Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Csiky Péter: Melyik törvényt kell alkalmazni? Válasz a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése fényében
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam III. 2000. június DR. CSIKY PÉTER Melyik törvényt kell alkalmazni? Válasz a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése fényében A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) anyagi és eljárási rendelkezéseinek védjegytörlési eljárásokban történő alkalmazásával összefüggő első ügyben a jogalkalmazók számára iránymutató döntés született. A jogesetet és annak kapcsán a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság által - az alkalmazandó joggal kapcsolatban - képviselt jogi álláspontot az alábbiakban ismertetem. A jogosult 1995. április 25-ei elsőbbséggel jogosultja a grafikailag tervezett védjegynek, amelynek árujegyzékébe a 9. osztályba sorolt optikai termékek tartoznak. A kérelmező 1997. szeptember 28-án terjesztett elő törlési kérelmet, amelyben arra hivatkozott, hogy a védjegyjogosulttal üzleti kapcsolatban állott, ennek alapján forgalmazta az általa gyártott és a védjeggyel ellátott termékeket. A közöttük fennálló üzleti kapcsolat ezen túlmenően nem jogosította fel a jogosultat arra, hogy Magyarországon védjegybejelentést tegyen. A Magyar Szabadalmi Hivatal (továbbiakban: Hivatal) a támadott védjegyet a Vt. 3. §-ának(l) bekezdés c) pontja, 5. §-ának (2) bekezdés a) pontja, valamint a 6. §-a alapján törölte. A Hivatal határozatának indokolása rámutatott: a jogosult 1993-tól akérelmező termékeit forgalmazta, ezért mint annak képviselője, illetve ügynöke a kérelmező engedélye nélkül nem volt joga, hogy a megjelölést saját nevében lajstromoztassa. A Hivatal álláspontja szerint ezzel a jogosult rosszhiszeműen járt el. A Vt. védjegytörlési ügyekben történő alkalmazása kérdésében a Hivatal az alábbi álláspontot alakította ki. A Vt. 117. §-ának (1) bekezdése szerint a Vt. 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Amikor a védjegy lajstromozására irányuló kérelem a Vt. hatálybalépését megelőzően érkezett, a lajstromozási eljárás során mind az anyagi, mind az eljárási szabályok tekintetében a korábban hatályos 1969. évi IX. törvény (továbbiakban: Rvt.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. Amennyiben a védjegy törlésére irányuló kérelmet a Vt. hatálybalépését követően nyújtották be a Hivatalhoz, a Vt. 117. § (1) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Vt. anyagi és eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jogalkotó szándéka ettől eltérő lett volna, a Vt. hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok az 1995. évi XXXIII. törvény 115. §-ának (5) bekezdése alapulvételével kerültek volna megfogalmazásra. Ezt támasztja alá az Rvt. végrehajtására kiadott 2/1970. (VIII. 1.) OMFBIM rendelet (Vr.) 18. §-ának rendelkezése, amely a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és a lajstromozott védjegyek tekintetében az Rvt. és a Vr. szabályait rendelte alkalmazni. A Vt. 117. §-ának (3) bekezdése az Rvt. egyes címeinek felsorolásával egyértelművé tette, hogy a Vt. hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A védjegyoltalom hatályát a Rvt. 7. §-a, a védjegybitorlást az Rvt. 13. §-a, a védjegyhasználat fogalmát az Rvt. III. Fejezete és 18. §-a szabályozta. A 117. § (3) bekezdésének felsorolása nem tér ki az Rvt. I. Fejezetének a védjegyoltalom tárgyának az oltalomképesség feltételeit szabályozó rendelkezéseire, illetve az Rvt. 16. §-ának a védjegyoltalom megszűnését, vagy az Rvt. 19. §-ának a védjegy törlésének feltételeit tartalmazó rendelkezéseire, ezért a Vt. 117. § (3) bekezdése is a Vt. anyagi és eljárási rendelkezéseinek az alkalmazását rendeli el, a Vt. hatálybalépését követően indult valamennyi egyéb, tanácsban intézett védjegyügyben (használat hiánya, megtévesztővé válás, megkülönböztető képesség elvesztése miatti megszűnés megállapítása) a Vt. 117. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel. A védjegyjogosult a Hivatal határozatának megváltoztatása iránt kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság a Vt. 91. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva végzésével a Hivatal határozatát hatályon kívül helyezte és a Hivatalt új eljárásra utasította. A Fővárosi Bíróság végzésének indokolása szerint a szóban forgó védjegy elsőbbsége a Vt. hatálybalépésénél korábbi, ezért abban kellett állást foglalni, hogy a védjegy törlésére vonatkozó anyagi jogi szabályok tekintetében a Vt. szabályozása-e az irányadó. A Fővárosi Bíróság szerint a védjegy törlésének akkor van helye, ha megkülönböztető képesség hiányában, illet
