Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - A Tanácsadó Testület 7 / 2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása
14 A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása 2.3. A domainhasználat védjegybitorlást megvalósító módjai A Vt. 12. §-ának (3) bekezdése a védjegyhasználat eseteit is felsorolja példálózó jelleggel. Ezek közül figyelmet érdemel különösen a megjelölést hordozó árunak eladásra való felkínálása, a megjelölés alatt történő szolgáltatásnyújtás vagy annak felajánlása, valamint a megjelölésnek az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban való használata. A mindennapi tapasztalat és jogesetek egész sora igazolja: e cselekmények az interneten is megvalósulhatnak. E szabályokból egyértelműen következik, hogy a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnévnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül. Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják „átcsábítani”. Nemkülönben védjegybitorlásnak számít, ha a jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhímevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértéktől teszik függővé. A hatályos magyar védjegyjog is módot ad tehát az ún. cybersquatting elleni fellépésre. A hatályos regisztrációs szabályzat pedig egyenesen megköveteli a regisztrátoroktól a cybersquatting megakadályozását. A delegálási eljárásban erre csak az Állásfoglalás 1.2. pontjában megjelölt feltételek mellett (más védjegyével ütköző domain igénylése, amelyhez a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék) nyílhat mód. Ezért jut e tekintetben különös jelentőséghez a regisztrációs szabályzat 7. pontjában foglalt - a delegálás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó - rendelkezések megfelelő értelmezése és alkalmazása. A szabályzat 7.1. f) pontja alapján a domain delegálását fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni, ha a Vt. 12. és 27. §-a értelmében a domainnév használata más védjegyoltalomból eredő jogát sérti (védjegybitorlást valósít meg). Különösképpen fennáll a felfüggesztés és a visszavonás kötelezettsége ún. cybersquatting esetén, vagyis akkor, ha a jó hírnevű védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhímevét olyan módon kívánják sérteni vagy tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy a védjeggyel egyező vagy összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnévről való lemondást vagy annak átruházását a védjegyjogosult vagy más által fizetendő ellenértékétől teszik függővé. A Vt. 12. §-ából levonható e következtetés egyúttal a Tanácsadó Testület 6/2000. (V. 24.) Elvi Állásfoglalásának 2.7. pontjában kifejtett azzal az általános tétellel is összeegyeztethető, amelynek értelmében: „a Testület gazdasági-piaci tevékenységként értékeli a domain-kereskedelmet is, melynek célja, hogy a már megszerzett domain névhasználati jog átengedésével haszonra, anyagi előnyre tegyenek szert. A Testület ennek létjogosultságát elismeri, ám magát a tevékenységet csak a jogszerűség keretei között (azaz mások jogainak sérelme nélkül) tartja elfogadhatónak”. 2.4. Külföldi védjegyoltalom sérelme A regisztrációs szabályzat csak a delegálás iránti igény prioritását köti a védjegy magyarországi oltalmához. A regisztrációs szabályzat 5.6. és 7.1. f) pontjának alkalmazására azonban alapot adhat külföldi védjegyoltalom is, ha a .hu felső szint domain alatt regisztrált domainnév használata valamely védjegy külföldi oltalmát sérti. Ennek megítéléséhez támpontot adhat a WIPO Védjegyjogi Állandó Bizottságában kidolgozott egyezménytervezet (SCT/4/4) 6. cikke, amelynek értelmében annak megállapításához, hogy a domain használata védjegybitorlást valósít-e meg valamely államban, azt kell figyelembe venni: a domain használata kereskedelmi, üzleti hatással (commercial effect) járt-e az adott államban. Nem zárható ki, hogy a .hu felső szintű domain alatt regisztrált domainnevek használata Magyarországon kívül (is) üzleti hatásokkal járhat, azaz a külföldi védjegyoltalomba üköző magatartást valósíthat meg. 2.5. A védjegyoltalom megszűnésének hatása a domainhasználat jogszerűségére Az 1.1. pontban kifejtettekből - a delegálás során élvezett prioritás és a domain használatához való jog elkülönüléséből - az következik, hogy önmagában a védjegyjogosultság elvesztése a domain használata során nem jelenti azt, hogy a domain felfüggeszthető, illetve visszavonható jogellenes vagy megtévesztő használatra hivatkozva. Amennyiben pl. a védjegyet törlik, vagy az a használat hiánya miatt megszűnik, ám a domain használata a továbbiakban sem sérti más jogait, a domain nem függeszthető fel, illetve vonható vissza. 3. Több védjegyjogosult A .hu domain alatti névtérben a regisztrációs szabályzat által alkotott modellben adott karaktersorozatból álló domain egy időben általában egy jogosult használatában áll. Lehetséges azonban, hogy ugyanazon karaktersorozat egyszerre több lajstromozott védjegynek is megfeleltethető: a Vt. 1. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis védjegyoltalom tárgya lehet - egyebek mellett - szó, szóösszetétel (beleértve a személyneveket és a jelmondatokat), betű, szám, ábra, kép, szín, színösszetétel, illetve ezen megjelölések összessége is. Ugyanazon karaktersorozat tehát számos különböző grafikai ábrázolásban lehet védjegyoltalom tárgya, mely ábrázolások megkülönböztethetőségét a megjelöléseknek a karaktersorozaton kívüli elemei (pl. színösszetétel, sajátos tipográfia) adhatják, s ezen védjegyek jogosultjai különböző személyek lehetnek. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha valamely karaktersorozatot bizonyos árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban adott személy, míg
