Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről

42 Dr. Palágyi Tivadar egy globális szabadalmi rendszer megalkotása irányában, amelyet 2010-ben terveznek megindítani. A három hivatal a közös vizsgálati rendszer kidolgozása mellett elővizsgálók cseréjét és közös adatbázis kidolgo­zását is tervezi. D) Az Amerikai Egyesült Államok 1974. évi kereske­delmi törvényének 301-es rendelkezése alapján Magyar­­országot a különleges listára helyezték azzal az indokolás­sal, hogy a szellemi tulajdon oltalma nem kielégítő, és jelentős hiányok maradtak a szabadalmi jog és a szerzői jog területén, amelyek nem elégítik ki a TRIPS előírásokat. Az Egyesült Államok kormánya sürgeti, hogy a magyar kormány foglalkozzék ezekkel a hiányosságokkal, és hasz­nálja ki a 2000. január 1-jéig fennálló határidőt arra, hogy teljesítse a TRIPS szerződésből eredő kötelezettségeit. 2. Ausztria Ausztria kormánya 1999. február 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Ausztria vonatkozásában 1999. április 13-án lépett hatályba. 3. Bolívia Bolívia kormánya letétbe helyezte az új növényfajták ol­talmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlako­zás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Bo­líviára nézve 1999. május 21-én lépett hatályba. 4. Bosznia-Hercegovina A) A Szabványosítási, Mérésügyi és Szabadalmi Intézet körlevele szerint a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szabadalmakat 1998. december 31-ig lehetett újra lajstro­moztatni Bosznia-Hercegovinában. A Jugoszláviában lajstromozott védjegyeket és ipari mintákat azonban még mindig érvényesíteni lehet, ha az ilyen jogokat Jugoszlá­viában 1992. március 1. előtt engedélyezték, és e határidő előtt befizették a tízéves oltalmi időre vonatkozó fenntar­tási illetéket, feltéve, hogy ez az időtartam az újralajstromo­­zási kérelem benyújtásának időpontjában még nem járt le. B) A Boszniai Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója 1999. május 4-én olyan tájékoztatót adott ki, amelyben módo­sította a korábbi Jugoszláviában engedélyezett szellemi tulaj­donjogok boszniai érvényesítésére vonatkozó szabályokat. Az új szabályok szerint lehetőség van arra, hogy a ko­rábbi Jugoszláviához tartozó országokból, vagyis Horvát­országból, Macedóniából és Szlovéniából származó irato­kat figyelembe lehessen venni a korábbi Jugoszláviában engedélyezett jogok újbóli érvényesítésekor. Ez a Jugo­szlávia ellen folyó háború teljes időtartamára vonatkozik. 5. Brazília A) A Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal (INPI) hivata­losan bejelentette, hogy elfogadta az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztá­lyozására vonatkozó Nizzai Megállapodást. B) Az INPI 1999. februárban kiadott hivatalos közlönye tartalmazza a Hivatal elnökének „Stratégiai teendők” című cikkét, amelyben kinyilvánítja: az elnöki hivatal 1999-ben azon fog munkálkodni, hogy az INPI a MERCOSUR Egyezményhez tartozó országok (Argentína, Brazília, Pa­raguay és Uruguay) regionális hivatalává váljék. A cikk megállapítja, hogy a latin-amerikai országokban a brazil Hivatalé a vezető szerep, és ez a Hivatal lesz a MERCOSUR országok szellemi tulajdonjogainak központja. A cikk szerint az INPI tervezi, hogy egy kétnyelvű (por­tugál és spanyol) számítógéprendszert fejlesztenek ki a Hivatal birtokában levő know-how felhasználásával. Ter­vezik összeköttetés létesítését a MERCOSUR országok szabadalmi és védjegyhivatalai között, valamint egy olyan nemzetek fölötti szabadalmi és védjegybíróság létrehozá­sát, amely szintén Brazíliában székelne. Végül a közlemény megállapítja, hogy a Hivatal nem­zetközi téren tett erőfeszítései alapján az INPI-t rövidesen el fogják ismerni mint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) nemzetközi kutatási hatóságát. C) 1999. március 23-án a brazil Képviselőház jóváha­gyott egy törvénytervezetet, amely szerint az ország csat­lakozhat az új növényfajták oltalmára létrehozott nemzet­közi (UPOV) Egyezményhez. Ennek megfelelően a brazil kormány letétbe helyezte az Egyezményhez való csatlako­zás okmányát. így az Egyezmény Brazíliára nézve 1999. május 23-án lépett hatályba. 6. Brunei A jelenleg hatályos brunei védjegytörvény az 1938. évi nagy-britanniai védjegytörvényen alapszik. Ennek megfe­lelően az angol bíróságok által alkalmazott elvek általában érvényesíthetők Bruneiben is. A lajstromozást kétrészes lajstromba lehet bevezetni. Az A lajstromban kell lajstromozni a bejelentő nevét vagy aláírását, a kitalált szavakat, az áruk jellegére vagy minőségére közvetlenül nem vonatkozó szavakat és min­den egyéb megkülönböztető jellegű jelet. A B lajstromban kell lajstromozni a Bruneiben legalább két éve jóhiszeműen használt védjegyeket, valamint az 1938-as angol védjegytörvény szerint a B lajstromba tar­tozó védjegyeket. A védjegybejelentéshez a kérelmen kívül csatolni kell egy meghatalmazást is. Egy bejelentés csak egy áruosz­tályra vonatkozhat. A Hivatal közli esetleges kifogásait a bejelentővel, amire a Hivatal által adott határidőn belül válaszolni kell. A Hivatal határozata ellen fellebbezni le­het a bíróságokhoz. Az elfogadott bejelentéseket a hivatalos lapban meghir­detik, és a lajstromozás ellen két hónapon belül felszólalás nyújtható be. A lajstromozott védjegyek oltalmi ideje a bejelentés be­nyújtásától számított 7 év, amely 14 év időtartamra több­ször megújítható. Defenzív és bizonyító védjegyek is lajstromozhatók. 7. Ecuador A) Ecuador kormánya 1999. március 22-én letétbe helyez­te a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmá­nyát. Ennek megfelelően az Egyezmény Ecuadorra nézve 1999. június 22-én lép hatályba.

Next

/
Thumbnails
Contents