Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle. Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre 37 ban az emberi lények klónozásában, de úgy érezzük, nem lesz olyan morális veszélyhelyzet, amely az emberi értelem jelen fokán ne lenne megoldható. A klónozással felmerülő morális kérdések sem nem nagyobbak, sem nem veszélyesebbek, mint azok a kérdések, amelyekkel az emberiség már szembenézett az olyan technológiáknál, mint a nukleáris energia, rekombináns DNS-technika vagy a számítógépek rejtjelzései. Történelmileg az ilyen luddita megoldásoknak, amelyek vissza akarták fordítani az órát, és korlátozni vagy megtiltani akarták a már meglévő technológiák alkalmazását, sohasem volt reális háttere, ezek a kezdeményezések sohasem voltak sikeresek. A klónozás lehetséges előnyei olyan óriásiak, hogy tragédia lenne, ha avult teológiai megfontolások a klónozás luddita típusú visszautasításához vezetnének. Mi, alulírottak követeljük a klónozási technológiák folyamatos, felelősségteljes folytatását és széles alapú elkötelezettséget, hogy hagyományőrzők és ellenzők ne tudják megakadályozni a tudományos fejlődést. (31 aláírás 11 országból, orvosok, filozófusok, politikusok, tudománytörténészek, biológusok, szociológusok, fizikusok, emberjogi harcosok, írók. Néhány név ezek közül:- Francis Crick, Nobel-díjas fiziológus,- Jose Delgado, a mikrobiológia tudományának egyik legnagyobb élő képviselője, - Herbert Hauptmann, Nobel-díjas biofizikus,- Szergej Kopica, fizikus, - Simone Veil, az Európa Parlament volt elnöke,- Kurt Vonnegut, író.) Forrás: Biotechnology Law Report 16, 630 (1997) MEGTERMÉKENYÍTÉSSEL FOGLALKOZÓ ORVOSKUTATÓK EMBERI LÉNYEKET KÉSZÜLNEK KLÓNOZNI, HOGY SAJÁT GYERMEKHEZ SEGÍTSÉK A TERMÉKETLEN PÁROKAT Dr. Seed kutatóorvos összeállított egy orvosokból és kutató biológusokból álló csoportot emberi lények klónozására, és tárgyalásban áll egy klinikával az e téren meglévő lehetőségek alkalmazásáról. Ez lehet az a mód, hogy terméketlen párok szülővé váljanak. A bejelentés általában negatív hatást váltott ki. Jogászok és bioetikusok felvetik, hogy az eddig állatoknál végzett sikeres kísérletekben is nagy volt a mutációs és a halálozási arány, de ha ez a technológia később biztonságos is lesz, aggályok vetődnek fel a gyermek egyéniségét illetően. Ennek a gyermeknek újra kell élnie egy már meglévő genotípust, a szülőknek indokolatlanul nagy ereje lesz a gyermek sorsa fölött. Egy nemzeti bioetikai bizottság ajánlotta a kongresszusnak a humán klónozási kísérletek betiltását az Egyesült Államokban, mivel az egészségügyi kockázat nagy, és az etikai kérdéseket mélyebben meg kell vitatni. Clinton elnök ötéves tilalmat javasolt, és a szövetségi alapítványi pénzeket azonnal elzárta. Magánpénzt viszont még lehet alkalmazni erre a célra, így dr. Seed magánalapítványokból és kockázati tőkéből kívánja fedezni a - véleménye szerint - nemes célt, a szülővé válást szolgáló fejlesztést és megvalósítást. Amennyiben a Kongresszus vagy az Élelmiszer és Gyógyszer Szolgálat betiltja ezt is, dr. Seed találni fog olyan országot, ahol ezt megvalósíthatja. Egyetlen szakértő sem kétli, hogy az emberi klónozás megvalósítható. A probléma azonban sokrétűbb annál, mint egy meg nem termékenyített petesejt magjának helyettesítése egy másik sejt magjával. Egy felnőttből származó sejt nagyon differenciált és genomok nagy tömbjei teljesen be vannak zárva. A szükséges géneket ezért reaktiválni kell megfelelő sorrendben, ellenkező esetben a kiméra sejt csak kisebb sejtszaporulatokat eredményez. Dolly, a birka, az első emlős, amelyet felnőtt sejtből skót kutatók klónoztak, 250 hibás kísérlet után jött csak létre. Legalább ennyi hiba várható az emberi lények klónozásánál is. Forrás: Biotechnology Law Report 17,2 (1998) LEJÁRT A COHEN-BOYER SZABADALOM A biotechnológiai szabadalmak „nagy öreg”-je, a génhasítási eljárást oltalmazó Cohen-Boyer szabadalom lejárt. A két szabadalmas, a Stanford University és az University of California-San Francisco az elmúlt 17 évben becslések szerint 200 millió dollár jövedelmet szerzett ebből a szabadalomból, amely összes jövedelmeik mintegy kétharmadát tette ki. A jövedelem kiesésének pótlását a Stanford klinikai kísérleti munkák vállalásával, a California Egyetem technológia- és szoftverforgalmazó ügynökség létesítésével kívánja megoldani. (A válogató megjegyzése: Magyarországon ez a találmány nem volt bejelentve.) Forrás: Biotechnology Law Report/7, 17 (1998) BRIT HIVATALOS SZERVEK SZÉLESEBB KÖRŰ VITÁT SZERETNÉNEK A BIOTECHNOLÓGIA ETIKAI KÉRDÉSEIRŐL John Battle, az új brit kormány tudomány-, energia- és ipari minisztere konzultációt kezdeményez, hogy ismert legyen a szélesebb néprétegek véleménye azokról az etikai kérdésekről, amelyeket az új biotechnológia vet fel. A 2000. évre a biotechnológia az új gyógyászati termékek szinte mindegyikében érdekelt lesz. Az új termékek kifejlesztése bizonyára reményt nyújt sok beteg számára, ugyanakkor a biotechnológia robbanásszerű fejlődése etikai kérdéseket vet fel. Az a félelem alakult ki, hogy „a biotechnológia technikai lehetőségei túlhaladják azt a képességünket, hogy kezelni tudjuk azokat”. A miniszter kezdeményezésére 1998 nyarán kezdődnek a széles körű konzultációk a tudósok, a kormány és a szélesebb néprétegek között. Forrás: Biotechnology Law Report 17, 47 (1998)
