Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben
A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben 9 számára a bagatell behozatal (de minimis import) esetén teszi lehetővé a vámintézkedések alkalmazásának jogszabályi kizárását. Az 51. cikk előírja, hogy ajogosult az illetékes szervhez írásos kérelmet nyújthat be, amennyiben alapos indoka van azt feltételezni, hogy hamis védjeggyel ellátott vagy szerzői jogot sértő „kalóz” termék behozatalára kerül sor. (22) Az illetékes szervhez intézett kérelem arra irányul, hogy a vámhatóság függessze fel a termékek szabad forgalomba bocsátásának engedélyezését. A tagállamok lehetővé tehetik az 51. cikk szerinti intézkedés foganatosítását olyan termékek esetén, amelyek más szellemi tulajdonjog megsértését valósítják meg (például: szabadalom, ipari minta, topográfiaoltalom), továbbá az ilyen eljárásokat bevezethetik a jogsértő termékek kivitelének felfüggesztése tárgyában is. A TRIPS Egyezmény 52. cikke szerint az illetékes hatóság számára olyan megfelelő bizonyítékot kell bemutatni, amelyből a hatóság meggyőződhet arról, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése prima facie fennáll. Ennek során a hatóságnak az importáló ország joga alapján kell eljárni, tehát azt kell vizsgálnia, hogy az importáló országban az adott megjelölés vagy az alkotás (23) jogi oltalom alatt áll-e. A jogosult (kérelmező) köteles továbbá az áruról kellően részletes leírást adni, hogy azt a hatóság felismerhesse. Az illetékes hatóságnak a TRIPS Egyezmény 53. cikk 1. bekezdése szerint jogában áll, hogy óvadék vagy biztosíték letételét követelje meg, amelynek célja az illetékes hatóság és az alperes védelme (alperesen azt kell érteni akivel szemben az intézkedést foganatosítják), illetve a visszaélés megakadályozása. Amennyiben a hatóság intézkedését nem követi az ügy érdemében döntésre hatáskörrel rendelkező bíróság ideiglenes intézkedése, az áru tulajdonosa, importőre vagy címzettje az áru felszabadítását kérheti, feltéve, hogy megfelelő összegű óvadékot tesz le. A TRIPS Egyezmény 55. cikke a behozatal felfüggesztésének időtartamát legfeljebb tíz munkanapban állapítja meg. A határidőt a kérelmezőnek a felfüggesztésről történt értesítésétől kell számítani és az indokolt esetben további tíz nappal meghosszabbítható. Ha a hatóság az előirt határidőn belül nem kap értesítést arról, hogy a bíróság a felfüggesztést meghosszabbította, az árut fel kell szabadítani, feltéve, hogy a többi behozatali vagy kiviteli feltétel teljesült. Az illetékes hatóságnak továbbá hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az áru jogtalan visszatartása esetén kártalanításra kötelezze a kérelmezőt. A TRIPS Egyezmény 58. cikke a hatóságok hivatalból történő eljárását szabályozza, az olyan áruk esetében, amelyek tekintetében prima facie bizonyítékuk van a szellemi tulajdonjog megsértésére. A TRIPS Egyezmény jogérvényesítéssel összefüggő rendelkezéseinek jövőbeni alkalmazása, illetve a hatékony jogérvényesítési rendszer megteremtése - habár a fenti rendelkezések a magyar jogalkalmazóknak is ismerősen csengnek - számos, főleg fejlődő tagállamtól rendkívüli erőfeszítéseket követel. Ezek az államok belátható időn belül nem lesznek képesek szellemi tulajdoni rendszerük megfelelő megreformálására, olyan szintre történő fejlesztésére, amelyet jelenleg a fejlett országok képviselnek. (24) A TRIPS jogérvényesítési rendelkezései a fejlett tagállamokjogrendszerére is jelentős hatást gyakoroltak, különösen a határintézkedések rendszerének harmonizálása állította jogalkotási feladatok elé ezeket a tagállamokat. A WTO összehangolt fórumrendszere, a TRIPS Tanács és a Vitarendezési Testület, valamint a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését (felülvizsgálat) és a viták rendezését célzó eljárások nagy hatékonysággal képesek a kötelezettségeket be nem tartó tagállamokat, jó útra téríteni”. Hiba lenne viszont a WTO fórumrendszerét olyan megközelítésbe helyezni, hogy annak fő feladata a fejlődő országok presszionálása, az egyes fejlett országok érdekeit szolgáló gazdasági rendteremtő feladatok átvétele lenne. Kétségtelen azonban, hogy egy régi korszak lezárult: a TRIPS az eljövendő kor nemzetközi szellemi tulajdoni rendszerének rakta le az alapjait. JEGYZETEK (1) Ficsor Mihály. Az ipari tulajdon nemzetközi védelme és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: út a TRIPS-hez, Iparjogvédelmi Szemle 99. évf. VI., 1994 december. A szerző részletes áttekintést ad a GATT-tárgyalások alakulásának történetéről. (2) Ficsor, i.m. (1) 24. o. (3) Ficsor, i.m. (1) 25. o. (4) A szellemi tulajdonnal kapcsolatos államok közti viták rendezése tárgyában a WIPO 1990-ben tartotta az első szakértői értekezletet. Az 1996. július 1—5. között lezajlott szakértői értekezleten az Egyesült Államok és Kanada már arra hivatkoztak, hogy el kell kerülni a „fórum shopping”-ot, azaz ne létesüljön a WTO vitarendezési eljárása mellett a WIPO égisze alatt egy másik hasonló tárgyú egyezmény. (5) Paul Katzenberger - Annette Kur: TRIPS and Intellectual Property, IIC Studies, Volume 18., 1996. Published by the Max Planck Institute for Foreign and International Patent, Copyright and Competition Law, München. A szerzők a hagyományos nemzetközi szellemi tulajdoni megállapodások tagállamainak számát és összetételét vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy ezek nem nyertek univerzális alkalmazást. A tanulmány elemzi a tagsági viszonyokat a felülvizsgált egyezményekben és a GATT-ban (1994). (6) Katzenberger - Kur, i.m. 14. o. (7) Ficsor, i.m. (1) 27. o., Monique L. Cordray: GATT v WIPO, Journal of the Patent and Trademark Office Society, Vol. 76, No. 2., 139. o. (8) Vö.: Párizsi Uniós Egyezmény 17. cikk, 20. cikk 1. bekezdés b) pont és c) pont, Berni Uniós Egyezmény 28. cikk 1. bekezdés b) pont és c) pont. (9) Ficsor, i.m. (1) 27. o. (10) „Szabadalomért banán” elve: a fejlődő országok egy csoportja a déligyümölcsökre kapott kedvezmények fejében nagyobb hajlandóságot mutatott a szellemi tulajdon magasabb szintű védelmére. Lásd: Ficsor, i.m. (1) 27. o. (11) Lásd: Marrakesh-i Egyezmény IV. cikk 5. pont. (12) A három „nagy” Tanács közül a TRIPS Tanács ezidáig nem létesített alárendelt szerveket.
