Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Bacher Vilmos: Jogalkalmazási kérdések a szolgálati és alkalmazotti találmányok új törvényi szabályozása alapján
Jogalkalmazási kérdések a szolgálati és alkalmazotti találmányok új törvényi szabályozása alapján 17 zotti találmány esetében, úgy a feltaláló köteles ésszerű határidőn belül a szabadalmi bejelentést megtenni. Adott esetben ugyan nincs érdekellentét a munkáltató és a feltaláló között, mivel a feltaláló érdeke, hogy a szabadalmaztatás útján hasznosítási díjhoz jusson, azonban előfordulhatnak emberi mulasztási tényezők, vagy a feltaláló anyagi helyzete miatt előfordulhat, hogy nem képes a szabadalmi bejelentés költségét fedezni. 2. További törvényi rendelkezés: a munkáltató köteles általában az elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében [Tv. 12. § (1) bekezdés]. Elvárható gondossággal jár el, ha a döntését követően a szabadalom megszerzése érdekében a bejelentés megtételével saját iparjogvédelmi szervezetét vagy szabadalmi irodát bíz meg. A munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében az érvényesülőhasznosítási jog kikötésével vagy anélkül [Tv. 12. § (4) bekezdés]. A törvény fenti rendelkezése új szabályozást jelent a korábbihoz képest. A korábbi szabályozás a feltalálót a mögöttes bejelentési és eljárási jogosultsággal ruházta fel. így pl. a bejelentési eljárás során a bejelentés akkor volt visszavonható, ha a feltaláló a szabadalomra nem tartott igényt; — az OTH érdemi határozatát a szolgálati találmány feltalálójának is kézbesíteni kellett [Szt. 12. § (4) bekezdés];- az OTH határozat bírósági megváltoztatását a feltaláló is kérhette [Szt. 57. § (2) bekezdés], A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében, ha a bejelentés benyújtását követő vizsgálat során az ott megjelölt hiányokat állapítják meg, és a bejelentő nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni (Tv. 65-66. § ]. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Ha a kérelem benyújtásakor, illetve a hiánypótlásra megadott határidőn belül a bejelentő a vizsgálati díjat nem fizeti be, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni [Tv. 75. § (4) bekezdés]. Ha az újdonságvizsgálat elvégzéséről szóló hatósági tájékoztatás napjától 6 hónapon belül nem kéri a bejelentő az érdemi vizsgálatot, ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról [Tv. 75. § (1) bekezdés]. A példaként felhozott fenti esetekre mondja ki a törvény, hogy a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt a bejelentő köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény átruházását. A törvény tehát a szabadalmi bejelentést és a szabadalmi eljárást illetően kötelezettséget ró a munkáltatóra, és ha ezeket megszegi, úgy kártérítési kötelezettsége keletkezik a feltalálóval szemben. Ez alól a szabadalmi igény átruházásával mentesülhet, mentesül akkor is, ha a feltaláló - a törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült. 3. A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt annak elismerése mellett, hogy az ismertetés az átvétel időpontjában egyébként szabadalmazható lenne, titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató köteles a feltalálót tájékoztatni döntéséről [Tv. 12. § (2) bekezdés], A munkáltatónak, akinek a szolgálati találmány felett rendelkezési joga van, jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy a találmányi megoldást szabadalom útján ne tegye ismertté, mert az ipari titokként történő kezeléstől nagyobb oltalmat és jelentősebb hasznosítási lehetőséget vár. A találmányi díj a feltalálót ez esetben is megilleti, sőt a törvény értelmében a titokban tartott találmány esetében számításba kell venni a feltalálót az oltalmazás elmulasztása folytán ért hátrányokat is [Tv. 13. § (9) bekezdés]. A titokban tartás hátrányos a feltalálóra nézve, mivel nem kerül sor a szabadalmi okirat kiadására, mely őt, a feltalálót megnevezi, így ismertté válása elmarad, és ezáltal személyiségi jogait is érinti; az üzemi titokként való megszűnése esetében a gyártást esetleg a munkáltatónak nem érdemes folytatnia. A törvény azáltal nyújt még segítséget ez esetre a feltalálónak, hogy amennyiben a munkáltató a vele ismertetett találmányt titokként kívánja tartani, üzleti titkot képező megoldásként hasznosítani, és nem tesz elismerő nyilatkozatot, hogy az ismertetett megoldás az átvétel időpontjában szabadalmazható lenne, törvényi vélelmet állít fel a szabadalmazhatóság mellett, és így a munkáltatót terheli annak a bizonyítása, hogy a találmány nem volt szabadalmazható. Ennek a vitának az eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik, és a perekben a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Találmányi Szakértői Testület megbízás alapján vagy a bíróság megkeresésére véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságáról. 4. A korábbi szabályozásnál az OTH valamennyi érdemi határozata esetében (szabadalom megadása, szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, nemleges megállapítás kérdésében hozott határozat) a szolgálati találmány feltalálója kérhette a határozat bírósági megváltoztatását. Ajelenlegi törvény, mivel a szolgálati találmány feltalálójának mögöttes eljárási jogosultságát a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban megszüntette, a szolgálati találmány feltalálóinak nem ad jogot az érdemi határozatokkal szemben megváltoztatási kérelem benyújtására. Ez
