Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam I. 1998. február ÉVFORDULÓNAPTÁR 90 éve született Teller Ede (Budapest, 1908. 01. 05.) magyar születésű amerikai fizikus A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizika fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Előbb Göttingenben, majd a Londoni Egyetemen és Koppenhágában dolgozott. 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, figyelme fokozatosan fordult a magfizika felé. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később igazgatóhelyettese, 1952-53-ban a Kaliforniai Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Közben, 1954- től 1975-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatóhelyettese. 1975 óta a Hoover Intézet főmunkatársa. Fontos szerepe volt az amerikai hirdogénbomba elkészítésében. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. 70 éve született Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. 02. 03.) magyarországi születésű amerikai mérnök A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott mérnöki oklevelet. 1950—56-ig abudapesti Gépészeti Tervező Intézet tervező mérnöke volt, 1952—56-ig tanársegéd az egyetemen. 1956-ban elment Magyarországról és az Egyesült Államokban telepedett le. Itt először a michigani egyetemen képezte magát tovább, majd 1957—60-íg az amerikai hadsereg detroiti arzenálja tankgépkocsi szertárparancsnokságának kutatómérnöke volt. 1960-67 között hasonló beosztásban a General Motors gyár védelmi kutató-laboratóriumában dolgozott. 1967-től a Santa Barbara művek elektronikai részlegeinél műszaki igazgató. Elsősorban mellékúti járművek fejlesztése és kutatása, a Hold felszínére szánt járművek alkalmazásának vizsgálata, a mozgékonyság, a szállítási problémák kutatása a kutatási területe. 1997-ben landolt a Marson az amerikai Nyomkereső nevű űrszonda, amelyből útnak indult a Jövevény nevű autó. Ezt Pavlics vezetésével az amerikai Űrhajózási Hivatalban kifejlesztett, a világtörténelem első földön kívüli terepjáró gépkocsija alapján fejlesztették tovább. Az eredeti az 1969-ben, a Holdon kutató holdautó volt, amely a magyar mérnök „gyermeké”-nek számított. 100 éve született Szilárd Leó (Budapest, 1898. 02.11 - La Jolla, 1964. 05.30.) magyar születésű, az Egyesült Államokban élt fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós. Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, itt doktorált, egy ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az USA-ban élt. 1939-től Enrico Fermivel az uránhasadás elmélete lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Az atomreaktor szabadalma Fermit és Szilárdot illette meg, de a háború után e szabadalmat megvette az Amerikai Egyesült Államok-jelképes 1 dollárért. Még berlini tartózkodása alatt, 1929-ben írta az információelmélet és a hőtani entrópia közötti kapcsolatról szóló cikkét, amely ma az információelmélet és az agykutatás egyik alapja. A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben - Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában - levélben hívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Ennek a levélnek a hatására indította el az amerikai kormány a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt. Ugyanakkor a második világháború befejezése után Einsteinnel együtt már ő figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködését, a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni. 1960- ban az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott munkásságáért elnyerte a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award díját. Kutatásai a fizika és a biofizika széles területeit felölelték. 125 éve született Láng Gusztáv (Budapest, 1873. 02.15. - Budapest, 1960. 01. 31.) gépészmérnök, ipari vezető AzapjaalapítottaLáng-gyárvezérigazgatójavolt 1911- től az 1948 márciusi államosításig. Gyárában világszínvo
