Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Dr. Sorosi Gyula: A védjegytanácsi ügyek változásai az új Védjegytörvény alapján
A védjegytanácsi ügyek változásai az új védjegytörvény alapján 17 att a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták. A megszűnés teljes vagy részleges lehet, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy meghatározott árukat vagy szolgáltatásokat érint. Felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségek állnak a devalválódó védj egy j ogosultj ának a rendelkezésére, illetve milyen módon lehet elkerülni a védjegy fajtanévvé válását. Egy lehetőséget maga a Vt. említ, amikor arról rendelkezik, hogy ha a védjegynek a szótárban, lexikonban vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll. A védjegy devalválódása megállítható intenzív reklámtevékenységgel, a fogyasztók fokozottabb tájékoztatásával, a védjegyet fajtanévként használók ellen bitorlási perek indításával stb. Az új Vt. szerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegy - használata következtében- megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét, vagy földrajzi származását illetően. A megtévesztésre alkalmas megjelölések nem részesülhetnek védjegyoltalomban a lajstromozási eljárásban, azonban előfordulhat, hogy a megjelölés a bejelentési eljárásban még nem megtévesztő, csak a lajstromozás után válik azzá. Az ilyen esetek küszöbölhetők ki a megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása jogintézményének törvényi bevezetésével. A megszűnés lehet teljes vagy részleges, attól függően, hogy a megjelölés az árujegyzék egésze vagy csak egy része tekintetében vált megtévesztővé. Mindkét eljárásban az anyagi jogi részben rendelkezik az új Vt. a res iudicata kérdésében. III. ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK /. Törlési eljárás A régi Vt. a törlési és a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárások lefolytatásáról egységes eljárási szabályokkal rendelkezik. Az eljárások megindítását bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani két példányban. A kérelemben meg kell jelölni az okokat, amelyekre a kérelmet alapozzák, és eredetiben vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat. Amennyiben a kérelem nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. Ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, de az eljárást hivatalból folytatni lehet. Ha akérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosultnak kiadja, és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a törlés, illetve a megszűnés kérdésében. Az eljárásban egyezség kötésének nincs helye, az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Az ugyanazon védjegy ellen irányuló több törlési, illetve használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelmet egy eljárásban kell elbírálni. A régi Vt. az eljárásjogi részben rendelkezik a res iudicata kérdéséről. Az új Vt. alapján a viszonylagos kizáró okok ellenére lajstromozott védjegy törlését csak az akadályozó jog jogosultja kérheti, egyébként bárki indíthat törlési eljárást. A törlési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. (A közös védjegy törvényi bevezetésével több védjegyjogosult is lehet.) A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni a kérelem díját. Ha a kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a kérelem megfelel a törvényi rendelkezéseknek és a díjfizetés megtörtént, a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a védjegy jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban kell elintézni, az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, a viszonylagos kizáró ok ellenére lajstromozott védjegyek elleni kérelmek kivételével. Ez utóbbi rendelkezés indoka, hogy viszonylagos kizáró ok ellenére lajstromozott védjegy esetén mindig meghatározható a sérelmet szenvedett fél, akitől elvárható, hogy jogai érdekében fellépjen, illetve ő maga lépjen fel, míg egyéb esetben a sérelmet szenvedettek köre tág, a „köz” érdeke sérül, ezért itt lehetőséget kell adni a Hivatalnak, hogy az eljárást a kérelem visszavonása esetén is folytathassa és a közérdek sérelmét megszüntesse. Rendkívül fontos új rendelkezése az új Vt.-nek, hogy ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlés idején megfelel a törvényi előírásoknak. Korábban ugyanis, ha a védjegy törlését korábbi elsőbbségű védjegy alapján kérték, a védjegyjogosult használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárást indíthatott a kérelmezői védjegy ellen, és ennek az eljárásnak (amely akár évekig is eltarthatott) ajogerős befejezése után lehetett csak a törlési kérelemben dönteni. Az új Vt. ezen rendelkezése alapján a törlési eljárásban elbírálható, hogy a kérelmező saját védjegyét a törvényi eljárásoknak megfelelően használta-e, így az eljárások elhúzódása, illetve elhúzása kiküszöbölhető. A törvény tételesen nem említi, azonban a védjegyjog szelleméből következik, hogy a korábbi Vt. alapján lajstromozott védjegyek ellen az új Vt. hatálybalépését követően indított eljárásokat az új Vt. oltalomképességi feltételeinek figyelembevételével kell elbírálni. (A védjegyoltalom korlátlan alkalommal megújítható, számos olyan védjegy áll még oltalom alatt, amelyet a régi Vt.-t meg
