Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle. Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre 35 vitatkozó készsége és humora viszont elbűvölő. Célja az, hogy elsöpörje az emberiség számára feltétlenül hasznos modem biotechnológia útjából a fölösleges, a rekombináns DNS-technológia elleni aktivisták és a bürokrata kormányszervek által emelt akadályokat. Az előbbieknek üzeni: „az az elképzelés, hogy egy ártalmatlan organizmus veszélyessé válhat egy meghatározott gén hozzáadása vagy eltávolítása miatt DNS-manupuláció segítségével, olyan, mintha valószínűsítenénk, hogy egy selyemmajom King-Kongá válik egy palack hormon felfalásától”. Az utóbbiak működését és kiemelten AI Gore alelnök ezirányú tevékenységét Trofim Liszenkó, notórius szovjet mezőgazda és teoretikus ténykedéséhez hasonlítja, akinek tudományosan abszurd ideái remekül illettek a marxista ideológiához, de a Szovjetunió mezőgazdaságának összeomlását idézték elő a Sztálin-éra alatt. A szerző számos példát hoz fel azokra az eltúlzott vizsgálatokra, amelyeket az Egyesült Államok hatóságai saját szándékukból vagy kényszerítés hatása alatt elvégeztek. Ugyanakkor megállapítja, hogy ennek ellenére e téren az Egyesült Államok a világ élén áll. 1995-ben 1300 társaság 13 milliárd dollár forgalmat bonyolított le jórészt olyan gyógyszerekből, amelyek más úton nem állíthatók elő, és új területeket nyitnak meg a gyógyászatban. A mezőgazdaság területén a génmanipulált növények gazdasági előnyei segítenek megszüntetni az éhínséget a világban. Mennyivel kevesebb költséggel járnának a technológiák és mennyivel olcsóbbak lennének a termékek, és mennyivel több élet lenne megmenthető vagy meghosszabbítható, ha a sok valóban fölösleges vizsgálat elmaradna. (A könyv a teljes kutatói-fejlesztői szabadság elszánt hívének valóban nagyszerű műve, de azért hallgattassák meg a másik fél is! - a válogató megjegyzése.) Forrás: Henry T. Miller Nature Biotechnology, 15, kötet, 1997. október „Autumn Book Issue” A VILÁG HUMÁNGENETIKAI SOKFÉLESÉGÉRŐL: ELŐSZÖR AZ ETIKAI AGGÁLYOKAT KELL ELRENDEZNI Az emberi genetikai sokféleség (diverzitás) globális feltárására alapot kellene létesíteni, javasolja az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Kutatási Tanács Bizottsága. A felhívást - amely DNS-minták gyűjtéséből és tárolásából áll - úgy kell tervezni, hogy a donorok identitása megmaradjon. A humán genetikai diverzitás (sokféleség) teljességét képviselő DNS-minták, gyűjtése és vizsgálata betekintést nyújthat az emberi eredetbe, fejlődésbe, és ugródeszkát jelenthet fontos orvosi kutatásokhoz. Ennek a munkának azonban számos buktatója van. Eszköze lehet jelentős visszaéléseknek és egyének vagy csoportok elleni diszkriminációnak. A munka csak ezek kiküszöbölésével indulhat meg, és a donorokat mindig tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról. A National Science Foundation és a National Institutes of Health már tervezett konzenzusos projektet, amely Human Genome Diversity Project-ként ismeretes, célja kutatási adatbázis létesítése az egész világ területéről. A jelen Bizottság azonban nem tartja megfelelőnek ezen projekt céljainak meghatározását, és nem tartja kielégítőnek az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket sem. A feladat jobb megoldásához először világosan meg kell fogalmazni a célokat, be kell határolni a vizsgálandó csoportokat (közös földrajzi elhelyezkedés, közös nyelv, közös antropológiai jellemzők stb.), ki kell fejleszteni a mintavételi stratégiát, és figyelembe kell venni a politikai, szociális és nyelvi lehetőségeket. A legfontosabb az egyéni és csoportérdekek védelme. Az adatok sohasem használhatók fel egyének vagy csoportok ellen. (Előfordulhatna például, hogy egy csoport tagjainak az egészségbiztosító megtagadja a biztosítást a genetikai jellemzők ismeretében.) A gyűjtésben csak a donorok alapinformációi tárolhatók (például földrajzi elhelyezkedés, nem, a donor és szülei születési helye). Bár a részletes adatok ismeretében rendkívül kiterjedt ismeretek lennének szerezhetők, az etikai problémák súlya miatt ez nem valósítható meg. Gondot jelent az adatokból kinyerhető esetleges üzleti haszon kompenzálása - kinél kell kompenzálni, ha az adat (és a speciális DNS) személyhez nem, legfeljebb csak népcsoporthoz köthető. (Hasonló gondok vetődnek fel a riói Biológiai Sokféleség Egyezményénél is.) Megoldandó kérdés az adatok bármikori visszavonhatóságának lehetősége is. A projekt megvalósítását csak nemzetközi összefogással lehet elérni. A tudományos célok és etikai korlátok meghatározása után a projektnek elsősorban orvosmenedzserekre van szüksége. A kezdeményezésnek és összefogásnak az Egyesült Államokban kell maradnia, és a projekt beindítását és kezdeti problémáinak kiküszöbölését az Egyesült Államokban és Kanadában kell elvégezni. A B izottság 17 tagja írta alá a tájékoztatót, akik amerikai és kanadai biológusok. (A bizottság nevezetes tagja Chakravarti professzor, akinek manipulált mikroorganizmusa az első per se szabadalmazott módosított mikroorganizmus volt az Egyesült Államokban. Neve emiatt minden szabadalmi szakkönyvben szerepel - a válogató megjegyzése.) Forrás: Biotechnology Law Report 16, 623 (1997) (A témákról aNational Academy Press könyvet kíván megjelentetni ’’Evaluating Human Genetic Diversity” címen.) DÉLI BAPTISTÁK, MOHAMEDÁN TEOLÓGUSOK, POLTIKUSOK ÉS MÁSOK A KLÓNOZÁS ETIKÁJÁRÓL Dolly, a birka, az első emlős állat, amelyet felnőtt állat klónozásával kaptak, sokféle reakciót váltott ki. íme egy csokor ezekből. A Déli Baptisták 1997. évi Konvenciója nemzetközi tiltakozást hirdetett meg emberek klónozása ellen, és kérték a Kongresszust, hozzon rendeletet az ilyen kísérletek betiltásáról. Ugyanakkor egyáltalán nem ellenzik a genetikai technológiát általában. Isten gondoskodásának tekintik, hogy az embereknek olyan képességet adott, amellyel le tudnak küzdeni eddig leküzdhetetlen betegségeket, például a cisztás fibrózist. Mohamedán vallási szakértők kérték a mohamedán országokat, hogy tiltsák meg az ember klónozását, és rende
