Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
24 Könyv- és folyóiratszemle ez a cikkely számos tagország környezetvédelemmel kapcsolatos törvénykezésére már hatást gyakorolt, elképzelhető, hogy néhány országban ma szigorúbb követelmények érvényesek, mint a leendő Irányelv minimális követelményei. Amikor a nemzeti szabványok helyébe az (esetleg enyhébb) CEN-szabványok lépnek, célszerűbb legalább a bevezetett CEN-törvény előszavában megemlíteni a korábbi nemzeti szabványt. Ahhoz, hogy a korlátok közé szorítás és a megfelelő védőintézkedések végrehajtásához erős alap legyen, célszerű olyan ellenőrző listát készíteni, amely eszközként szolgálhat a helyszíni ellenőrzésekhez. Ma már számos EU országnak van ilyen listája egymástól függetlenül jelenlegi szabványaik alapján; célszerű lenne ezeket egymás között az ide vonatkozó tapasztalatokkal együtt kicserélni. Ezen kívül szükséges a szabványok állandó hozzáigazítása a technikai fejlődéshez, és az ellenőrzések eredményeinek állandó visszacsatolása a törvényalkotókhoz. Csak így lehet olyan tapasztalatokat szerezni, amelyek alapján eldönthető, hogy mit kell erőltetni, mit lehet megváltoztatni és mit kell eltörölni. Forrás: B. John, D. Peltauer, O. Doblhoff-Dier. Directing the Directive; Trends in Biotechnology iü (4), 150-150(1998). ALAPTÖRVÉNY A BIO-VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA A biológiai vállalkozók által elősegített nemzetközi növekedéssel párhuzamosan a nemzeteknek meg kell óvniok ezeket a vállalkozásokat. A bio-vállalkozók is igénylik mindazokat a jogokat, amelyeket az emberi jogok és az életszínvonal legmagasabb szintjeit nyújtó kormányok biztosítanak. A biotechnológiai ipar cégei ma vezető szerepet játszanak a munkahelyek létesítésében, a technológiai innovációban és a nemzetközi versenyképességben. Ahhoz, hogy az ilyen típusú cégek az egész világon virágozzanak, a kormányoknak szükséges biztosítani azokat a jogokat, amelyeket az alábbi kilenc pont ismertet. Ez a bio-vállalkozók jogainak kilencparancsolata. I. Jog a szellemi tulajdon oltalmára Szabadalmi, védjegy- és szerzői jogok nélkül a vállalkozók nem fektetnek be tőkét a kutatásba, mert tőkéjük visszatérülését nem látják biztosítottnak. II. Jog a: oktatásra, munkára és képzésre A kormányoknak olyan oktatási, munkaügyi és képzési politikát kell folytatniok, amely támogatja a tudományos kutatást és fejlesztést. A XXI. század információcentrikus gazdasága finoman összehangolt gazdaságot feltételez, amelyhez magasan képzett szakemberek szükségesek. A biotechnológia intelligens munkahelyei és intelligens berendezései intelligens munkaerőket követelnek. III. Jog az alapkutatás és a technológiatranszfer támogatottságához A kormányoknak folytatniok kell a tudományos alapkutatás támogatását, és biztosítaniok kell, hogy a kutatások eredményei gyorsan jussanak el a vállalkozókhoz, hogy ezek piaci terméket fejleszthessenek ki ezekből. Az alapkutatásban történő nagy áttörések új iparágak megalapításához, új technológiák létrejöttéhez és nagyobb foglalkoztatottsághoz vezethetnek. IV. Jog egy modern, tudományos alapú szabályozó rendszerhez A kormányoknak biztosítaniok kell, hogy a biotechnológiai termékek és technológiák áttekintését és felügyeletét ellátó hatóság létesüljön, legyenek megfogalmazva naprakész tudományos alapú ellenőrzési szabályok, és a biztonságosnak bizonyult, hatékony új termékek indokolatlan költségek és halogatások nélkül jussanak el a betegekhez és más fogyasztókhoz. Modernizálni kell a sok éve működő, elavult ellenőrző-szabályozó rendszereket, el kell tüntetni az indokolatlan politikai akadályokat, és az egész ellenőrző-szabályozó rendszert tudományos alapra kell helyezni. A vállalkozók úgy lesznek bátorítva beruházásra, ha hitelesen biztonságos termékeket tudnak szolgáltatni a betegek és a piac más szektorai részére. V. Jog a méltányos adószerkezetre és hosszútávé ösztönzésre A kormányoknak adópolitikával kell ösztönözniök a vállalkozók nyugodt tőkebefektetését, mert csak így tudják megfelelően támogatni a kutatást és fejlesztést és csak így tudnak új technológiákat és termékeket hozni a piacra. A nemzetek gazdasági növekedéséhez nélkülözhetetlen az olyan adórendszer, amely elősegíti a vállalkozók beruházási aktivitását. A legtöbb országban szembe kell nézni azzal, hogy a biotechnológiai ipar infrastruktúrájának kifejlesztéséhez szükséges tőke a vállalkozónak nem áll rendelkezésére, és kockázati tőkére van szükség. VI. Jog a törvényes oltalomra A kormányoknak korlátozniok kell az alap nélküli bírósági eljárások indítását a vállalatok ellen. Jó példa lehet erre az Egyesült Államok új perrendtartása (1995), amelyet követve biztosítani lehet a bio-vállalkozók jogait. VII. Jog kvalifikált nemzetközi alkalmazottak foglalkoztatására A kormányoknak együtt kell működniök a bio-vállalkozók egész világra kiterjedő érdekeivel. Nem szabad korlátozni a bio-vállalkozók cégeinél a külföldi alkalmazottak számát, ha éppen ezek munkájára van szükség. Ha ezen a területen korlátozások léteznek, ez arra vezethet, hogy kutatást csak olyan országokban lehet folytatni, ahol nagy számban vannak kvalifikált munkaerők. Ez a bio-vállalkozói nemzetközi infrastruktúra kialakításának akadályozását jelenti. VIII. Jog a tisztességes pénzügyi-piaci szabályozásra
