Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Hírek a szabadalmi információk világából
Hírek a szabadalmi információk világából 37 nincs ekvivalens szabadalmi dokumentum, akkor elsőként a CD-ROM-adatbázisokhoz fordulnak. Ezek segítségével, általában találnak elegendő releváns információt. Az adott témában való keresgélés során hasznos angol nyelvű kifejezéseket nyerhetnek az online-keresőprofil kialakításához. Ez a séma valójában nemcsak ésszerű, hanem gazdaságos is, hiszen a vizsgálatot a legolcsóbb kutatási eszköztől elkezdve folytatják az egyre drágábbak felé. Ily módon gyakran kiderül, hogy a legdrágább és egyben legtöbb szakértelmet igénylő eszközt - az online adatbázisokban való keresést - el is lehet hagyni. Törőcsik Zsuzsa A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja http://www.hpo.hu Az Internet-hálózatra eddig mintegy 30 millióan kapcsolódtak be. Ez a világháló az emberiség közös szellemi tulajdona, amely az amatőr és professzionális, de nagyrészt önkéntes és sok szempontból önzetlen felhasználók és szolgáltatók hatalmas közös szellemi produkciójaként valószínűleg az emberiség történetében az ismeretek megosztásának egyik legdemokratikusabb és legátfogóbb kísérlete is egyben. A világ felsőoktatási és tudományos hálózatai hozták létre - lényegileg egymás közötti tudományos kommunikációjuk elősegítésére - ezt a vonzó eszközt, és nem meglepő, hogy manapság az üzleti szféra is egyre erőteljesebben nyomul be a hálózatra. Az Internet-hálózat egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatása, a World Wide Web. A WWW egy osztott, hipertextelvű multimédia-koncepció, illetve a koncepciónak megfelelő lapleíró nyelvnek (HTML), kommunikációs protokollnak (HTTP), és az azokat kiszolgáló szerverprogramoknak, valamint a rendszerbéli navigációra és a lapok beolvasására-értelmezésére való kliensprogramoknak az együttese. Az előző, sok szakkifejezéssel tarkított meghatározásban a kliensprogramok együttesébe tartozik az a vonzó grafikus felhasználói felület is, amelyet a nézegető programok kínálnak, és amelyre legygyakrabban asszociálunk, ha a WWW szót halljuk. A hálózaton felhalmozott ismeretek célzott kiválogatásával, a szöveges, képi, hang-, és mozgókép-információk egybeszerkesztésével készülnek a rövidebb vagy hosszabb elektronikus kiadványok a home page-ek, vagy magyarosan a honlapok. Ezeket a honlapokat böngészni és angolszász szóhasználattal a különböző honlapok között „szörfölni” a már előbb említett nézegető programokkal lehet. A mi esetünkben ez a Netscape nevű nézegető volt. A WWW óriási népszerűsége többek között használatának egyszerűségében rejlik, hiszen csak az egér gombját kell kattintgatni. Népszerűsége magyarázza azt is, hogy az Internet fogalmát sokan azonosítják a WWW-vel holott az Internet-hálózat még sok más szolgáltatást is kínál (levelezés, fájlok átvitele, távoli számítógépekre való bekapcsolódás, levelező és hírcsoportok, gopher stb). Honlapokat jelentetnek meg az oktatási és kutatóintézetek, a kormányhivatalok, nemzetközi szervezetek, alapítványok, az üzleti szféra szereplői, mindenféle méretű települések önkormányzatai, magánszemélyek és az egyes országoknak maguknak is vannak ilyen elektronikus tájékoztató kiadványaik. A honlapok alapvetően az illető intézmény, testület vagy személy megismertetését, az ott zajló események, az általa nyújtott szolgáltatások, termékek bemutatását, és persze a szórakoztatást szolgálják, hogy csak párat említsünk abból a sokféle indítékból, amely honlap készítésre serkenthet. A szabadalmi világban először az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala jelentette meg honlapját, majd ezt követték a többiek, az Európai Szabadalmi Hivatal, néhány más nyugat-európai ország hivatala, a Japán Szabadalmi Hivatal, a Brazil vagy az Új-zélandi Szabadalmi Hivatal. E sorok írója eddig tizennyolc hivatal honlapját fedezte fel a hálózaton. Az önálló magyar szabadalmi rendszer centenáriumának évében az ünnepi megemlékezések és rendezvények sorában a Magyar Szabadalmi Hivatal is élt a World Wide Web adta lehetőségekkel és 1996 július közepétől elektronikus tájékoztató kiadványt, honlapot jelentetett meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal Web-lapjainak megjelentetésével hármas célt kívánt elérni:- a hazai és külföldi érdeklődők tájékoztatását,- az iparjogvédelmi ismeretek terjesztését és- az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésére irányuló bejelentési kedv bátorítását. A honlap alapvető forrása a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus archívuma, amely az eddig elkészült és nyomtatásban megjelent magyar, és angol nyelvű kiadványokat tartalmazza.
