Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról 7 szellemi javak oltalmát országonként külön-külön kell megszerezni, fenntartani és érvényesíteni. Magyarország közel egy évszázada vesz részt a nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködésben. A hazánkat kötelező számos nemzetközi szerződés és a magyarországi oltalomszerzésben érdekelt sok-sok külföldi ügyfél minden körülmények között a nemzetközi kötődések fenntartására, illetve erősítésére késztették a magyar szellemi tulajdonvédelmi szabályozást és intézményrendszert. A nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködés központi szervezete az ENSZ szakosított intézményeként működő Szellemi Tulajdon Világszervezete (angol rövidítésével: WIPO); az általa igazgatott több mint 20 nemzetközi szerződés határozza meg ennek az együttműködésnek a szabályait. Tagországainak a száma meghaladja a 170-et. A WIPO által igazgatott nemzetközi szerződések egyrészt meghatározzák a szellemi tulajdonjogok számára a részes államokban biztosítandó védelem alapvető szabályait, másrészt a különböző országokban való jogszerzést elősegítő, megkönnyítő nemzetközi bejelentési, illetve regisztrációs rendszereket hoztak létre; harmadrészt az iparjogvédelmi ismeretanyagban való eligazodást segítő nemzetközi osztályozási rendszereket állapítanak meg. Az MSZH a Kormány képviselőjeként már hosszabb ideje tevékeny és kezdeményező szerepet tölt be a WIPO égisze alatt folyó nemzetközi együttműködésben; ezt indokolt volt fenntartani. Hasonlóképpen célszerűnek bizonyult, hogy az MSZH új statútuma megerősítse az eddigi gyakorlatot egy másik nemzetközi szervezet tekintetében is: a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS Tanácsában (tehát a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi kérdéseivel foglalkozó testületében) az MSZH jár el a Kormány képviseletében. Az ún. TRIPS-egyezmény (ld. az 1998. évi IX. törvényben a Marrakesh-i Egyezmény 1 .c) mellékletét) számos feladatot ró a részes felek nemzeti kormányzataira (szellemi tulajdonvédelmi jogszabályok notifikálása, a kötelezettségek teljesítésének átvizsgálásában való részvétel, a vitarendezési eljárásokban való közreműködés stb.); feltétlenül szükségesnek látszott, hogy e feladatok teljesítésének kormányzati felelősét jogszabály egyértelműen megjelölje. Magától értetődik, hogy az MSZH-nak a nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködésben való részvétele nem érinti a külügyminiszternek a külkapcsolatokért, illetve az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokért viselt általános, koordinációs felelősségét, továbbá feltételezi más tárcák és kormányzati szervek (pl. GM, IM, NKÖM, OM, FVM, GVH) bevonását e nemzetközi feladatok ellátásába. Szintén természetes, hogy a nemzetközi szerződések megkötésének általános rendje az iparjogvédelem és a szerzői jog területén is érvényesül. Az Európai Megállapodás 65. cikkének (2) bekezdése írta elő, hogy Magyarországnak kérnie kell az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló Müncheni Egyezményhez (az Európai Szabadalmi Egyezményhez) való csatlakozását. Hazánk e kötelezettségének az előírt határidőben (1997. január 1-jéig) eleget tett. Az Európai Szabadalmi Egyezmény a nemzeti szabadalmak egységes, központosított engedélyezésének rendszerét hozta létre: az Európai Szabadalmi Hivatalnál egyetlen eljárásban több - az egyezményben részes - ország területére kiterjedő hatállyal szerezhető szabadalom. Az így szerzett európai szabadalom azonban nem jelent több országra vonatkozó egységes oltalmat: az európai szabadalom nemzeti szabadalmak „kötege”, amely az európai - központosított - engedélyezés után az egyes országokban külön-külön, önálló életet élő szabadalmakra bomlik szét. Az európai szabadalmi rendszer nyitott annyiban, hogy az egyezményben nem részes országok állampolgárai (jogi személyei) is tehetnek európai szabadalmi bejelentést, viszont zárt annyiban, hogy csak bizonyos országok - pl. az arra felkért, „meghívott” államok - csatlakozhatnak hozzá. Az Európai Szabadalmi Egyezmény nem része az európai közösségi jognak, nem számít közösségi jogszabálynak; elvben nem volna szükségszerű, hogy az EK valamennyi tagállama részese legyen, viszont nem csak EK-tagállamok lehetnek tagjai az egyezménnyel létrehozott Európai Szabadalmi Szervezetnek. Mindezek fényében komoly integrációs eredmény, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsa (1999. januári ülésén) Magyarországot 2002. július 1-jei hatállyal meghívta az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Hazánk képviselői - megfigyelőként - a csatlakozásig terjedő időszakban is részt vehetnek az Igazgató Tanács és más testületek munkájában. A csatlakozást követően pedig szavazati joggal vehetünk részt az Európai Szabadalmi Szervezet döntéseinek meghozatalában (a tagállamok képviselőiből álló Igazgató Tanács jogosult pl. az egyezmény Végrehajtási Szabályzatának elfogadására vagy az Európai Szabadalmi Hivatal költségvetésének jóváhagyására). A rendelet 6. §-a e megfigyelői, illetve tagállami jogosítványok gyakorlásáról is rendelkezik. A szellemi tulajdon védelme az Európai Közösségekkel (és a tagállamaikkal) létesített társult viszonynak és az Európai Unióhoz fűződő csatlakozási tárgyalásoknak egyaránt fontos témája. A szellemi tulajdonjogok védelme azok közé a szabályozási területek közé tartozik, amelyeken az Európai Megállapodás a 67. cikkben szabályozott általános jogközelítési követelményen túlmenően speciális és határidőhöz kötött kötelezettségeket állapított meg Magyarország számára. A 65. cikk értelmében Magyarországnak tovább kellett javítania a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére, vagyis - az Ideiglenes Megállapodás alapján, illetve az Európai Megállapodás 124. cikke értelmében - 1996. december 31-ig az Európai Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges eszközöket. Hazánk e kötelezettségét — a harmonizációs igényeknek megfelelő számos jogszabály (pl. az új szabadalmi, védjegy- és szerzői jogi törvény) megalkotásával és egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozásával - teljesítette. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon több iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdés is napirenden szerepel. így pl. Magyarország átmeneti időszakot igényelt a gyógyszerek kiegészítő oltalmának bevezetésére és a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének megszerzéséhez benyújtott vizsgálati eredmények és más
