Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 37 nos vagy hasonló védjegybejelentése ellen. A nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra lajstromozott híres véd­jegyek tulajdonosai nem nyújthatnak be felszólalást. A felszólalás elutasítása ellen a Fellebbezési Tanácsnál lehet jogorvoslatot kérni. A korábbi törvény értelmében bárki benyújthatott meg­semmisítési keresetet, akinek a védjegyhez valamilyen ér­deke fűződött. A módosított törvény szerint meg kell kü­lönböztetni az általános okokon (pl. lejáraton vagy jog­vesztésen) alapuló megsemmisítési keresetet, amelyet bárki megindíthat, és a viszonylagos okokon (vagyis a ko­rábbi jogokkal való ütközésen) alapuló keresetet, amelyet csak a korábbi jogok tulajdonosa indíthat meg. 27. Omán Omán négy éve folytat erőfeszítéseket annak érdekében, hogy csatlakozhasson a Kereskedelmi Világszervezethez, de a 2000. február 29-én tartott csatlakozási tárgyaláson ezek az erőfeszítések kudarcot vallottak az Amerikai Egyesült Álla­mok ellenvetése miatt. Az utóbbi ország ugyanis kifogásolta, hogy Omán nem hajlandó a szabadalmak 20 év oltalmi idejét kérelemre további 5 évvel meghosszabbítani. Az ománi kereskedelmi miniszter a Kereskedelmi Vi­lágszervezettel Omán csatlakozásáról közösen tartott munkaülésen közölte, hogy lezárta a tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek a tagjelöltektől áruk és szolgáltatások vonalán piachozzáférési megállapo­dások megkötését kívánják. Ilyen tárgyalásokat Omán tíz tagországgal az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, az Európai Unióval, Indiával, Japánnal, Kanadával, Kirgíziával, Mexikóval, Svájccal és Uj- Zélanddal folytatott. Omán tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok azon követelése ellen, hogy lehetőséget adjon a 20 év oltalmi idő meghosszabbítására, és arra hivatkozott, hogy a 20- éves oltalmi idő összhangban van a TRIPS egyezmény minimális követelményével. Miután a február 29-i tárgyalások nem vezettek végleges eredményre, Ománnak további tárgyalásokat kell folytatnia a kereskedelmi világszervezetbeli tagság elnyerésére. 28. Oroszország A) 1999. augusztusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Jelcin elnök egy 1999. május 28-i rendelettel felszá­molta az Orosz Szabadalmi és Védjegyhivatalt, és annak funkcióit az Igazságügyi Minisztérium vette át. Végrehaj­tási utasítást azóta sem adtak ki. Putyin megbízott elnök 2000. február 9-én rendeletet bocsátott ki, amelyben ismét az Orosz Szabadalmi és Véd­jegyhivatalt (Rospatent) állítja fel a szabadalmi és véd­­jegyügyek intézésére hivatott kormányszervként. Putyin rendelete azt bizonyítja, hogy a különböző hiva­talos és magánszervezetek által a hivatal visszaállítása ér­dekében tett erőfeszítéseket siker koronázta. B) Az amerikai Philip Morris nem tudott meggyőzni egy orosz választott bíróságot arról, hogy szellemi tulaj­donjogait sérti egy orosz vállalat, amely saját termékeivel „zavarbaejtően azonos” cigarettákat gyárt. A Philip Morris több hónapja harcol a moszkvai Invest Trust ellen, ezt a céget védjegyeinek bitorlásával vádolva, de ez a harc mostanáig eredménytelen maradt. 1999. november 24-én a moszkvai Kerületi Bíróság első fokú bíróságként úgy döntött, hogy a Philip Morris panasza megalapozatlan. Ebből a Philip Morris szóvivője azt a követ­keztetést vonta le, hogy Oroszországban még a fontosabb lajstromozott védjegyek sem részesülnek kellő oltalomban. Ezért az alsó fokú bíróság döntését meg fogják fellebbezni, mert nézetük szerint az Invest Trust által gyártott és forgal­mazott cigaretták egyértelműen jogaik bitorlását jelentik. A szóvivő azt is kijelentette, hogy a bírósági döntést nem tekintik arra utaló jelként, hogy Oroszországban nem veszik figyelembe a szellemi tulajdonjogokat; a döntést a bírósági tisztviselők szabadalmi és védjegyjogi tapaszta­latok terén fennálló hiányosságának tulajdonítják. „Nem értünk egyet a döntéssel, de korai lenne az orosz iparjog­­védelmi rendszert hibáztatni” mondta a szóvivő. 29. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) februárban bejelentette, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerző­dés (PCT) keretén belül 1999-ben 74 023 nemzetközi be­jelentést nyújtottak be, ami 5 829 273 nemzeti szabadalmi bejelentésnek felel meg. Ez az előző évhez képest 10,5%­­os növekedést jelent. A PCT lehetőségeit főleg a fejlett ipari országok hasz­nálják ki. 1999-ben az összes bejelentés 39,8%-a az Egye­sült Államokból, 14,7%-aNémetországból, 9,8%-a Japán­ból, 6,4%-a Nagy-Britanniából és 4,9%-a Franciaország­ból érkezett. 1999-ben Magyarországon 115 nemzetközi bejelentést nyújtottak be, szemben az 1998. évi 122 nemzetközi beje­lentéssel. 1999-ben 6 ország az Egyesült Arab Emirátusok, Dél- Afrika, Costa Rica, Dominika, Tanzánia és Marokkó csat­lakozott a PCT-hez. Algéria és Antigua szintén 1999-ben helyezte letétbe a csatlakozási okmányt, de a Szerződés ebben a két országban csak 2000 márciusában vált hatá­lyossá. 30. Tajvan A) Tajvan Új-Zélanddal egyezményt kötött az ipari jogok kölcsönös elismeréséről, de hasonló egyezményt kötött már 1995-ben Németországgal és 1996-ban Franciaor­szággal, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal is. Ezek az egyezmények a bejelentések elsőbbségének köl­csönös elismerésére is kiterjednek. B) A tajvani szabadalmi törvény 50. szakaszának 1. be­kezdése szerint a szabadalmi jogok a szabadalom ideigle­nes engedélyezésével lépnek hatályba, de a törvény nem rendelkezik arról, hogy egy ideiglenesen engedélyezett szabadalom bitorlása bűncselekménynek minősül-e. Az egyik kerületi bíróságnál benyújtott fellebbezés ügyében azonban a bíróság rámutatott arra, hogy az 50. szakasz 4. bekezdése szerint egy olyan szabadalmi beje­lentésre engedélyezett ideiglenes szabadalmi jogot, ame­lyet eljárási hiba vagy eredményes felszólalás alapján el­utasítanak, benyújtásától kezdve érvénytelennek kell te­

Next

/
Thumbnails
Contents