Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 29 A jövő technológiáinak védelme A telekommunikációs ipar az ezredfordulóra a legnagyobb iparággá válik a Földön, körülbelül két trillió dollár jövedelemre fog együttesen szert tenni évente. A Világ nagyobbik részén bekövetkezett egységesülést az új termékek és szolgáltatások gyors technikai fejlődése kíséri, amely Európában, Japánban és az Egyesült Államokban néhány tőkeerős cég felemelkedéséhez vezetett. Ebben az erős versenyben a versenytársak csak a technológiájuk minőségével és szolgáltatásaik hatékonyságával előzhetik meg a riválist. Ez a tény szellemi tulajdonuk hatékony menedzselésére kényszeríti őket. Mivel az információtechnológiai és telekommunikációs ipar számára a számítógépi program (szoftver) az oltalom legfontosabb tárgya, a problémák is ebből erednek, mázzá meg az AIPPI, hogy a nemzeti jogok engedjék meg a szoftverek szabadalmi oltalmát. A harmonizált nemzetközi szabályokra azonban még jócskán várni kell. Az sem tisztázott, hogy az új digitális hálózatok esetében a szabadalmi jog milyen oltalmat biztosít a számítógépi programoknak. Az Egyesült Államokon kívül szoftverszabadalmat rendkívül nehéz szerezni. Jó néhány növekvő piacon, ahol a CD-ROM „ kalózkodás” elterjedt, a jogosultak csak a szerzői jogi oltalom alapján érvényesíthetik jogaikat. Még ahol erős is a szerzői jogi oltalom, nehéz és nem eléggé hatékony a jogérvényesítés. Japánban korábban komoly kihívást jelentett szoftverszabadalmat kapni, ám a Japán Szabadalmi Hivatal megváltoztatta elbírálási gyakorlatát és számítógépi programokra is engedélyez szabadalmi oltalmat. Európában a kérdés sokkal komplikáltabb. Az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) a számítógépi programokat, mint olyanokat kizárta a szabadalmi oltalomból. Azt, hogy ez valójában mit jelent soha nem tisztázták - állítja a cikkíró. Az EPO ez idáig tizenegyezer szabadalmat adott meg szoftverekkel kapcsolatos találmányokra, és csak száz bejelentést utasított el a műszaki jelleg hiánya miatt. Az EPO-n belüli kétségek a különböző tagállamokban meglévő véleménykülönbségeket tükrözik. Jürgen Betten szerint, aki a Betten & Resch partnere, „a számítógépi programok kizárását meg kellene szüntetni és lehetővé kellene tenni a per se oltalmat az Európai Szabadalmi Egyezményben”. Szerinte a „számítógépi programok kizárása a szabadalmi oltalomból káros az európai ipar számára”. A legtöbb szoftverfejlesztő Európára próbált nyomást gyakorolni, hogy liberálisabbá váljon az engedélyezési gyakorlat az amerikai példa nyomán. A szoftvereknek azonban vannak olyan különleges vonásaik, amelyek számos problémát vetnek fel - állapítja meg a cikkíró. „A szoftverbejelentések vizsgálata mindig komplikált volt” - mondja Robert Neuner, aki a Baker & Botts partnere New Yorkban. „A hardverrel kapcsolatos találmányoktól eltérően a technika állásának jól ismert »teste« nem található meg a szoftvereknél. A szoftverekkel kapcsolatban a szabadalmi hivatalok nem végeznek olyan szigorú vizsgálatot” - állítja. A jog fejlődése és a szabadalmi hivatalok gyakorlatának változása ellenére a szoftverek hatékony oltalmának problémája változatlanul komoly kihívást jelent. Neuner szerint a legfontosabb kérdés a szabad innováció maradt : a cégeknek egyértelmű információra van szükségük ahhoz, hogy elkerüljék a versenytársak szabadalmainak megsértését és ezzel együtt a pereskedéseket. William Tannenbaum, aki a Rogers & Wells partnere New Yorkban, azt mondja, hogy az amerikai jogfejlődés egyrészről kiszélesítette, de másrészről korlátozta a szerzői jogot. Szerinte „ Amerikában a bíróságok úgy kezelik a szoftvert, mint a gépeket”. Véleménye szerint az amerikai szerzői jog továbbfejlődése során egy módosult jogtestként védi a szoftvereket és a funkcionális alkotásokat, a bíróságok viszont a szabadalmi terminológiákat kezdik rájuk is alkalmazni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bíróságok úgy kezelik a szoftvert, amely kizárólagos jogokat biztosít a jogosultaknak - de ötven évig. Ez a szerzői jog által védett alkotásokat sokkal értékesebbé teszi, és odáig vezet, hogy a bíróságok a szerzői jog versenyt korlátozó jellegével kezdenek foglalkozni - fejezi be a cikkíró. Dr.Csiky Péter
