Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja
A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja 7 felhatalmazást adott a gazdálkodó szervezetek részére a választottbíráskodás kikötésére. E rendelkezés következtében a Pp. megszorításai értelmüket vesztették. A széles körű jogosítvány deklarálása mellett azonban szükségessé vált a jogintézmény részletes szabályozása, amelynek célja nem a korlátozás, hanem a működőképesség biztosítása volt. Az 1994. november 28-án kihirdetett választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a Pp. XXIV. fejezete. A hatályos magyar szabályozás 1. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 62. §-a szerint a „nemzetközi gazdasági tárgyú szerződésekből jogvita esetére a felek írásban kiköthetik külföldi vagy belföldi rendes vagy választottbíróság joghatóságát. Ha a kikötés kizárólagos joghatóságra irányul, akkor az ügyben rendes vagy más választottbíróság nem járhat el”. Ez a kikötött joghatóság. Belföldi és nemzetközi kereskedelmi szerződések esetén a felek megállapodásukban előre meghatározzák azt a rendes vagy választottbírósági fórumot, amelyhez jogvita esetén fordulnak. Ez a kikötés akkor érvényes, ha arra jogszabályi felhatalmazásuk van. Az igényérvényesítéssel kapcsolatban elsőként az a kérdés merül fel általában, hogy - nemzetközi elemet tartalmazó tényállás esetén — melyik állam bírósága hivatott a jogvita eldöntésére. Az ügyek belső vagy nemzetközi jogforráson alapuló nemzetközi megoszlását, vagy másik állam fórumának döntési hatalom alá rendezését nevezzük nemzetközi joghatóságnak. Hogy mi az irányadó jog, milyen eljárási szabályok irányadóak a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos vitákban döntési jogkörrel, joghatósággal rendelkező bírói fórum processzusára, arra a Nmjtvr. 63. §-a adja meg a választ: „A magyar bíróság vagy hatóság eljárására - ha ez a tvr. másként nem rendelkezik - a magyar j og az irányadó.” Dr. Csehi Zoltán 1995-ben megjelent - már korábban is idézett - tanulmányában úgy értelmezi, hogy a választottbíróság nem ide tartozó kategória. Szerinte erre utal a a tvr. 74. §-a is, amely külön nevesíti a külföldi választottbíróságot és más hatóságot. A Nmjtvr. mellett a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbtv.) szabályozza a magyarországi székhelyű választottbíróságok eljárási rendjét. A nemzetközi választottbíráskodásra a törvény VI. fejezete külön szabályozást fogalmaz meg, de alapvetően a törvény alá rendeli ezeket az eljárásokat is, a 61. §-ba foglalt kogencia elve alapján. A bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha:- legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita ezzel a tevékenységgel kapcsolatos, továbbá- a felek az eljárás tárgyával szabadon rendelkeznek és- a választottbírósági eljárást szerződésben kikötötték. A választottbíráskodás nemzetközi jellegét a 47. § alapján kell eldönteni:- a felek székhelye, illetőleg telephelye különböző államokban van;- a következő helyek egyike az államon kívül van, amelyekben a felek székhelye (telephelye) van:- vagy a választottbírósági szerződésben meghatározott hely,- vagy az a hely, ahol a feleknek a jogviszonyból eredő kötelezettségeik lényegi részét teljesíteniük kell, vagy amelyhez a jogvita tárgya a legszorosobban kapcsolódik. A törvény a nemzetközi szabályozásnak megfelelően rendezi az eljárási kérdéseket és nagyobb jogbiztonságot teremt a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban részt vevő felek részére. A 28. §-a alapján a választottbíróság által követendő éljárásban a felek szabadon állapodhatnak meg: kiköthetik valamely állandó választottbíróság szabályzatát vagy választhatják más állam eljárási jogát is. Az új törvény széles lehetőséget kínál a feleknek az eljárási szabályok meghatározásában, de annak korlátáit is megszabja. Vannak a törvénynek feltétlenül érvényesülést kívánó eljárási elvei:- a felek egyenlő elbánásban részesítése,- a felek joga véleményük előadására,- a szabályos értesítéshez való jog, különös tekintettel a választottbíró kijelölésére és választottbírósági eljárásra,- a magyar közrend betartása;- és szabályai:- a New York-i és Genfi Egyezmény szabályai,- a belső jogforrások közül a nemzetközi választottbíróság eljárási szabályaira a Vbtv. kógens rendelkezéseit kell alkalmazni,- az eljárási szabályok meghatározásának korlátja a törvény 7. §-ában foglalt közrendi klauzula. Intézményesített állandó nemzetközi választottbíróság a törvény 46. § (3) bekezdése szerint kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó V álasztottbíróság. A Kamara mellett szervezett Választottbíróság jelenleg hatályos, az UNCITRAL Mintaszabályzatán alapuló eljárási szabályzata lényegesen részletesebb, mint általában a nemzetközi választottbíróságok eljárási rendjei. Az AAA- hez hasonlóan a Választottbíróságnak sincs külön nemzetközi és magyar eljárási szabályzata. A magyar Szabályzat a Választottbíróság előtt zajló ügyekben saját eljárási szabályzatát rendeli alkalmazni. A Szabályzatban nem érintett kérdésekben a felek megegyezhetnek. A Szabályzat a nemzetközi normáknak megfelelő eljárási alapelveket tartalmaz. A 17-43. §-ok nemzetközi összehasonlításban is túlzóan részletesnek tűnő és a kontinentális, germán jogrend eljárási jogának alapelvein felépített szabályait foglalják magukba. A 34. és a 132/1997. számú Polgári Kollégiumi határozatok (megjelentek: Bírósági Határozatok 1997. évi 1. és 3. számában) alapján a végrehajtást kérő kérelme alapjául szolgáló külföldi választottbírósági határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A WIPO VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS KÖZVETÍTŐ KÖZPONTJA A WIPO A szerzői jog és az iparjogvédelem terén létrejött univerzális megállapodások szervezeti keretét 1974 óta az ENSZ
