Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - The Inventor’s Guide
Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre 39 alkalmazható folyamatábra áttekintést nyújt a finanszírozási megoldások különböző lehetőségeiről. A fő kérdést: honnan lehet pénzt szerezni? - sem kerüli meg a szerző, részletes ismeretetést kapunk az Angliában fellelhető és bevált módszerekről. A fejezet végén felsorolás található mindazokról az alapítványokról, intézményekről és társaságokról, amelyekhez Nagy-Britanniában tanácsért és támogatásért lehet fodulni. 4. Szabadalmak Mi a szabadalom? Milyen talámányok szabadalmaztathatóak? Meddig nyújt védelmet a szabadalmi oltalom? Hol érvényes az oltalom? Milyen védelmet jelent a szabadalom? Ki kérheti a szabadalmi oltalmat? Ki jogosult szabadalom birtoklására? Hogyan lehet szabadalmi oltalmat kapni? Mi a bitorlás? Mi a technológiatranszfer és licencadás? Milyen védelemben részesül a licencadó? Hogyan lehet szabadalmi oltalmat kérni Nagy Britannián kívül? Minden feltaláló felteszi ezeket e kérdéseket találmánya menedzselése során. E fejezetben részletes válaszokat találhat mindegyikre. A fejezet végén itt is megtalálható azoknak a szakmai szervezeteknek a felsorolása, amelyek érintettek az iparjogvédelmi eljárás valamely fázisában. 5. Védjegyek, ipari minták és más oltalmi formák A szabadalmakon kívül más oltalmi formák is számot tarthatnak a feltaláló érdeklődésére. Ezzel kapcsolatosan a fejezet az alábbi tárgyköröket taglalja:- kereskedelmi titkok és bizalmas információ mint a jog tárgya,- használati minták és másodlagos szabadalmi oltalom,- szerzői jog,- használati minta,- Európai használati minta reform (javaslat),- védjegyek. A témakörök a magyar olvasó számára bizonyára újdonságokat is tartalmaznak, mert olyan szabályozási, illetve jogilag nem szabályozható lehetőségekre mutatnak rá a szerzők, melyek az iparilag fejlett országok rendszereire jellemzőek. A gazdaság és ipar fejlődése hazánkban is megteremtheti ezek alkalmazásának szükségességét. 6. A találmány fejlesztése: prototípus és design A feltaláló fogas kérdésekkel találja magát szemben találmánya hasznosítása során: adja-e az ötletet el vagy készítsen prototípust? Ha prototípust készít, milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie, a prototípus külalakja mennyire legyen formatervezett, hogyan találjon céget a gyártásra? A feltalálónak rengeteg visszautasításban van része. Az elutasító leveleket azonban érdemes olyan szemmel olvasni, hogy a kritikákban megtalálja a felhasználható javaslatokat is találmánya tökéletesítéséhez. Ha mégis eljut egy olyan pontra, ahol úgy érzi, energiái kimerülőben vannak, forduljon tanácsadóhoz, akinek segítségével - az összes dokumentum áttekintése után - még új lehetőségeket fedezhetnek fel a megvalósításra. 7. A műszaki információ forrásai A fetalálóknak nagy mennyiségű tudományos és műszaki információra, adatra van szükségük. A megszerzendő információ meghatározása, típusa, lelőhelye, a hozzáférés módja, kalauz a könyvtárakhoz és információs szolgáltatásokhoz, beleértve az online információt is, mind-mind ebben a fejezetben található meg. Két jól használható összehasonlító táblázatot közölnek a szerző az információforrásokkal kapcsolatosan. Az egyik az információ forrását nevezi meg, párhuzamosan mellé állítva azt a segédeszközt, amely kalauzul szolgál a használatához, a másik táblázat néhány információforrás erényeire és gyengeségeire hívja fel a figyelmet, nem feledkezve meg a költségtényezőkről sem. Itt ismerkedhet meg a feltaláló azokkal a Nagy-Britanniában működő információs intézményekkel és szolgáltatásokkal, melyek munkája során segíthetik. (A szolgáltatások zöme szerencsére Magyarországon is igénybe vehető.) 8. Az üzleti információ forrásai A feltaláló találmányának fejlesztése során sok esetben támaszkodhat üzleti információforrásokra. Ezek lehetnek társasági, vállakozási, pénzügyi, termék stb. típusú információk. A rendelkezésre álló információforrásokban való eligazodáshoz itt talál kalauzt az érdeklődő. A fenti információkat rendelkezésre bocsátó intézményekről, és szolgáltatásaikról is tájékoztatást kapunk. Függelékek Rendkívül hasznos, téma szerint csoportosított adattárakat tartalmaznak mindazon intézmények, szolgáltatások pontos címe illetve fontos adatok megtalálhatóak bennük, melyet valahol a könyvben megemlítettek a szerzők és valamilyen módon kapcsolatba kerülhet velük a feltaláló: szervezetek, könyvtárak, iparjogvédelmi tanácsadó szolgálatok, szabadalmi díjtételek, szerződésminta a találmány bizalmas kezelésére a feltaláló és a vállalat között létrejött szerződésre, Internet-kapcsolatot szolgáltató cégek címtára, iparjogvédelmi szervezetek és egyezmények, tagállamok, végül válogatott bibliográfia egészíti ki a rendkívül praktikus kézikönyvet, melyet tárgymutatóval is ellátott a szerkesztő. Bár az egyes fejezetekben ismertetett lehetőségek sajátosan az angliai viszonyokra érvényesek, a magyar feltalálók is haszonnal forgathatják a kézikönyvet rendkívül széles körű tematikája miatt. Bakos Éva