Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz
10 Dr. Szarka Ernő - Szitáné dr. Kazai Ágnes ternet-hálózatot, hiszen segítségével rögtön a nemzetközi piacra léphet ki a felhasználó. Mielőtt azonban valaki idejekorán feladná a próbálkozást, mindenkit megnyugtathatunk: aPR-munkasem olyan természetű, amely azonnal meghozza a kívánt eredményt, így a jelenlétet, a „láthatóságot” és az elérhetőséget mindig hosszabb távra és folyamatos jeliegűre célszerű tervezni. A kellő ismertség megszerzésében segíthet egy „befolyásos” szakmai, társadalmi szervezetben való tagsági viszony is (pl. feltalálók egyesülete, kamara vagy a találmány szerinti területen forgalmazók, alkalmazók szervezete). A mai marketingkörnyezetben a promóciós tevékenység elengedhetetlen része a hírverés, amely arra ösztönzi a fogyasztót, hogy VÁSÁROLJON, sőt MOST VÁSÁROLJON! E „nemes” cél érdekében bárki kreativitása teljes eszköztárát felvonultathatja, hiszen ez olyan terület, ahol a jó és olcsó ötletek gyakran hasznosnak bizonyulhatnak. A hírverés elsődleges feladata:- bemutatni az űj terméket, biztosítva a kipróbálást,- a fogyasztókat első vásárlásra „csábítani”,- fenntartani a termék (szolgáltatás) iránti érdeklődést,- hírt adni a megfelelő árpolitikával folyamatosan biztosított versenyképességről,- növelni a fogyasztás (használat) gyakoriságát,- emelni az elosztók és kereskedők által tartott készlet szintjét. Az eszköztárból ezúttal előkaphatok:- az „otthoni” promóciók (a fogyasztókat saját lakásukon elérni és vásárlásra ösztönözni);- az „üzletházi ” promóciók (a vevőket piacokra, kereskedőutcákba, kis üzletekbe csábítani, vagyis olyan helyekre, ahol a vásárlásra vonatkozó végleges döntésüket meghozzák);- a „közvetlen haszon” promóciók (az elosztási hálózatokon keresztül a figyelmet meghatározott fogyasztói körre irányítani, és különböző bonus-, illetve ösztönző rendszerekkel, közös hirdetésekkel, bemutatókkal „operálni”). Nem szabad továbbra sem elfelejtkezni arról, hogy a hírverés - mint promóciós eszköz - fókuszába mindig is a fogyasztót kell állítani, a „jelszó” pedig változatlanul: EREDETISÉG és KREATIVITÁS 3.4. Közvetlen postázás A hirdetés egyik formájának tekinthető a közvetlen postázás, amelyet gyakori alkalmazásának és speciális szerepének köszönhetően érdemes külön is érinteni. A postai úton megvalósított „hirdetés” a promóciós „üzenet” valamennyi olyan elemét tartalmazza, amellyel a brosúrák, levelek, szóróanyagok csak szolgálni tudnak. A kommunikációs keverék ezen eszközének szerepe az adatbázisok elterjedésével arányosan növekszik, leginkább abban az esetben, ha már sikerült a megcélzott fogyasztói réteget azonosítani. Alkalmazása főleg hatékonysága és költségkímélő jellege miatt javasolható, nem beszélve arról, hogy segítségével a vásárlók is visszajelzéseket adhatnak, megismertetve bennünket preferenciáikkal, elképzeléseikkel. 3.5. Formai bemutatkozás A formai bemutatkozás, mint kommunikációs technika szintén sikerrel alkalmazható annak érdekében, hogy termékünket, találmányunkat megismertessük a lehetséges fogyasztói körrel. Ez esetben is választhatjuk az egyénenkénti vagy egy speciális társaságnak szóló megoldást, számítva arra, hogy ezek a módszerek szintén költségkímélők, jól irányíthatók és meghatározott célcsoportra összpontosíthatok. A formai bemutatkozás olyan marketingeszköz, amelynek hatása részint azonnali, részint pedig hosszabb távra szóló ismertséghez vezethet a következő előnyök alapján:- közvetlen kommunikációt tesz lehetővé a feltaláló és a fogyasztó között,- visszajelzést ad a vásárló aggályairól, véleményéről, a felmerült kérdésekről,- új vagy módosított termékeket (szolgáltatásokat) eredményezhet. Mint láthattuk a kommunkációs eszközök és stratégiák igen széles választéka áll rendelkezésünkre, így a továbbiakban már kinek-kinek a saját ügyességén, jártasságán, kitartásán múlik a siker. 4. A vagyonértékelés szerepe a találmányok kereskedelmi forgalomba hozatalában 4.1. Technológia és gazdasági növekedés A huszadik század utolsó évtizede az egész világon végigsöprő gazdasági változásokról tanúskodik. A legjelentősebb átalakuláson a fejlődő országok mentek keresztül, amelyek felhagytak a korábbi, restriktiv gazdaságpolitikával, a kereskedelem, az ipar, a külföldi beruházások és a technológiai együttműködés felett gyakorolt ellenőrzéssel, és egymás után liberalizálták gazdasági rendszerüket, illetve léptettek életbe versenyszabályozást. Ez az időszak magával hozta a GATT Uruguay-i fordulójában - 1986 és 1994 között - lezajlott tárgyalások sikeres befejezését. Az utolsó határozat aláírására 1994. április 15-én került sor, Marrakeshben - 116 nemzet részvételével. Ez az esemény, amely az emberiség történetének legátfogóbb kereskedelmi megállapodásának tekinthető, elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalakulásához. Az új körülmények közepette egyre inkább kezd elismertté válni a műszaki fejlődésnek mint a gazdasági növekedés motorjának szerepe. A neoklasszikus közgazdasági elmélet a növekedést a termelési tényezők - azaz a tőke és a munkaerő - fokozottabb alkalmazásától tette függővé. Napjaink tapasztalatai viszont egyértelműen arra
