Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka
20 Dr. Csiky Péter államokkal szemben, amelyek egyébként nem tagjai a PUE-nak. A kérdést megfordítva, ezek szerint az átmeneti idővel élő WTO-tagállantoknak csak jogaik vannak. A WIPO főigazgatójának levelével kapcsolatban a TRIPS Tanács elnöke válaszlevelében további információt kért az uniós elsőbbség alkalmazása kapcsán felmerülő tisztázatlan kérdésekről. Dr. Bogsch Árpád 1996. október 14-én kelt válaszában kifejtette: az érintett ügyfelektől és a hivatásos képviselőktől számos megkeresés érkezett a WIPO Nemzetközi Irodájához az uniós elsőbbség alkalmazásával kapcsolatban. A levél továbbá utalt arra, hogy hasonló kérdések merülnek fel a PUE 6ter cikkének alkalmazásával kapcsolatban is. A Tanácsban hosszas vita után az a döntés született, hogy a tagállamoknak az 1997. május 26-30. között tartandó felülvizsgálati eljárás során választ kell adni az uniós elsőbbség alkalmazásának (kiterjesztésének) kérdésével kapcsolatban (general question). A nyilatkozatok birtokában két megoldás bontakozott ki. Az egyik javasolt megoldás szerint a Tanácsnak fel kell mérnie a tagállamok jelenlegi jogalkalmazói gyakorlatát és ennek fényében később lehet dönteni a megoldásról. A másik megközelítés szerint a Tanácsnak kell általános érvényű értelmezést adnia a tagállamok ilyen jellegű kötelezettségeiről. Ennek formája elnöki nyilatkozat lehet, amelyet a Tanács tudomásul vesz. A Tanács végül - hosszas vita után - az utóbbi megoldást fogadta el. A TRIPS Tanácselnöke kibocsátott egy nyilatkozatot, amely - tartalmát tekintve - megállapítja azt, hogy az informális konzultációk eredményeként az az értelmezés alakult ki, hogy az elsőbbségi jogok elfogadásával összefüggésben feltett kérdésre a válasz megerősítő (affirmative). Az üléssorozat utolsó napján, 1997. május 30-án a Tanács az elnök módosított nyilatkozatát ad referendum fogadta el, ami azt jelentette, hogy írásban, utólag lehetett észrevételt benyújtani a WTO Titkárságára. Mivel észrevétel nem érkezett, a javaslatot elfogadottnak tekintették. A magyar válasz megerősítette azt, hogy Magyarország minden iparjogvédelmi ügyben elfogadja bármely WTO- tagállamból érkező bejelentés elsőbbségét, tekintet nélkül arra, hogy az adott tagállam tagja-e a Párizsi Uniós Egyezménynek vagy sem. A földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos munka A földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos munka egymással párhuzamosan, két irányban folyik. Az egyik irány a sokoldalú regisztrációs rendszer létrehozására irányuló tárgyalássorozat, a másik pedig a földrajzi megjelölések oltalmával kapcsolatos nemzeti szabályozások felülvizsgálata. a) A sokoldalú regisztrációs rendszer A TRIPS 23. cikkének 4. bekezdése előírja, hogy a borokra vonatkozó földrajzi megjelölések oltalmának elősegítésére tárgyalásokat kell kezdeni a TRIPS Tanácsban egy multilaterális rendszer létrehozataláról a rendszerben részt vevő tagállamokban oltalmazható, borokra vonatkozó földrajzi megjelölések közlését és lajstromozását illetően. A földrajzi megjelölések sokoldalú regisztrációs rendszerével kapcsolatban az 1996-os Szingapúri Miniszteri Értekezlet állásfoglalása alapján indult meg a munka a TRIPS Tanácsban. A Tanács 1996. novemberi ülésén döntés született, hogy a munka 1997. elején elkezdődik. A kérdés vizsgálatának első fázisa egy sokrétű információszerző tevékenység volt. A Tanács felhívta a tagállamokat arra, hogy a földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos munka megkönnyítése céljából nyújtsanak be nemzeti lajstromozási rendszerükről tájékoztató anyagot. Az Európai Unió elsőként nyújtott be egy „non-paper”-t, amely négy WTO-tagállam jogrendszerét hasonlítja össze, majd ezt követően számos tagállam (köztük Magyarország) nyújtott be jogrendszerét bemutató részletes anyagot. A TRIPS Tanács felvette a kapcsolatot az OIV-vel (International Vine and Wine Office) és információt kért a működésével kapcsolatban. A Tanács felkérése alapján a Titkárság összefoglaló anyagot készített a hatályban lévő kétoldalú és sokoldalú megállapodásokról, amelynek elkészítéséhez - a dokumentum szerint - a WIPO és a Magyar Szabadalmi Hivatal által közösen szervezett egri szimpóziumon elhangzott előadások hasznos segítséget jelentettek. A titkársági anyag a Lisszaboni Egyezmény alapján történő nemzetközi lajstromozás ismertetése mellett a kialakult gyakorlatról, a lajstromozások országonkénti megoszlásáról, a törlésekről és a lajstromozások megtagadásának adatairól is említést tesz. Ezt követően a munka folytatásának módszertanával kapcsolatban a tagállamok között hosszas vita alakult ki. A tagállamok egy csoportja azt javasolta, hogy a Titkárság a beadott anyagok alapján készítsen összefoglalót (synoptic table), ami alapján áttekinthetővé válna a tagállamok lajstromozási rendszere. Ezt a kezdeményezést néhány tagállam - többek között az Egyesült Államok - elutasítóan fogadta. Az Európai Unió az 1998. július 16-i ülésen önálló javaslatot nyújtott be a TRIPS 23. cikkének 4. bekezdése szerinti sokoldalú regisztrációs és notifikációs rendszer létrehozásának és a rendszer működtetésének alapelveire vonatkozóan. A javaslat lényege a következő. A tagállamok első lépésként lajstromozott földrajzi megjelöléseiket tartalmazó listát nyújtsanak be a WTO Titkárságnak a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva (a bizonyítékoknak a TRIPS 22. cikkének 1. bekezdése szerinti definíció elemeinek meglétét kell alátámasztaniuk). A lehető legnagyobb átláthatóság érdekében a két- vagy sokoldalú egyezmények alapján védett földrajzi megjelölések listáját is be kell nyújtani. A WTO Titkárság körözteti a tagállamok notifikációit és a benyújtott bizonyítékokat. A tagállamoknak egy éven belül lehetőségük van a notifikációk megvizsgálására és adott esetben felszólalás benyújtására. Felszólalásnak csak a TRIPS meghatározott 22.1., 24.9., 24.6., 22.4. rendelkezései alapján van helye. Homonim megjelölések esetén a feleknek tárgyalásokat kell kezdeniük és lehetőleg megállapodásra kell jutniuk. Az egy év letelte után a nem kifogásolt földrajzi megjelölés a WTO összes tagállamában időbeli korlát nélkül oltalom alá kerül. Az oltalmazott földrajzi megjelöléseket a WTO publikálja. A vitarendezésre a WTO vitarendezési eljárásától eltérő rendszert vezetnének be, a két vitarendezési eljárás viszonyáról a javaslat nem tesz említést. A tagállamoknak később lehetőségük lesz további bejelentések megtételére, a regisztrációs rendszer tehát „nyitott”.
