Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 1. szám - Centenáriumi események. A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi Elektrografikai kiállításának megnyitója

Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

101. évfolyam I. 1996. február

CENTENÁRIUMI ESEMÉNYEK

A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi elektrografikai kiállításának megnyitója*

Tisztelt Vendégeink, kedves Munkatársaim!

A magyar iparjogvédelem átfogó intézményes alapvetése száz éve, 1895-ben kezdődött: „a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk július 7-én nyert szentesítést”, s a Szabadalmi Hivatalt 1896. március 1-jére rendelte felállítani.

Magyarország politikai, gazdasági önállósodásának ekkori évtizedei gyorsuló fejlődést hoztak a mezőgazdaság, az ipari termelés, a kereskedelem terén „csakúgy, mint a kultúra, a művészet világában. Pezsgő, izgalmas századvégi szellem, versengő nemzetközi kihívások uralták a fejlett világ társadalmát. Edison kép- és hangrögzítő találmányait 1895-ben az első filmszínház megnyitásáig fejlesztik a Lumiére testvérek. Miközben W.C. Röntgen fizikaprofesszor Würzburgban felfedezi a róla elnevezett

Az 1995. december 14-én elhangzott beszédek - Dr. Bendzsel Miklós ügyvezető elnökhelyettes és Dr. Hann Ferenc művészettörténész megnyitója - szerkesztett változata.

sugárzást, a szilárd anyagon áthatoló elektromos hullámok jelenségét, Stockholmban Alfred Nobel megalapítja díját, amelynek 1901-ben Röntgen lesz az első fizikai kitüntettje. Budapesten épül az európai kontinens első földalatti vasútja, az ország a Millenniumra készül; Athénban megrendezik az első újkori olimpiát. Bánki Donát ekkor szabadalmaztatja nagynyomású robbanómotorját, Zeppelin szabadalmat kap léghajóterveire; Marconi megalkotja első drótnélküli távíró- és rádiókonstrukcióit, s Budapesten 1896-ban már 6000 előfizetője van a telefonközpont ötletét a világon elsőként fölvető Puskás Tivadar telefonhírmondójának.

Most, amikor 1995 végén a technika és a művészet képviselői egy asztalnál ülnek Hivatalunkban, úgy vélem, emlékeznünk kell közös gyökereinkre. A görög „teehné” - ügyesség, mesterség, művészet - Thomas Mann szép szavaival „az ember nembéli képessége arra, hogy belevigye a szellem szikráját az anyagba” és a latin „ars” - ugyancsak ügyesség, mesterség, művészet -, s az utóbbiként a múzsák tudománya, az „ars poetica”, az „ars orato-BARALDI Celeste (Olaszország), BOLYARD David (Amerikai Egyesült Államok), CHIUCHIOLO Marcello (Olaszország), CIANI Piermario (Olaszország). CUBILES Miguel (Mexikó), DEBRE1X Gasteo (Brazília), DENTI Giuseppe (Olaszország), DENTI Nicola (Olaszország), GRIMALDI Vince (Amerikai Egyesült Államok), HAÁSZ Ágnes (Magyarország). HOARE James Tyler (Amerikai Egyesült Államok). JACOBSEN Kirsten (Dánia), JACKSON Sarah (Kanada), KADAR Joseph (Franciaország), KLAGES Gábriellé (Németország), LINCOLN Janice (Amerikai Egyesült Államok), MATHIAUT Jean (Franciaország), MÜHLECK Georg (Németország). NEM’S Judith (Franciaország), NIESLONY Boris (Németország). O. OLBRICH Jürgen (Németország), PRINS Lieve (Hollandia), SMUDA Gail (Amerikai Egyesült Államok), URBONS Klaus (Németország). VANNOZZI Pierluigi (Olaszország). ZOGOLOPOULOS Giorges (Görögország)