Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Iparjogvédelmi felsőoktatási ankét
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam I. 1998. február Iparjogvédelmi felsőoktatási ankét 1998. január 30-án a felsőoktatási intézmények vezetőinek és az iparjogvédelmi szakmai szervezetek meghívottainak részvételével az iparjogvédelem oktatásának, az ismeretek átadásának kérdéseivel foglalkozó ankét megrendezésére került sor a Magyar Szabadalmi Hivatalban (MSZH). A tiszteletreméltóan nagyszámú részvevőt dr. Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke köszöntötte Inzelt Annamária, az Innovációs Kutató Intézet igazgatója, és a meghívott előadók, Ruth Soetendorp aBournemouth-i Egyetem jogi karának vezetője, dr. Paál Jenő, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Mezőgazdasági karának dékánja nevében is. Az ankét célja az együttgondolkozás, a nemzetközi tapasztalatok megismerése, illetve hároméves horizontot szem előtt tartó cselekvési program iniciálása volt. Dr. Bendzsel Miklós bevezető előadásában kifejtette, hogy az iparjogvédelem, mint állandóan változó, megújuló, a műszaki, gazdasági és jogi ismeretek metszéspontjában álló tudásanyag a társadalompolitika és a gazdaság fejlődése szempontjából megkülönböztetett figyelmetérdemel. Magyarországnak 1998-ban ezen a téren is számottevő teendői vannak és sokat tanulhatunk mind a fejlett, újkori európai történelemből, mind a több száz éves tapasztalatokkal rendelkező angol nemzeti hagyományokból. Az iparjogvédelem jelentőségével kapcsolatban Francis Bacon szavait idézte az 1620-as évekből: „Azt hisszük, hasznos találmányok létrehozása első helyen áll az emberi tevékenységek sorában. így ítéltek már a rég letűnt korok is, akkor ugyanis istennek kijáró tisztelettel övezték a feltalálókat, míg azok, akik a közszolgálatban szereztek érdemeket... csupán hősöket illető tiszteletben részesültek. A találmányok hasznából ugyanis az egész emberiség részesülhet. A találmányok úgy boldogítanak, hogy senkit sem ér miattuk bánat vagy méltánytalanság.” Az MSZH fórumot szeretne nyújtani ajövő generáció oktatásában résztvevő kollégák számára annak eldöntésére, hogy hogyan lehet korszerű ismeretanyagot a legkisebb fáradtsággal, de a legnagyobb hatékonysággal az oktatási programba bevonni. Az iparjogvédelem megkülönböztetett szerepe olyan jogi keretek megteremtése és a szakemberekkel való megismertetése, amelyek az európai befektetőknek ismerős, garanciákkal övezett területet teremtenek, ahol élvezik a megszokott szellemi biztonságot. Az európai csatlakozás előkészülete alatt a magyar felsőoktatás feladata, hogy a szellemi értékek védelmében járatos évfolyamok kibocsátásáról gondoskodjon. Egy 1996- ban született miniszteri rendelet megállapította az MSZH felelősségét az iparjogvédelmi szakképzés területén, és felhatalmazta, jogosítvánnyal látta el a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tananyag összeállítására, karbantartására, vizsgabizottságok működtetésére, illetve annak meghatározására, hogy milyen képesítési jogokat oszt meg az egyetemekkel és főiskolákkal. A következő három év alatt, azaz 2000-ig az MSZH saját anyagi, szellemi, erkölcsi erőforrásaival támogatott hadállásokat akar kiépíteni az iparjogvédelmi ismeretanyag átadására a felsőoktatásban. Ruth Soetendorp professzor asszony a Boumemouth-i Egyetem Jogi karának vezetőjeként szellemi tulajdonjogot oktat mérnökhallgatóknak. Véleménye szerint az angol egyetemeken megváltozott a tanulás és az oktatás viszonya; a tanulást helyezik előtérbe úgy, hogy a hallgatókat az önálló tanulásban ambicionálják és megértetik velük, milyen fontos a tudás szakmai előmenetelük, karrierjük szempontjából. Az oktatás hallgatóközpontú, azaz a tanítás helyett a tanulást hangsúlyozzák. Arra bátorítják a hallgatókat, hogy saját maguk tanuljanak, szembesüljenek a tananyaggal és a többi hallgatóval is vegyék fel a kapcsolatot. Az oktató feladata ebben a formában az, hogy segítse a hallgatót a probléma megfogalmazásában, formális előadás helyett olyan környezetet teremtsen, ahol maga a hallgató vagy hallgatói csoportok teszik fel a kérdéseket és keresik rá a választ. Az egyetemi oktatók számára nagyon nehéz az iparjogvédelem oktatása, mert ez a tárgy nem tartozik az alapoktatásba. Ezért olyan mikromodulokat dolgozott ki, amelyeket az oktatók atantervükbe jól be tudnak építeni. Munkája során abból a felismerésből indult ki, hogy ha egy fiatal mérnök nagyon korán, lehetőleg már az egyetemi tanulmányai alatt megismerkedik a szabadalmi információforrással, akkor azt később is használni fogja. A professzor asszony példán keresztül mutatta be egy mikromodul felépítését, hogy hogyan lehet a hallgatók érdeklődését úgy felkelteni, hogy saját maguk fogalmazzák meg azokat a kérdéseket, ahonnan már az oktató segítségével eljuthatnak az alapvető iparjogvédelmi ismeretek elsajátításához.
