Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Jogesetek. Szilágyi József: A nyilvánvalóság kérdése az EPO Fellebbezési Tanácsainak döntésében
A nyilvánvalóság kérdése az EPO Fellebbezési Tanácsainak döntésében 33 transzformációját ismerteti, holott ezen élesztő fejlődéstanilag sokkal távolabb esik a Saccharomycestől, mint a Kluyveromyces. Továbbá a teljes Kluyveromyces sejtek transzformációs eljárását leginkább érintő D6 irat olyan vektorokat ismertet, amelyek fenntarthatok ezen élesztőben (KARS vektor), valamint ezen vektorok sikeres alkalmazását a Kluyveromyces transzformációjában. A Dl7 irat egész Saccharomyces sejtek transzformációs eljárását ismerteti. Ezért az ellenérdekű fél szerint két irat együttolvasása révén az igényelt eljárás kidolgozása nyilvánvaló. A szabadalmas szerint abból a tényből, hogy a Saccharomyces és a Schizosaccharomyces protoplasztok ugyanazon eljárással transzformálhatok, nem volt levezethető hogy a Kluyveromyces protoplasztok transzformációja ugyanazon módon elvégezhető, mivel nem minden élesztő törzs viselkedik ugyanúgy. Hiányzott a Kluyveromyces transzformáns kiválasztási módszere. Nem volt bizonyíték, hogy KARS plazmidok izolálhatok. Integrált plazmidokat eredményező transzformációk gyakorisága jelentéktelen volt. A D6 irat kitanítása nem biztosította stabil Kluyveromyces mutánsok izolálását. A Dl7 irat azt mutatta, hogy néhány plazmid csak Saccharomyces sejteket transzformál gyenge hatékonysággal. így tehát ésszerűen nem volt elvárható sikere annak, hogy egész Kluyveromyces sejtek is transzformálhatok. A Tanács döntésében úgy vélekedett, hogy tekintve a megoldandó feladatok sokaságát és összetettségét, a Kluyveromyces transzformáció megvalósítása olyan tekintélyes mennyiségű munkát kívánt, amely nem volt rutinjellegű, hanem tudományos kutatást igényelt, s ennek kimenetele bizonytalan volt. A Tanács utalt arra, hogy a biotechnológia területén számos olyan döntés született már, amely segítséget nyújt a szakember elképzelt fogalmának meghatározásánál. A T 500/91 sz. döntés szerint például a szakembertől elvárható közönséges szakmai fejlesztés nem jelenti olyan műszaki problémák megoldását, amelyeknél feltáratlan területeken kell tudományos kísérleteket végezni. A T 445/91 sz. döntés ráadásul azt is kimondja, hogy a képzeletbeli szakember csak akkor visz át technológiát egy szomszédos területről a saját szakterületére, ha ezen átvitel csak rutinkísérletekből álló experimentális munkát jelent. A fentiek együttes figyelembevételével a Tanács arra a megállapításra jutott, hogy az ilyen szakember nem nyer semmiféle bizonyosságot a technika állásából arra vonatkozóan, hogy ésszerűen elvárható módon sikerrel tudná kidolgozni a Kluyveromyces protoplaszt transzformációt, mivel látni fogja, hogy a szomszédos kutatási területre kidolgozott, már létező technológia átvétele nem rutinmunkát jelent, hanem inkább tudományos kutatást igényel. így tehát az eljárási igénypont inventív, s ezzel együtt inventív a Kluyveromyces gazdasejtként való alkalmazása klónozott idegen gének átalakítására és kifejezésére, valamint az eljárás végrehajtásához szükséges vektor is. A T 766/92 sz. döntés tárgyát képező találmány egy fotokonduktív eszköz. Az elutasított bej elentés igénypontja szerint „Eszköz elektromos áram generálására fény segítségével, amelyben van egy fény hatására elektromos feszültséget