Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Technikatörténet. Bay Zoltán
44 Bay Zoltán Bay Zoltán professzor megkapta a legnagyobb kitüntetéseket, amit a tudományos világ és szülőhazája, Magyarország adhatott. 1978-ban az Edinburgh-i Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki, 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 1990-ben a Magyar Köztársaság elnökétől, Göncz Árpádtól a Rubinokkal Ékesített Zászlórend kitüntetést vehette át. Bay Zoltán mindig is magyar fizikusnak tartotta magát. 1973-tól rendszeresen hazalátogatott Magyarországra. Akkor jött először, amikor az Akadémiától az első hívó levelet megkapta. Halála előtti években Bay Zoltán így vallott: „Sohasem tagadtam, hogy magyar vagyok, magyar maradtam és már az is maradok, amíg ennek a világnak a poros útjait taposom”. Bay Zoltán 1992. október 4-én Washingtonban hunyt el. Hamvait végakaratának megfelelően hazaszállították, és szülőföldjén, Gyulaváriban 1993. április 10-én helyezték örök nyugalomra. Felhasznált irodalom Francis S. Wagner: Bay Zoltán atomfizikus az űrkutatás úttörője, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994 Nagy Ferenc: Bay Zoltán pályája és példája, Bletter- OMIKK-Püski, Budapest, 1993 Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997 Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus, Tipotex, Budapest, 1991. Funk Edit
