Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam II. 1999. április KÖNYV- ÉS F OLY ÓIRATSZEMLE Technology policy in the European Union/John Peterson, Margaret Sharp, Macmillan Press, 1988, London The European Union series. ISBN 0-333-65643-1 Az Európai Unió sorozat megjelent és tervezett tematikus köteteiből olyan gyűjtemény állítható össze az Európai Unióról, amely az általános bevezetőktől kezdve a részletes értékelésekig összefoglalja a legfontosabb Uniós intézmények tevékenységét, elemzi a politikai döntéseket követően lezajló folyamatokat és a tagállamok szerepét. Az ismert elméleti szakemberek művei a legújabb kutatásokon és tudományos vitákon alapulnak. A kötetek célja, hogy világos megfogalmazással mindenki számára érthetővé tegye a feldolgozott témát. A sorozat kötetei négy terület köré csoportosulnak:- összefoglaló kézikönyvek,- a legfontosabb intézmények és irányítók tevékenysége,- a politika legfontosabb területei,- a tagállamok és az Unió. A sorozat koncepciójába szervesen illeszkedik az 1998- ban megjelent Technológiapolitika az Európai Unióban c. kötet. Autentikus értékelését adja az európai technológiapolitika fejlődésének és mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek következtében az európai technológiai innováció a mai szintre jutott, ugyanakkor a jelenlegi irányzatok kritikáját is tartalmazza. A szerzők - a politikatudomány és a tudománypolitika neves képviselői — olvasmányos formában ötvözik az elméletet és a gyakorlati tapasztalatokat, miközben bepillantást engednek a gazdaság és a politika egymásra ható elemeibe. A szerzők saját bevallásuk szerint sokkal inkább érdeklődnek az iparpolitika, illetve a kormányok azon tevékenysége iránt, amellyel a különböző iparágak tevékenységét a globális versenyképesség elérése érdekében gazdasági eszközökkel kívánják befolyásolni. A kötet az Európai Unió, illetve elődje, a Közös Piac megalakulásától történeti fejlődésének megfelelően elemzi a technológiapolitikai célokat és a megvalósításukhoz rendelt eszközöket, projekteket, programokat. A kötet főbb fejezetei: 1. Bevezetés 2. Történeti háttér Korai kísérletek az európai együttműködésre, a kudarc okai és a tanulság: miért kellett a 80-as években jelentősen növelni a K+F ráfordításokat. 3. Verseny, együttműködés és integráció A technológiai változások modelljeinek áttekintése, integráció és az európai irányelvek kidolgozása. 4. Davignon, Esprit és az első keretprogramok Az Európai Keretprogram története és fejlődése. Nyilvánvaló ellentmondások az 1992-es programban: verseny és együttműködés. őTeUREKA! Kibontakozása és egyszerű komplementerből rivális programmá fejlődése. 6. Maastricht és a IV. Keretprogram A Maastrichti Egyezmény aláírása körüli politikai krízis, valamint a Keretprogrammal kapcsolatos bonyolult tárgyalások. 7. Európai Technológiai Közösség? Az Európai Unió mai technológiai helyzetének legfrissebb elemzése. 8. Döntéshozatal: ki mit kap és miért? A gazdaság és politika egymásra hatása: a K+F döntéshozatali politika részletes analízise. 9. Mi az eredmény? Az európai technológiai programok eredményének elemzése. 10. Következtetések Adekvát választ és megoldást kínálnak-e a technológiapolitika irányelvei a felmerülő problémákra? A Közös Piac megalakulásától kezdődően kíséri végig a szerzőpáros a technológiapolitikai változásokat, melyek a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan következtek be. A nemzeti műszaki fejlesztési koncepciókat nem önmagukban, hanem a többi tagállammal való együttműködés kontextusába helyezve vizsgálják. Japán, az Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti technológiai különbség felismerése vezette az Európai Unió technológia
