vállalkozás fellépjen szellemi vagyonának bitorlói ellen. A piaci jelenlét követelménye biztosítja a konkurencia figyelemmel kísérését, az esetleges jogsértés megtörténte rövid idő alatt a jogtulajdonos tudomására juthat. A jól tájékozottság, az információforrások mélyreható elemzése sorsdöntő lehet valamely bitorlási ügy kimenetele szempontjából. Nem csak a piaci, hanem a K+F munkához is szükség van az iparjogvédelmi alapozásra. Az iparjogvédelmi dokumentáció segítséget nyújt annak megállapításához, hogy az adott területen milyen eredményeket értek el, érdemes-e folytatni a kutatómunkát. A szerző hangsúlyozza, hogy az iparjogvédelmi dokumentáció vizsgálata magas szintű felkészültséget igénylő szakterület. Az üzleti titok védelme jogsértés esetén csak akkor valósítható meg, ha a jogsértés bizonyítható. A vállalatközi fejlesztőtőke és a kockázati tőke eltérését részletesen elemzi a szerző. A kockázati tőke egyszeri befektetési eseményével szemben a vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés a tartós stratégiai együttműködést preferálj a. Ez utóbbi előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy a befektető nem vállal olyan kockázatot, hogy bármelyik cégének bukása önmagában veszélybe sodorhatná saját egzisztenciáját. A kötetben részletes ismertetést találunk a vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés intézményes közvetítőinek működéséről, a befektetési szaktudás forrásáról, a technológiai inkubátorok szerepéről. A piaci inkubátorok ugyancsak elősegítik a termékek bevezetését a megcélzott piacra. A nemzetközi példák ismertetése jelentős teret kap a tanulmányban. A brit kormányzat költségvetési filozófiája 1997-ben látott napvilágot. Az EU-tagországokban a multinacionális cégek önálló jogi személyiséggel rendelkező vállalati egységeket alapítottak a vállalati fejlesztőtőkebefektetés céljára. A szerző itt tér ki arra a tényre, hogy Magyarországon még nem alakult ki ez a tőkepiaci kategória. A remélhetőleg bekövetkező fejlesztéshez segítséget nyújthatnak azok az esettanulmányok, melyeket a szerző a kötet második felében bocsát az olvasók rendelkezésére. Többek között a Deutsche Telekom AG vállalatközi fejlesztőtőke-cége,, a T-Venture, a Siemens AG fejlesztőtőke szervezetei, a Dow Chemicals inkubátorprojektje illusztrálja a fejlesztőtőke-befektetés gyakorlatát. Az Európai Unió egyik szervezete, az European Round Table of Industrialists (Európai Nagyiparosok Kerékasztala) 1997-ben tanulmányt adott közre arról, hogyan szolgálhatják a vállalatok közötti együttműködések a gazdaság fejlődését. Ebből a tanulmányból válogat mintapéldákat a szerző a nagyvállalatok kisvállalkozás-támogatási programjainak típusaira. A Függelék elemzi a technológiaintenzív vállalkozások fejlődési szakaszait és az annak megfelelő finanszírozási
