Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál
Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál 23 nyos vegyi anyagok szabadalmazásának eltérő elbírálásból ered. Ez Európában az egyéb vegyi anyagok alkalmazási kritériumainak szigorúbb megítélésében, Amerikában a genomikus szekvenciaszabadalmak alkalmazási kritériumainak kevésbé szigorú megítélésében mutatkozik. Az AIPPI igyekszik kompromisszumot elérni a két rendszer eltérő megközelítései között. Ami a döntéseket illeti: az Egyesült Államokban megadták az első EST-szabadalmat, és röviden sorozatban várhatók az új döntések is. Európa kivárta az Irányelvet, ennek hatálybalépésével bizonyára itt is megindulnak az engedélyezések. A magyar törvény keretei a genomikus szekvenciák szabadalmazását lehetővé teszik, joggyakorlatunkban viszont a mindenkori európai (hivatali és közösségi) joggyakorlat kell, hogy mérvadó legyen, még akkor is, ha a joggyakorlat néhány árnyalatával nem is értünk egyet. Vállalva a nehéz feladatot egy mondatban összefoglalom a genomikus szekvenciák szabadalmazási követelményeit: minden genomikus szekvenciának, részszekvenciának, EST-nek, SNP-nek stb. szabadalmat kell kapnia, ha új, iparilag alkalmazható és feltalálói tevékenységen alapul, ahol azonban az ipari alkalmazhatóság követelményét a próbaként való alkalmazás általában nem elégíti ki, és az alkalmazásnak kísérletileg bizonyítottnak kell lennie, az adatbankok adataira való hivatkozás a bizonyításhoz nem elegendő. Végül is a kérdésben pozitív összefoglalást tudok adni: a létező szabadalmi jogok és azok értelmezése az esetjogban, amelyet Európában az Irányelv is befolyásol, biztosítják azt a jogi környezetet, amely megadja a választ a felvetett kérdésekre és lehetővé teszi a szabadalmat a (részleges) génszekvenciáknak és az ezekkel technológiailag rokon tárgyaknak. A szabadalmak megadásának, amelyben az Egyesült Államok jár az élen, most kialakuló gyakorlata arra koncentrál, hogy összhangba hozza a szekvenciák tényleges hozzájárulását a technika állásához, az ésszerű korlátozásokat és a szabadalmi függőségeket. Ez a gyakorlat már inkább támogatja az innovációt, és felértékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket új és már ismert szekvenciák új jellemzőinek, funkcióinak és alkalmazásainak kutatásába fektetnek be. V. MELLÉKLET 1. Az AIPPI 150. kérdése A tanulmányból látható, hogy szemléletbeli eltérések kezdenek kialakulni az európai és amerikai joggyakorlatban az EST-ek szabadalmazását illetően. Mint hasonló szituációkban oly gyakran a nagy tekintélyű AIPPI igyekszik saját álláspontot kialakítani, és lehetőségeinek keretein belül befolyást gyakorolni a szabadalmi hivatalok joggyakorlatára (vagy akár a törvények alkotására és módosítására is). Az AIPPI magyar csoportja is megkapta az EST-ek szabadalmazhatóságával kapcsolatos 150. kérdést. Az AIPPI magyar csoportja ad hoc bizottságot hívott össze a kérdés tanulmányozására és válaszadásra (ifj. Szentpéteri Ádám, Parragh Gábomé dr., dr. Pethő Árpád, dr. Láng Tivadarné, dr. Szarka Emő). Bár az ad hoc bizottság megbeszélésein voltak véleményeltérések, abban megegyeztünk, hogy országunk helyzeténél fogva az Európai Hivatal joggyakorlatától nagyon eltérő válaszokat nem adhatunk. így magam is helyeseltem néhány olyan választ, amely a tanulmány eddigi részében leírtak alapján a „vitatható” kategóriába esik. Először ismertetem az AIPPI kérdéseit (a sorszámozás 3-mal kezdődik, követve a kérdőív és a rá adott válasz számozását). „3. Az EST-ek, SNP-kés genomikus DNS-ek szabadalmazásának kérdései. A DNS-szekvenciák szabadalmazásával kapcsolatban a kérdések legtöbbje azon a tényen alapul, hogy a DNS olyan természetben előforduló molekula, amely az emberi testen belül kódol. Világos azonban, hogy az ezekkel kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez és az ezekkel való technikai munka lehetővé tételéhez komoly fej lesztésre volt és van szükség. A DNS-kutatás által kifejlesztett kutatási eszközöknek, legyenek ezek új eljárások vagy maguk az új DNS-szekvenciák, széles körű alkalmazhatóságuk lehet. Az alábbiakban ismertetjük azokat a kérdéseket, amelyek a DNS-ek szabadalmazási lehetőségeinél vetődnek fel. Ezzel kapcsolatban az AIPPI magyar csoportját megkérjük, hogy a fenti témakörökkel kapcsolatban- állapítsa meg a jogi helyzetet az adott országban;- térjen ki a lehetséges nehézségekre, amelyek felvetődhetnek a nemzeti jogszabályok alkalmazásánál; és- tegyen javaslatot a nemzetközi fejlődésre ezen a területen. 3.1. Közérdek Talán a legnehezebb kérdések azok, amelyek a közérdekre vonatkoznak. Az EPO már a kényes ügyek széles skálájával kényszerült szembenézni az érdekelt felek jogvitáival kapcsolatban ezen a területen- a módosított állatokkal kapcsolatban (Harvard/ Oncomouse, T 19/90)- a DNS-fragmentumokkal kapcsolatban (Relaxin, O. J. EPO Vol. 6., 1995, 388) és- a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatban (Plant Genetic Systems/Glutamine Synthase Inhibitors, T 356/93 és T 93/95). A témával kapcsolatban egy sor kérdés vetődik fel. Először is lehet úgy értelmezni, hogy a DNS az emberiség közös tulajdona, amely egyáltalán nem szabadalmazható. Másodszor a gének korlátozott száma és a működőképes szekvenciák szabadalmazása oda vezethetne, hogy szabadalmazott géneket nem lehetne manipulálni és célszerűen módosítani egy adott cél érdekében. KÉRDÉSEK: a) Közrend vagy közerkölcs ellen való-e az EST-, SNP- és genomtalálmányok szabadalmazása? b) Megfelelő helyek-e a szabadalmi hivatalok arra, hogy eldöntsék ezeket a kérdéseket, illetve vannak-e megfelelő forrásaik ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzanak? 3.2. Hasznosítás A TRIPS-nek fennáll az a követelménye (27(1)), hogy a szabadalmazott találmány alkalmas legyen ipari alkalmazásra. Az EST-ek és SNP-k legnagyobb részének a jelenlegi állapot szerint nincs ismert ipari alkalmazása. Ezek azonban információkat nyújtanak a genom részeiről és mindig alkalmazhatók próbaként. KÉRDÉS: A hasznosítás milyen szintjét kell biztosítani az EST, SNP és genomikus DNS-szabadalmakhoz?
