Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 47 A csatlakozás lehetősége még fennáll Guinea-Bissaura, francia Guineára és Malira, amelyek vonatkozásában ilyen kérelem 2000. június 4-ig nyújtható be. 26. Szingapúr A) 1999. februári tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Szingapúrban új védjegytörvény fog rövidesen hatályba lépni. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény már 1999. január 15-én hatályba lépett. B) A szingapúri Parlament 1998. november 23-án első olvasásban hallgatta meg az integrált áramköri topográfiákra vonatkozó törvénytervezetet, amely szerint egy ilyen topográfia akkor minősül oltalmazhatónak, ha eredeti, nem kézenfekvő, és dokumentálható formában fel van jegyezve vagy be van építve egy integrált áramkörbe. A törvénytervezet kielégíti a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó egyezményben (TRIPS) előírt alapelveket. A törvény nem fog oltalmat biztosítani ötletekre, eljárásokra, rendszerekre, módszerekre, elvekre és felfedezésekre. Integrált áramkörök topográfiájára szingapúri állampolgárok vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagjai szerezhetnek oltalmat, ha az elrendezést függetlenül dolgozták ki. Nincs szükség lajstromozásra vagy letétbe helyezési eljárásra. Csak a tulajdonosnak van joga oltalmazott elrendezését másolni és kereskedelmileg hasznosítani. Az oltalmi idő az integrált áramkör megalkotásának évétől számított 15 év. Ha azonban az elrendezést a kidolgozás időpontjától számított öt éven belül kereskedelmileg hasznosítják, az oltalom az első kereskedelmi hasznosítás évétől számított 10 éven belül megszűnik. C) Szingapúr csatlakozott az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz, amely Szingapúrra nézve 1999. március 18-án vált hatályossá. 27. Szváziföld A) Szváziföldön 1999. május 1-jén lépett hatályba az új szabadalmi és mintatörvény. Ez - ellentétben a korábbi rendszerrel, amely a Dél-afrikai Köztársaságban engedélyezett szabadalom vagy minta alapján tette lehetővé szabadalom bejegyzését - önálló szabadalmi vagy mintabejelentés benyújtását teszi szükségessé, és egyúttal az oltalomszerzés költségeinek jelentős növekedését is okozza. Az új törvény szerint a szabadalmi oltalom megszerzésének az abszolút újdonság a feltétele, de a bejelentő vagy annak jogutódja által a bejelentés napja előtt 12 hónapon belül eszközölt nyilvánosságra hozatal nem minősül újdonságrontónak. B) Szváziföld kormánya 1998. december 14-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodáshoz, valamint e Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Szváziföld vonatkozásában 1999. február 12-én lépett hatályba. 28. Tajvan A) 1998. október 15-én a tajvani Parlament (Yuan) jóváhagyta a Szellemi Tulajdonjogok Hivatalának felállítására vonatkozó törvénytervezetet. Az új Hivatal előreláthatólag még 1999 első felében megkezdi működését. Jelenleg Tajvanon a szellemi tulajdonjogokat több különböző kormányhatóság kezeli. Az új Hivatal felállítására vonatkozó tervezési munkát az Országos Szabványügyi Iroda kezdte meg 1994-ben. Ennek az irodának a szabadalmi bejelentésekkel foglalkozó szakembereit az új Hivatal gyakorlatilag teljes létszámban át fogja venni. Az új Hivatal felállításával egyidejűleg a szabadalmak elővizsgálati rendszerében is változásokat fognak életbe léptetni. Az új törvény előírja, hogy az összes elővizsgálónak felsőfokú műszaki végzettséggel kell rendelkeznie. Jelenleg az Irodában dolgozó elővizsgálók száma valamivel több 100- nál, és mintegy 580 külső elővizsgálót foglalkoztatnak. Az új törvény szerint csak belső elővizsgálók végezhetnek elővizsgálati munkát; ennek megfelelően a külső elővizsgálók alkalmazását 5 éven belül meg kell szüntetni. B) A Szellemi Tulajdon Hivatala (IPO) 1999. március 9-én a közismert védjegyekre vonatkozó irányelveket tett közzé, amelyek célja lehetővé tenni annak meghatározását, hogy a védjegytörvény alapján egy védjegy közismert és oltalomrajogosult-e. A védjegytörvény szerint senki nem jogosult olyan védjegy lajstromoztatására, amely azonos egy közismert védjeggyel vagy hasonlít ahhoz. A közismert védjegy defenzív védjegyként lajstromoztatható olyan árucikkek vonatkozásában, amelyek nincsenek rokonságban a fővédjegy által fedett árukkal. Ezzel szemben a köz számára nem jól ismert védjegyek defenzív védjegyként csak olyan áruk vonatkozásában lajstromozhatók, amelyek rokonok a fővédjegy által fedett árukkal. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az irányelvek főbb pontjait. a) Egy közismert védjegy olyan jelekre vonatkozik, amelyek széles körű használat folytán általánosan ismertek azok számára, akik a védjegyhez tartozó áruk vagy szolgáltatások rendes vagy valószínű vásárlóinak körébe tartoznak. b) A hivatali lajstromozás nem előfeltétele annak, hogy egy védjegy közismertnek minősüljön. c) A közismertség meghatározásakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:- a védjegy használatának időtartama és földrajzi köre;- a hirdetés és népszerűsítés formája, időtartama és mértéke;- a védjegy megkülönböztető jellegének mértéke;- a kereskedők és a fogyasztók általi megbecsültség mértéke. d) Egy védjegy használata nem korlátozódik a tulajdonos általi használatra, vagyis a védjegy ismertségének meghatározásakor a tulajdonos leányvállata vagy egy harmadik fél által való használatot is figyelembe lehet venni. e) Egy védjegy közismertségét nem kell bizonyítani, ha a védjegyet a megelőző két évben megfelelő bizonyítékok alapján már közismertnek minősítették.
