Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám - Hírek, események. A Gábor Dénes-díj átadása a Magyar Szabadalmi Hivatalban
10 eredményeként épült meg 1868-ban a pesti vízvezetékhálózat. 115 éve volt az első telefonközvetítés. 1882. 02. 04-én volt az első helyszíni telefonközvetítés Budapesten. Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó elődje, az 1882. évi farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint „a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna.” 100 éve született Gruzl Ferenc (Budapest, 1897. 01. 10. - Budapest, 1972. 11. 30.), bölcsész, feltaláló, vegyészmérnök. Bölcsészdoktori értekezését a Tudományegyetemen védte meg. 1939-től 1959-ig a Gabona- és Lisztkísérleti Intézet igazgatója volt. 1935-ban az ország több gabonatermelő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett, s laboratóriumokat is létesített. Ennek nyomán, Hankóczy Jenővel elkészítette az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. 1944-ben parancs ellenére sem engedte intézetét Nyugatra telepíteni, s a háború után az elsők között hozta helyre azt. Tanított a műegyetemen, majd részt vett a molnár- és sütőipari szakemberek nevelésében, és jelentős szakirodalmi munkássága is. 100 éve született Winter Ernő (Győr, 1897. 03. 15. - Budapest, 1971. 06. 02.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus. 1925-50 között az Egyesült Izzóban dolgozott. 1962-től az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, az elektronfizikai osztály vezetője volt. A magyar híradástechnikai és vákuumtechnikai ipar és kutatás kimagasló képviselőjeként alkotásai közül kiemelkedtek a bárium elektroncsövek, amelyek a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben versenyképesek voltak. Munkatársával kidolgozta az ún. készletkatódokat, amelyekkel hatalmas áramimpulzusok kibocsátása vált lehetővé. Közel száz találmányi szabadalma volt. 100 éve született Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897. 03. 08. - Budapest, 1947. 03. 08.) fizikus, feltaláló. A távolbalátásnál használt úgynevezett ikonoszkóphoz elvileg hasonló, katódsugaras képbontó magyar feltalálója volt. Készülékének elvét külföldi kutatókkal egyidejűleg, de tőlük függetlenül találta fel. A távolbalátással kapcsolatos találmányaira tizenkét országban nyert szabadalmat. Az 1920-as évek végétől a légvédelem kérdései is foglalkoztatták, ekkor Angliában és Olaszországban a pilóta nélküli, úgynevezett robotrepülőgép megszerkesztésén dolgozott. 90 éve született Selye János (Bécs, 1907. 01. 26. - Montreal, 1982. 10. 16.), orvos, orvosbiológus, kémikus, egyetemi tanár, a stresszelmélet felfedezője. 1929-től Prágában volt tanársegéd, 1932-től az amerikai McGill Egyetemen kutatott, majd tanársegédi, docensi és rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1945-1976 között a montreali orvosi egyetem professzora és ezzel egyidőben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke volt. Munkássága kiterjedt a fiziológia számos területére. Foglalkozott endokrinológiával, a szívvel kapcsolatos szövetelhalás kérdéseivel, a szteroidérzéstelenítés problémáival és a hormonszabályozással. Neve elsősorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismert. 18 egyetem díszdokora, a kanadai tudományos akadémia, 43 tudományos társaság tagja, számos város és állam díszpolgára, több rangos kitüntetés tulajdonosa volt. Számos könyvet írt, amelyek közül magyarul is megjelent az Életünk és a stressz, Alomtól a felfedezésig, In vivo, Stressz distressz nélkül. 80 éves a volfrámszálas izzólámpa szabadalma. Pácz Aladár (18707-1938?) Amerikában élő vegyészmérnök 1917. március 22-én szabadalmaztatta találmányát, az izzóállapotban is teljesen alaktartó volfrám izzószálat, s ezzel lehetővé tette a volfrámszálas izzólámpa nagyipari gyártását. 40 éve halt meg Neumann János (Budapest, 1903. 12. 28. - Washington, 1957. 02. 08.), a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, egyetemi tanár. 1933-tól az Egyesült Államokban élt, s tanított a princetoni egyetemen. Matematikusgenerációk egész sorát nevelte fel. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében, hiszen annak alapvető tételei - a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a programtárolás, az utasításrendszer - tőle származnak, de a hatalmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűződött. A számítógépes tárolt program elvét is ő találta ki, nem sokkal azután, hogy 1944-ben csatlakozott az ENIAC- csoporthoz. A programot és az adattárat egybeépítették, így az ENIAC is általános célú számítógéppé vált. Neumann javaslatára alakították át a karbantartáshoz és az építéshez használt oszcilloszkópot display-jé, így - a technikatörténelemben először - a számítógép az eredményt látható formában állította elő. 1954-től tagja volt az USA Atomenergia Bizottságának, s jelentős szerepe volt az automenergia felhasználásra vonatkozó elméleti kérdések tisztázásában. Forrás:Évfordulónaptár - 1996. MTI Sajtóadatbank)
