Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 1. szám - Hírek, események. A Gábor Dénes-díj átadása a Magyar Szabadalmi Hivatalban

10 eredményeként épült meg 1868-ban a pesti vízvezeték­hálózat. 115 éve volt az első telefonközvetítés. 1882. 02. 04-én volt az első helyszíni telefonközvetítés Budapesten. Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmon­dó elődje, az 1882. évi farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett „sodronyokon” át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú szerint „a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna.” 100 éve született Gruzl Ferenc (Budapest, 1897. 01. 10. - Budapest, 1972. 11. 30.), bölcsész, feltaláló, vegyészmérnök. Bölcsészdoktori értekezését a Tudományegyetemen védte meg. 1939-től 1959-ig a Gabona- és Lisztkísérleti Intézet igazgatója volt. 1935-ban az ország több gabona­­termelő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szerve­zett, s laboratóriumokat is létesített. Ennek nyomán, Han­­kóczy Jenővel elkészítette az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizs­­gáló műszerét. 1944-ben parancs ellenére sem engedte intézetét Nyugatra telepíteni, s a háború után az elsők között hozta helyre azt. Tanított a műegyetemen, majd részt vett a molnár- és sütőipari szakemberek nevelésében, és jelentős szakirodalmi munkássága is. 100 éve született Winter Ernő (Győr, 1897. 03. 15. - Budapest, 1971. 06. 02.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus. 1925-50 között az Egyesült Izzóban dolgozott. 1962-től az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének igazgatóhe­lyettese, az elektronfizikai osztály vezetője volt. A magyar híradástechnikai és vákuumtechnikai ipar és kutatás kima­gasló képviselőjeként alkotásai közül kiemelkedtek a bá­rium elektroncsövek, amelyek a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben versenyképesek voltak. Munkatársá­val kidolgozta az ún. készletkatódokat, amelyekkel hatal­mas áramimpulzusok kibocsátása vált lehetővé. Közel száz találmányi szabadalma volt. 100 éve született Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897. 03. 08. - Budapest, 1947. 03. 08.) fizikus, feltaláló. A távolbalátásnál használt úgynevezett ikonoszkóphoz elvileg hasonló, katódsugaras képbontó magyar feltalálója volt. Készülékének elvét külföldi kutatókkal egyidejűleg, de tőlük függetlenül találta fel. A távolbalátással kapcso­latos találmányaira tizenkét országban nyert szabadalmat. Az 1920-as évek végétől a légvédelem kérdései is foglal­koztatták, ekkor Angliában és Olaszországban a pilóta nélküli, úgynevezett robotrepülőgép megszerkesztésén dolgozott. 90 éve született Selye János (Bécs, 1907. 01. 26. - Mont­real, 1982. 10. 16.), orvos, orvosbiológus, kémikus, egye­temi tanár, a stresszelmélet felfedezője. 1929-től Prágában volt tanársegéd, 1932-től az amerikai McGill Egyetemen kutatott, majd tanársegédi, docensi és rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1945-1976 között a montreali orvosi egyetem professzora és ezzel egyidőben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke volt. Munkássága kiterjedt a fiziológia számos területére. Foglalkozott endokrinológiával, a szívvel kap­csolatos szövetelhalás kérdéseivel, a szteroidérzéstelení­­tés problémáival és a hormonszabályozással. Neve első­sorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismert. 18 egyetem díszdokora, a kanadai tudományos akadémia, 43 tudományos társaság tagja, számos város és állam díszpol­gára, több rangos kitüntetés tulajdonosa volt. Számos könyvet írt, amelyek közül magyarul is megjelent az Éle­tünk és a stressz, Alomtól a felfedezésig, In vivo, Stressz distressz nélkül. 80 éves a volfrámszálas izzólámpa szabadalma. Pácz Aladár (18707-1938?) Amerikában élő vegyész­­mérnök 1917. március 22-én szabadalmaztatta találmá­nyát, az izzóállapotban is teljesen alaktartó volfrám izzó­szálat, s ezzel lehetővé tette a volfrámszálas izzólámpa nagyipari gyártását. 40 éve halt meg Neumann János (Budapest, 1903. 12. 28. - Washington, 1957. 02. 08.), a XX. század egyik legkie­melkedőbb matematikusa, egyetemi tanár. 1933-tól az Egyesült Államokban élt, s tanított a prin­­cetoni egyetemen. Matematikusgenerációk egész sorát ne­velte fel. Fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében, hiszen annak alapvető tételei - a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a prog­ramtárolás, az utasításrendszer - tőle származnak, de a hatalmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűző­dött. A számítógépes tárolt program elvét is ő találta ki, nem sokkal azután, hogy 1944-ben csatlakozott az ENIAC- csoporthoz. A programot és az adattárat egybeépítették, így az ENIAC is általános célú számítógéppé vált. Neu­mann javaslatára alakították át a karbantartáshoz és az építéshez használt oszcilloszkópot display-jé, így - a tech­nikatörténelemben először - a számítógép az eredményt látható formában állította elő. 1954-től tagja volt az USA Atomenergia Bizottságának, s jelentős szerepe volt az automenergia felhasználásra vonatkozó elméleti kérdések tisztázásában. Forrás:Évfordulónaptár - 1996. MTI Sajtóadatbank)

Next

/
Thumbnails
Contents