Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 4. szám - Tidrenczel Béla: Iparjogvédelmi nemzetközi együttműködési fejlemények 1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenysége tükrében

Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 102. évfolyam IV. 1997. augusztus Iparjogvédelmi nemzetközi együttműködési fejlemények 1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenysége tükrében* i. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZELLEMI TULAJDON VILÁGSZERVEZETE (WIPO) KERETÉBEN A WlPO-ról röviden Magyarország a világ 150 államával együtt tagja a Szel­lemi Tulajdon Világszervezetének (angol rövidítése: WIPO), amely a szellemi tulajdon két ága: az ipari tulajdon oltalma - másnéven iparjogvédelem illetve a szerzői jog oltalmának előmozdítására jött létre 1967- ben, és 1974 óta az ENSZ szakosított szerveként működik. A Világszervezet egyik legfontosabb tevékenysége a sokoldalú iparjogvédelmi nemzetközi szerződések előké­szítése, továbbfejlesztése, a szerződések tagállamai által alkotott uniók adminisztratív együttműködésének és a szerződések hatályosulásának biztosítása. Ezen túlmenő­en nemzetközi iparjogvédelmi információs és dokumentá­ciós tevékenységet folytat, segíti a fejlődő országok ipar­­jogvédelmi rendszereinek fejlesztését, továbbá nemzetközi tevékenységet végez. A Világszervezet az alábbi nemzetközi szerződések alapján létrejött uniók igazgatását látja el (1996. január 1-jei állapot): Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon nemzetközi oltalmáról, Madridi Megállapodás az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzéseinek megakadályozásáról, Madridi Unió a védjegyek nemzetközi védjegylajstro­mozásáról, Hágai Unió az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról, Nizzai Unió az áruk és szolgáltatások védjegylajstromo­zás céljából történő osztályozásáról, Lisszaboni Unió az eredetmegjelölések oltalmáról és lajstromozásáról, Locarnói Unió az ipari minták osztályozásáról, PCT Szabadalmi Együttműködési Szerződés, IPC Unió a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásról, Bécsi Unió a védjegyek ábrás elemeinek osztályozásáról, Budapesti Unió a mikroorganizmusok szabadalmi eljá­rás céljára történő letétbe helyezéséről, Nairobi Szerződés az olimpiai jelképek oltalmáról, Védjegyjogi Szerződés a védjegylajstromozás alaki elő­írásának egyszerűsítéséről. Magyarország - az IPC Unió és a Bécsi Unió kivételével (amelyekhez a közeljövőben kívánunk csatlakozni) - va­lamennyi felsorolt nemzetközi szerződésnek tagja. Magyarország a Világszervezet megalakulása óta aktí­van részt vesz annak munkájában. Az iparjogvédelem területén a Kormány képviseletében, s adott esetben külön felhatalmazás alapján ezt a feladatot a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSzH) látja el. Az 1996. év főbb eseményei 1996 januárjában az MSzH elnöki szinten képviseltette magát a Madridi Unió rendkívüli közgyűlésén, amely el­fogadta a Madridi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó Jegyzőkönyv közös Végrehajtási Szabályzatát. Ennek alap­ján megkezdődhetett az 1996. április 1-jén hatályba lépett Jegyzőkönyv működése. A Jegyzőkönyv lehetővé teszi olyan államok bekapcsolódását a nemzetközi védjegy­lajstromozási rendszerbe, amelyek az eredeti Megállapo­dástól különböző okok miatt távol maradtak. Júniusban külön szemináriumot rendeztek a Madridi Megállapodás, a Jegyzőkönyv és a Közös Végrehajtási Szabályzat gya­korlati alkalmazásáról. Magyarország 1997. év második felében fogja letétbe helyezni a Madridi Jegyzőkönyvre vonatkozó megerősítő okiratot. A Szabadalmi Információs Állandó Bizottság (PCIPI) A magyar külképviseleteken dolgozó tudományos és technológiai (TÉT) attasék számára a Magyar Szabadalmi Hivatal épületében 1997. március 4-én tartott beszámoló rövidített, szerkesztett változata.

Next

/
Thumbnails
Contents