Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

105. évfolyam III. 2000. június

DR. BENDZSEL MIKLÓS

Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról

Minden intézmény történetében ritka, sorsfordító és jeles esemény a statútumának megújulása. A Magyar Szabadalmi Hivatal is elérkezett ehhez a határkőhöz: megjelent és ez év június 23-án hatályba lépett a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet), amely újraszabályozta hivatalunk feladatait, hatáskörét, szervezetét és működését. Bízom benne, hogy statútumunk korszerűsítése nemcsak nekünk, hivataliaknak fontos és hasznos, hanem jól szolgálhatja a nagy feladatok előtt álló hazai iparjogvédelmi szakma érdekeit, és hozzájárulhat a szellemi tulajdon magyarországi védelmének előmozdításához is. Új statútumunkat tehát közérdekűnek tartjuk; ezért is vállalkozom most arra, hogy megosszam a nyilvánossággal a rendelet magyarázatát, az új szabályozás „elnöki olvasatát”. (Bár a rendelet mind a Magyar Közlönyben, mind a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben megjelent, a kommentár teljessége és érthetősége kedvéért a rendelet szabályait - szakaszonként, magyarázatukat megelőzően - itt is közöljük.)

I. A rendelet megalkotásának előzményei

1.1. A közigazgatás továbbfejlesztésének az 1999- 2000. évekre szóló kormányzati feladattervét meghatározó 1052/1999. (V. 21.) Korm. határozat 2. pontja előírta: a 2013/1999. (II. 10.) Korm. határozattal módosított 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat szerint be kell fejezni a nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek felülvizsgálatát és reformját. Ennek eredményeként fogadták el az államszervezetre vonatkozó egyes törvények, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségügyről, valamint a halászatról és a horgászatról szóló törvények módosításáról szóló 1999. évi CXIX. törvényt, amely-más központi közigazgatási szervek mellett - a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) jogállását is újraszabályozta. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 44. §-ának (1) bekezdését - ez év január 1-jei hatálybalépéssel - a módosítás a következőképpen állapította meg: A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

E törvénymódosítás természetszerűleg az MSZH kormányrendeletbe foglalt statútumának megújítását is igényelte.

1.2. Az MSZH feladatait és hatáskörét korábban a 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet szabályozta. E rendelet megalkotása óta számos új iparjogvédelmi törvény született és az iparjogvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere is - elsősorban az európai integrációs kötődések folytán - nagyban átalakult. E változások az iparjogvédelem szakmai nézőpontjából is szükségessé és időszerűvé tették az MSZH feladat- és hatáskörének, illetve jogállásának újraszabályozását.

1.3. Az MSZH statútumának korszerűsítése olyan intézményi feltételek megteremtésére is alkalmat kínált, amelyek szükségesek a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia összehangolt módon történő kidolgozásához és végrehajtásához. Erre alapot adott, hogy az 1.1. pontban ismertetett törvénymódosítás az MSZH általános feladat- és hatáskörét az ipaijogvédelmen túl kitelj esztette a szellemi tulajdon védelmének többi területére is (tehát a szerzőijogra és az ún. szomszédos jogokra is). Az MSZH feladat- és hatáskörének a törvénymódosítással megállapított új - átfogó és általános - definíciója alapján a Kormánynak lehetősége nyílt arra, hogy a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos konkrét feladatok ellátására az általa célszerűnek ítélt kormányzati munkamegosztást alakítsa ki. Noha az Szt. 44. §-ának új szövegét végül képviselői módosító indítvány alapján fogadták el, a Kormány azt végül egyetértőleg nyugtázta és az új törvényi keretek között szabta meg a szellemi tulajdon védelmével összefüggő kormányzati feladatok ellátásának rendjét.

1.4. A rendelet elsősorban e szempontokra tekintettel korszerűsítette az MSZH feladat- és hatáskörére, valamint szervezetére és működésére vonatkozó szabályozást.

II. Az MSZH feladat- és hatásköre

2.1. Az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint az MSZH a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerve. A szellemi tulajdon egyes területein eltérő mértékű és természetű feladatok hárulnak az államigazgatásra.