Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz
Az ötlettől a megvalósulásig 13 előállítani vagy használni kíván egy szabadalmazott találmányt üzleti vállalkozása keretében - hajlandó lenne megfizetni royaltyként úgy, hogy emellett még megfelelő mértékű profitot realizáljon”.- A royalty mértékét természetesen olyan tényezők is befolyásolják, mint pl. a licenc kizárólagos jellege vagy allicencia nyújtásának lehetősége. Amennyiben viszont a licencvevő rendelkezik olyan jogokkal, amelyek valamilyen szempontból fontosak az eladó számára, akkor keresztlicenc megállapodásokra kerülhet sor, illetve emellett vagy ettől függetlenül csökkenhet a royalty nagysága.- A találmányok értékének meghatározását a valutaárfolyamok változásával összefüggésben is célszerű elvégezni, ha az adott helyzet úgy diktálja. Ilyenkor pontosítani kell az árfolyamokat, valamint a - lehetőleg negyedéves intervallumokban biztosított - ellentételezést. Úgy tűnik, hogy most már számtalan fontos ismerettel rendelkezünk a vagyoni érték meghatározása területén, mindössze abban vannak kétségeink, hogy milyen módszert is válasszunk szabadalmazott találmányunk értékelésekor, hiszen a szóba jöhető választék igen széles. Nos, amikor csak lehetséges, a pénzügyi megfontolások szolgáljanak az üzleti értékelés elsődleges szempontjául, vagyis a hangsúly a bevételi lehetőségek és a költségek felmérésére kerüljön. Nem kevésbé fontos természetesen a siker valószínűségének becslése sem. Végezetül engedtessék meg egy „kaján” megjegyzés: a pénzügyi szakemberek leleményessége határtalan a kedvező megoldások fellelésében, így a szellemi alkotások vagyoni értékének számszerűsítése sem „foghat ki rajtuk”. Az viszont igaz, hogy a fentiekben vázolt módszerek alkalmazása némely esetben legalább annyi fantáziát és kreativitást feltételez, mint amennyi azon találmányok megalkotásához kell, amelyek forgalomba hozatalához vagyonértékelés szükségeltetik. 5. Értékelés és következtetések a szabadalmazott találmányok kereskedelmi forgalomba hozatalához Mint láthattuk, sokrétű ismeretanyag megfontolására és elsajátítására van szükség annak érdekében, hogy a piacon szellemi alkotásunk kedvező „startot” vegyen. A kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőző döntések mindenesetre feltételezik, hogy teljes körű és megbízható információkkal rendelkezünk szabadalmazott találmányunk értékeit, előnyeit és hátrányait illetően. A Stanford Egyetem kutatói olyan értékelő lapot fejlesztettek ki, amelynek célja, hogy általánosan alkalmazható ötleteket adjon a találmányok gazdasági potenciáljának felméréséhez. Az e tesztlapban, valamint a WIPO szakemberei által - hasonló célkitűzésekkel - összeállított kérdőívben szereplő kérdések összeszerkesztett változatának közreadását annak reményében tesszük, hogy megfelelően adaptálva alkalmas lehet a találmányra vonatkozó „átfogó kép megrajzolásához”. Hasonló szempontjegyzék következetes alkalmazása javasolható az állami támogatások odaítélésénél (pl. hazánkban a találmányok külföldi szabadalmi bejelentését segítő pályázati rendszerben) is. • Hogyan ítélhető meg a szóban forgó technológia (találmány) műszaki fejlettségi szintje? • Milyen stádiumban van a fejlesztési folyamat?- ötlet,- koncepció, elemző munka,- kidolgozás, értékelés,- prototípus,- kísérleti gyártás,- tömegtermelés szintjén. • Biztosított-e a technológiára (találmányra) vonatkozó jogi oltalom?- nincs oltalom,- hazai szabadalmi bejelentést nyújtottak be (mikor),- szabadalmi bejelentést nyújtottak be külföldön (hol, mikor),- hazai szabadalmi oltalommal rendelkezik (mióta),- külföldi szabadalmi oltalommal rendelkezik (hol, mióta),- a szabadalmi oltalom megszűnt (hol, mikor, miért). • Foglalkoztatnak-e képviselőt a találmánnyal kapcsolatos iparjogvédelmi ügyek intézésére?- belső szakértőt,- külső szakértőt. • Milyenek a szabadalmazás esélyei (oltalom hiányában)? • Mennyire szilárd védelemmel rendelkezik a találmány belföldön, illetve az érintett külföldi országokban? • Milyenek a jogérvényesítés lehetőségei? • Kik lehetnek a találmány lehetséges felhasználói?- gyártó cégek,- a lakosság (általában),- specializált végfelhasználók,- egyéb. • Hasznosításra került-e már a találmány korábban?- nem volt korábbi alkalmazás,- első használat,- egymást követő hasznosítások,- több területen többszöri alkalmazás. • Milyen források állnak rendelkezésre (pl. kockázati tőke, különösen forrás- és indító tőke)- a találmány kifejlesztéséhez,- a szabadalmi oltalom megszerzéséhez,- a találmány szerinti termék előállításához, marketingjéhez? • A kereskedelmi forgalomba hozatal mely útját választja?- saját gyártás és marketing,- kizárólagos licencia adása egy partner számára,- kizárólagos licencia adása több partner számára,- a szabadalomhoz fűződő jogok átruházása,- az előbbiek kombinációja. • Milyen induló mennyiségekkel számolhatunk; milyen költségekkel jár az új termék bevezetése különböző gyártási, forgalmazási mennyiségek mellett; milyen termékmennyiség mellett kell a legkisebb haszonnal számolnunk?
