Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam I. 1998. február KÖNYV- ÉS F OLY ÓIRATSZEMLE Patenting of Human Genes and Living Organisms / F. Vogel, R. Grunwald (eds.) — Heidelberg: Springer, 1994. ISBN 3-540-58148-0 A biotechnológia fejlődése új problémákat vetett fel a tudo­mányos eredmények szellemi tulajdonának védelmével kap­csolatban. Korábban, amikor még arány lag szűk szakmai kör művelte ezt a tudományterületet, a szellemi tulajdon kérdése nem jelentett valódi problémát. A közelmúltban azonban mindez megváltozott. Az új eljárásokkal megváltoztatható az élelmiszerek, növények, állatok genetikai állománya. A bio­technológiai eljárásokkal gyártott termékek humán géneket is tartalmazhatnak. Növekvő gazdasági jelentőségük felveti a szellemi tulajdonjogi rendezésének kérdését. Napjainkig a biotechnológiai eredmények szabadalma­­zási problémáival szinte kizárólag a kutatók és a szabadal­mi ügyvivői irodák foglalkoztak. Etikai kérdések is felme­rültek, megvitatásuk gyakran ellentmondásos eredményt hozott. Az iparjogvédelmi oltalom iránti növekvő igény új jogi problémákat vetett fel. Mi szabadalmazható és mi nem? 1992-ben olyan események történtek, amelyek fel­hívták a figyelmet a téma megtárgyalásának sürgősségére: a müncheni EPO szabadalmi oltalmat adott az ún. Harvard onkoegérre. Ez a megadás akkor nem keltett nagyobb ér­deklődést Európában. Néhány humángén-részlet is szaba­dalmi oltalmat kapott. A Heidelbergi Tudományos Akadémia szervezésében zajlott 1993. július 1-2. között az a konferencia, melyen a témában érdekelt tudósok, iparjogvédelmi szakemberek, valamint az ipar képviselői, vezetők, politikusok találkoz­tak, és a biotechnológia, iparjogvédelem és etika aktuális kérdéseit vitatták meg. Bár a konferencia résztvevői nem minden területen jutottak konszenzusra, bizonyos alapel­vek megállapításával elősegítették az iparjogvédelmi sza­bályozás egységesítését. A kötet a konferencián elhangzott előadásokat tartal­mazza. Az előadók között találjuk többek között dr. Gugerellt az EPO-tól, prof. Beiert amüncheni Max-Planck Institut ausländisches und internationales Patent, Urheber­­und Wettbewerbsrecht-töl. A hivatkozások és bibliográfiák bőséges szakirodalmi forrást nyújtanak a további tájékozódáshoz. A kiadvány F. Vogel humángenetikus és R. Grunwald rákkutató professzor szerkesztésében jelent meg. British Trademarks of the 1920s and 1930s /John Menden­hall- San Francisco : Chronicle Books, 1989. - 30p. : ill. ISBN 0 87701 577 5: fűzött A két világháború közötti Anglia legjobb védjegyeinek és lógóinak gyűjteményét kapja kézbe az olvasó a szép kiállítá­sú kötetben. John Mendenhall több mint 280 grafikát gyűjtött össze a British Libraryban és adott közre emberek, állatok, tárgyak és tipográfiák témaköre szerint csoportosítva.

Next

/
Thumbnails
Contents