generáló félvezető réteg, valamint egy első és egy hátsó érintkező, azzal jellemezve, hogy legalább a hátsó érintkező magában foglal egy cink-oxidot tartalmazó átlátszó vezetőréteget.” A vizsgálati osztály elutasította a bejelentést, mivel Dl és D2 irat is útmutatást adott cink-oxid tartalmú, átlátszó érintkezőbevonat alkalmazására, s ettől az igényelt oltalmi kör csak abban tért el, hogy kiemelte - a hátsó érintkező tartalmaz cink-oxidot. A vizsgálati osztály szerint azonban nem igényelt feltalálói lépést az, hogy a három adódó lehetőségből - első érintkező, hátsó érintkező, vagy első és hátsó érintkező is - kiválasszák az egyiket cink-oxid alkalmazására. A fellebbezéskor benyújtott átdolgozott igénypont a következő: „Eszköz elektromos áram generálására fény segítségével, amelyben van egy fény hatására elektromos áramot generáló filmszerű félvezető réteg, valamint egy első és egy hátsó érintkező, azzal jellemezve, hogy mindkét érintkező tartalmaz átlátszó vezetőrétegként cink-oxidot, melynek ellenállása körülbelül 10-4 és 10-2 Ohm cm közötti tartományba esik, valamint a félvezető réteg tartalmaz egy filmszerű szilikonréteget.” Illetve a kiegészítő kérvény további jellemzője: „és az eszköz egy 7%-kal vagy nagyobb hatékonysággal működő napelem.” A Tanács fenntartotta a bejelentés elutasítását, a következő érveléssel. A találmányt a D2 irat szerinti technika állásától az különbözteti meg, hogy- a fény hatására elektromos feszültség létrehozására képes réteg tartalmaz egy „filmszerű szilikon félvezetőt”,- D2-ben nem mondják ki explicite, hogy „mindkét” érintkező tartalmazhat cink-oxidot átlátszó vezetőrétegként. Az eredeti leírás szerint azonban e jellemzők azon probléma megoldására szolgálnak, hogy az ismertekhez képest olcsó fényelektromos eszközt készítsenek. D2 és D5 iratok alapján viszont ismert tény volt az, hogy ha olcsó eszköz a célkitűzés, ennek megvalósítására a fenti jellemzőkkel kialakított fényelektromos eszköz különösen alkalmas. Következésképpen olcsó fotoelektromos eszköz kidolgozása során szakember számára nyilvánvalóan felmerült „filmszerű szilikon félvezető” és „cinktartalmú átlátszó vezető érintkező” használata. Mivel ezen megkülönböztető jellemzőket korábban ugyanazon cél elérése érdekében már alkalmazták hasonló eszközben, a Tanács ítélete alapján ugyanazon eredmény eléréséhez szakember számára nyilvánvaló volt ezen adott hatással járó jellemzők alkalmazása egy olyan eszköznél, amely ismert volt D2-ből, s így az igényelt oltalmi körhöz is nyilvánvaló eszközökkel jutottak. Hasonló megfontolásokból a bejelentők által a feltalálói tevékenység alátámasztására bemutatott előnyös hatások (a cink-oxid réteg magas diffúziós hatása, illetve az eszköz legalább 7%-os hatásfoka) sem vehetők figyelembe a bejelentők javára az ügy lényegét érintő kérdésben. Ezen előnyöket az eredeti bejelentésben nem kapcsolták az utólag igényelt oltalmi körben lévő megkülönböztető jellemzőkhöz. Amint azt a T 192/82 sz. döntés kifejti, a szakembernek lehetősége kell legyen, hogy a legjobb eszközöket alkalmazza célja megvalósításához. Jelen esetben a találmány eredeti célja olcsó eszköz kidolgozása volt. E cél eléréséhez a technika állása világos, kidolgozott megoldást nyújtott. így a szakembernek nem sok lehetséges megoldás közül választott, hanem „egyirányú utcá”-hoz hasonlítható helyzetbe került, amely előre láthatóan veze
