Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 2. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

102. évfolyam II. 1997. április

ÉVFORDULÓN APTAR

175 éve született Péeh Antal (Nagyváradolaszi, 1822. 06.

14. - Selmecbánya, 1895. 09. 18.) bányamérnök, szakíró, akadémikus.

Nevéhez fűződött a diósgyőri vasgyár építése, a zsilvölgyi kincstári szénbányászat kezdeményezése és a vajdahunyadi vasgyár terveinek első kidolgozása. Tudományos munkásságában úttörőként foglalkozott a földkéregmozgásokkal. Jelentős érdemei voltak a magyar bányászati szaknyelv kialakításában.

125 éve született Böszörményi Jenő (Érkeserű, 1872. 04. 23. - Budapest, 1957. 08. 08.), gépészmérnök, a hazai dízelmotor- és autógyártás egyik úttörője.

Nagy elméleti tájékozottsággal, gazdag külföldi szerkesztői gyakorlattal vállalkozott a magyar nagyüzemi sorozatú autógyártás elindítására. 1924-től 1931-ig a Magyar Általános Gépgyár műszaki igazgatójaként vezette a cég automobilgyártását. Érdeme a Magobil és a Magosix típusú gépkocsik sorozatgyártásának bevezetése volt.

100 éve született Benedikt Ottó (Budapest, 1897. 05. 18. - Budapest, 1975. 11. 25.), Kossuth-díjas villamosmérnök, akadémikus.

Kora ifjúságától részt vett a politikai életben. 1920-tól emigrációban élt Bécsben, az Osztrák Kommunista Párt aktivistája, a központi bizottság, majd a politikai bizottság tagja lett. 1932-ben a szovjet kormány műszaki tanácsadóként hívta meg, s 1955-ig ott alkotott, tanított. Hazatérése után, 1955-től a Műegyetem tanára, később rektora volt. Megszervezte az MTA Automatizálási Kutató Intézetét, amelynek igazgatója lett. Számos tudományos mű alkotója volt. Még bécsi tartózkodási idején dolgozta ki a később a Szovjetunióban vasúti vontatásra használt, Benedikt-motornak nevezett, 50 periódusú önműködően kompenzált egyfázisú kommutátoros motort. Ezt továbbfejlesztve erősítőgépet alkotott, amelyet a vasúti vontatásban, továbbá daruk és szerszámgépek meghajtására használtak. Foglalkozott a diesel-mozdonyok elektromos meghajtásának kérdéseivel is.

90 éve halt meg Mechwart András (Schweinfurt 1834. 12.

06. - Budapest, 1907. 06. 14.), gépészmérnök, a Ganzgyár legjelentősebb fejlesztője.

1859-ben belépett Ganz Ábrahám kis vasöntőműhelyébe, amelyet nagy hírű vállalattá fejlesztett. 1869-től az Rt.-vé alakult vállalat igazgatója, utóbb vezérigazgatója volt. 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát. Találmánya, a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszék (1874), a malomiparban új korszakot nyitott. Ezen kívül még több találmánya is ismert, amelyek közül kiemelkedett a gőz-, illetve petróleumüzemű szántógép (1896): ez ekevas helyett forgómozgást végző maróvasakkal működött. 1899-ben nemességet kapott.

90 éve született Forgó László (Budapest, 1907. 05. 05. - Budapest, 1985. 06. 24.), Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus.

Zürichben tanult, hazatérése után a Radiátorgyárban dolgozott, majd 1951-53 között a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatóhelyettese, 1964-ig az Energiagazdálkodási Intézet irodavezetője volt. A Heller Lászlóval kifejlesztett, ún. Heller-Forgó légkondenzációs berendezés világraszóló találmány társfeltalálója volt. Nevéhez fűződött a magyar apróbordás alumínium hőcserélő kifejlesztése, amelyet szintén számos országban szabadalmaztattak.

70 éve született Oláh György / Oláh, George (Budapest, 1927. 05. 22.), magyar származású, Nobel-díjas amerikai akadémikus.

1949-ben Budapesten szerzett filozófiadoktori diplomát. 1954-56-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. 1957-ben hagyta el Magyarországot. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai állampolgárságot szerzett, és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical