Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle. Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam II. 1998. április KÖNYV- ÉS F OLY ÓIRATSZEMLE Érdekességek a biotechnológiai kutatások, szabadalmak köréből, különös tekintettel az etikai kérdésekre A GÉNJELÖLÉS VESZÉLYES LEHET AZ ÖN EGÉSZSÉGÉRE Gondol arra, hogy egy ételt más módon egyen, vagy más technológiával készítsen el, ha rá van írva, hogy „Made in Belgium”? Ugye nem! A helyzet ugyanez a genetikai manipulációval, pontosabban génhasítással manipulált élelmiszertermékekkel kapcsolatban is. Jelölésük tehát teljesen fölösleges. Mégis létrejött egy rendelet az Európai Közösségben, amely szerint a genetikailag módosított mikroorganizmusokból származó élelmiszereket speciális jelöléssel kell ellátni, még ha a biotechnológia legpontosabb és legkifinomultabb eszközeivel is állították elő ezeket. A tudósok viszont tudják, hogy az új biotechnológia, vagy is a génhasítás termékeivel járó kockázat ugyanannyi, vagy kevesebb, mint más termékeknél. A piacon több tucat hagyományos genetikai manipulációs technikákkal módosított növényfajta létezik, például hibridek, amelyek a természetben éppen úgy eredetileg nem létezők, mint az új technikával előállítottak. Itt azonban a speciális jelölés még senkinek sem jutott eszébe. A mai génátviteli technikák már hihetetlenül kifinomultak, jobban kiszámíthatóak, mint a korábbi technikák, és több ezer betegségnek, szárazságnak ellenálló, formában és béltartalomban értékes búza, kukorica, rizs, zab, paradicsom, burgonya stb. hódította meg a világ mezőgazdaságát. Az eddigi „károk” a sok ezerből az alábbiak: két tökféle és egy burgonyaféle bizonytalanul megemelt toxintartalommal, és egy zellerfajta, amely csekély bőrreakciót okozott a gazdálkodónak. A hagyományos keresztezéses-szelekciós eljárásnál a kockázat ennél nagyobb. A génmanipulációkkal előállított növényeket mégis meg kell jelölni az Európai Közöségben - ez a Zöldeknek és az EU Parlamentnek a javaslata, amelyet a Bizottság szabályzatként elfogadott. Eltekintve a jelölések kivitelezésének költségességétől, a jelölésnek elvileg végig kell kísérnie a terméket teljes életútján - a búzától a kifliig, a zellertől a levesporig. Ez pedig költségeiben nem vállalható, technikailag nem oldható meg. A végeredmény az marad, hogy az egyébként olcsóbb, szebb és hatékonyabb fajta termékei kimaradnak a feldolgozott termékekből, nyerstermékekként pedig drágák maradnak. Talán éppen ezt a célt akarja elérni a rendelet. Itt végül egy populista mozgalom találkozott politikai kompromisszumban a szerényen informált, paternalista politikusokkal, és született meg ez a rendelet, amelynek sem tudományosan sem gazdaságilag nincs értelme. Ez a rendelet súlyos „adót” vet a nagy költségekkel kifejlesztett, az emberiség szempontjából roppant hasznos növényekre, ugyanakkor jól beleillik az Amerika-Európa kereskedelmi háborúba - Amerika kárára. A cikk írója szerint: „A fogyasztók - akiknek árai emelkedni fognak és választásuk csökken a rendelet adója miatt - jobban ki lesznek szolgáltatva, a kutatás lendülete pedig csökkenhet. Az EU-rendelet a jelölésekről megérdemel egy jelölést önmagáról: tudománytalan, félrevezető és kártékony”. Forrás: Henry T. Miller Biotechnology Law Report, 16, 571 (1997) A témával kapcsolatban lásd még: The Scientist, 11, (1997. szept. 29.) Nature Biotechnology 15, 836 (1997) MIKOR NEM KÉPEZIK A KÍSÉRLETEK SZABADALOMBITORLÁS TÁRGYÁT A német szabadalmi törvény 11.2 cikkelye 1981-ben bevezette a „vizsgálati privilégium” rendszerét. Ez a rendszer szerepel a hatályban nem levő Közösségi Szabadalmi Konvencióban is, a 31. b) cikkelyben. Az eset, amelyben példa értékű ítéletet hirdetett aNémet Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, a rekombináns DNS- technikával előállított humán erithropoietin (humán Epo) kísérleti célú felhasználásával foglalkozik. Az oppoziciós eljárásokon már sikerrel túlesett szabadalom németországi licenctulajdonosa, az Ortho Pharmaceuticals keresettel élt a Merckle cég ellen, mert ez utóbbi olyan termékek kísérleti kipróbálását végezte, amelyek vitathatatlanul rekombináns humán Epo-t tartalmaztak. A gyógyászati termék összetétele és a humán Epo előállításának rekombináns útja nem teljesen azonos, de ez nem indokolja a lényegében azonos termék klinikai kipróbálását. Ez csak
