Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 2. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

104. évfolyam II. 1999. április

ÉVFORDULÓNAPTÁR

155 éves a Morse-távíró.

Sámuel Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás gyötrelmes időszaka. Az első nyilvános sikert végül az 1837-ben a New Yorki egyetemen tartott bemutató hozta meg. A távíró tökéletesített változatát 1838 februárjában mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt. Az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Washington között épült, amelyen 1844. május 24-én futott végig az első mondat.

150 éve született Fabinyi Rudolf (Jolsva, 1849. 05. 30. - Budapest, 1920. 03. 07.), kémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke, akadémikus.

A budapesti műszaki, majd a tudományegyetem tanára volt, később a kolozsvári egyetemen oktatott, amelynek rektora lett. Nagy jelentőségűek a molekulasúly újabb meghatározási módszereiről közölt tanulmányai. A szerveskémiai kutatás magyar úttörőjeként elsőként állított elő benzopirillium sót, amelyből a növényi színanyagok származnak. Módszert dolgozott ki naftalinos oldatban lévő szerves anyagok molekulasúlyának meghatározására. Farkas Gyulával szénalapú tüzelőanyag-elemeket szerkesztett. Ő alapította az első kémiai szakfolyóiratot Magyarországon, a Vegytani Lapokat, amely 1882-től kezdve jelent meg Kolozsváron.

140 éve született Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. 06. 06. — Budapest, 1922. 08. 01.), gépészmérnök, akadémikus, feltaláló.

1881-től az Államvasúti Gépgyár műszaki díjnoka, 1882-1899 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruktőre, majd főmérnöke. Ő tervezte a pesti Duna-parti gabonaelevátort, a Mechwart-féle forgóekét, vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat. Már egyetemi hallgatóként díjat nyert egy, a gázmotorokról szóló tanulmánya. A Ganz-gyárban a Műegyetem gépműhelyének vezetőjével, Csonka Jánossal számos közös szabadalmat nyújtottak be a gáz- és petróleummotorokkal kapcsolatban. Az „Újítások petróleummotorokon” című szabadalomban említik először a karburátort, fél évvel megelőzve Maybach németországi találmányát. A Bánki-Csonka-motorokat a Ganz-gyár sorozatban gyártotta a századfordulón. Közben Bánki önálló szabadalmakat is benyújtott: 1894-ben nagynyomású robbanómotorját, amelyet 1898-ban a vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Volt szabadalma motorkerékpárra, elsőkerék-meghajtású autóra és gázturbinára is. 19lóban szabadalmaztatta vízturbináját, amely nevét a mai napig ismertté tette.

125 éves a budapesti fogaskerekű vasút.

Budapesten 1874. június 23-án indult meg a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig. A 2,8 kilométer hosszú vasút abban az időben a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. A vonalat 1890- ben hosszabbították meg a Széchenyi-hegyig: az azóta már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1973 augusztusában vonalát teljes egészében felújították.

125 éve született Marconi, Guglielmo (Bologna, 1874. 04. 25.-Róma, 1937. 07. 20.), Nobel-díjas olaszfizikus, a drótnélküli távíró feltalálója.

Arisztokrata, földbirtokos családban született. Érettségi után nem iratkozott be egyik egyetemre sem, de kedvtelésből kitűnő professzorok előadásait hallgatta, s amikor megismerte Hertz elektromágneses hullámait, Bologna melletti villájuk parkjában maga is kísérletezésbe kezdett. Azt kutatta, hogy e hullámok milyen távolságra terjednek. Első mutatványa az volt, hogy egy kapcsolással megmozgatott egy iránytűt, anélkül, hogy hozzáért volna. A folyamatos jelátvitel céljából villanycsengőt alkalmazott, amely jelezte a fémszemcsék érintkezése révén létrejött áramkört. Vevőberendezése 1894 decemberében szólalt meg. Követke-