Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Ifj. dr. Kárpáti László: Az 1996. évi Versenytörvény vizsgálata a Szellemi alkotások jogának a cégek tevékenysége során történő megfelelő felhasználását illetően
Az 1996. évi Versenytörvény 17 1. Ami a név megválasztását illeti, a feleknek olyan megfelelő nevet kell találniuk, amely jogi eszközként képes szolgálni a társaság jövőbeli versengő tevékenységét, miközben ugyancsak figyelembe kell venniük a különböző törvények vonatkozó szabályait (például a tisztességtelen versenyről szóló törvényt és a védjegytörvényeket), hogy ne sértsék a piac többi résztvevőjének jogait és törvényes érdekeit, valamint a cégtörvényekben hivatkozott egyéb szabályokat (például a névnek utalnia kell a társaság valódi tevékenységére és cégformájára, nem lehet félrevezető stb.). A nagy multinacionális cégek a fentiek tekintetében jó helyzetben vannak, miután általában nemzetközileg elfogadott nevüket használják a magyar szervezet vonatkozásában (például American Express Magyarország Kft. vagy Procter & Gamble Hungary stb.). E cégeknek a „másik oldalon” felmerülő problémákkal kell szembenézniük, miután egyes fiatal „tehetséges” vállalkozók, akiknek vagy fogalmuk sincs a tisztességtelen versenyről, vagy kifejezetten előnyt kívánnak húzni a jó hírnévnek örvendő cégnevekből, elkezdték használni e társaságok jól ismert védjegyeit és/vagy cégneveit. Bár a bejegyzési eljárás kifejezetten előírja a „megkülönböztető jelleget” a cégnevek vonatkozásában, szembekerültünk bizonyos szokatlan jelenségekkel, például amikor egy újonnan alakult társaság, amely használt autók értékesítésével foglalkozik, nemcsak a FERRARI nevet, hanem annak fekete ló jelképét is használva kezdte meg tevékenységét. A rosszhiszeműséget fel lehetett ismerni egy másik esetben is, amikor a DHL egy volt alkalmazottja saját szállítmányozó ügynökségét DLH név alatt alapította meg mindennemű műszaki-szervezeti háttér nélkül (a rábízott csomagokat a DHL egy versengő társaságához továbbította). Csak egy hároméves bírósági eljárás és a Legfelsőbb Bíróság döntése tudta meggyőzni őt arról, hogy az ilyen magatartást nem lehet „egészséges versenynek” tekinteni - amint azt az eljárás alatt állította. Itt szeretnék megemlíteni egy kényes esetet, amely nemrégiben volt folyamatban a Gazadasági Versenyhivatal előtt. Egy újonnan alakított társaságot „hagyományos”-nak („Traditional”) neveztek el, továbbá mosószereket kezdtek gyártani ugyanezzel a névvel. Egyidejűleg panaszt tettek több nagy cég ellen, amelyek hirdetéseikben e kifejezést összehasonlításként alkalmazták: „Az új x mosószer hatékonyabb, mint a hagyományosak”. Az új társaság azt panaszolta, hogy e hirdetés sérti üzleti jó hírnevét, ezért kérték a Hivataltól az ilyen hirdetés megtiltását. A Gazdasági Versenyhivatal elutasította az igényt, kijelentve, hogy a piacra lépő új szervezetnek el kell ismernie a már létező résztvevőket, és azok számára ésszerű idő szükséges üzleti magatartásuk „naprakésszé tételéhez” az új szervezet vonatkozásában. Miután e nagy cégek ésszerű időszakon belül módosították hirdetéseiket, nem történt meg a Versenytörvény megsértése. 2. A társasági törvény szabályozásának megfelelően a társaság tagjai a társaság induló tőkéjét pénzben és apport formájában is létrehozhatják. A törvény szerint: „A társaság vagyona alapításkor a tagok pénzbetétjéből (pénzbeli hozzájárulásából), valamint az általuk rendelkezésre bocsátott nempénzbeli betétből (nempénzbeli hozzájárulásból) áll. A nempénzbeli betét bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet.” A törvényben további korlátozás jelentkezik a Kft-ket illetően, ahol is kifejezetten leszögezi, hogy az ilyen nempénzbeli hozzájárulás, annak értékesítése vagy elidegenítésének bármely más formája nem függhet harmadik fél jóváhagyásától. A fentiekre tekintettel például engedélyezett védjegynek vagy bármilyen más típusú jogellenesen szerzett szellemi alkotásnak a társaság alaptőkéjébe történő apportálása nem csupán semmis és érvénytelen, hanem egyidejűleg sérti részben az illető szellemi alkotásról szóló törvényt, részben pedig a tisztességtelen verseny szabályait is. E visszaélések elkerülése érdekében a társasági törvény kifejezetten leszögezi, hogy: „A nempénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított öt éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelelt.” II. SZELLEMI ALKOTÁS FELHASZNÁLÁSA A CÉG TEVÉKENYSÉGE SORÁN Miután ez a terület nagyon széles kört ölel fel, én csak a cégek tevékenysége során e vonatkozásban figyelembe veendő megfelelő törvényekre hivatkoznék. 1. A társaság tennelő, értékesítési, beszerzési, engedélyezési tevékenysége során az első fontos törvény a védjegyekről szóló 1997. évi XI. törvény. A törvény alapkövetelménye a védjegy megkülönböztetőjellege, ami nem csak védjegyjogi, hanem versenyjogi kérdés is. A védjegyoltalom részletes leírása mellett a törvény kifejezetten felsorolja az elutasítás abszolút és relatív indokait, például az áruk minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, az értékre, földrajzi eredetre vagy olyan kifejezésekre hivatkozással, amelyek a hétköznapi nyelvben vagy a kereskedelemben általánosan alkalmazottak. A versenyszabályokra történő másik keresztutalás az, amely szerint abszolút elutasítási ok, ha a védjegy az áruk vagy szolgáltatások típusát, minőségét, földrajzi eredetét vagy más jellemzőit illetően félrevezetheti a fogyasztókat. A védjegytörvény 4. §-a ugyancsak hivatkozik egy olyan szabályozásra, amely az elutasítás relatív indokát képezi, ha a védjegy korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága miatt vagy a védjegyek által oltalmazott áruk vonatkozásában ugyanezen ok miatt megtévesztheti a fogyasztókat. A 4. § c) pontban további „versenyjogon alapuló szabályozás” található, amely szerint: Még eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében sem adható védjegyoltalom a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölésnek, ha annak használata a jó hírű
