Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Mándi Attila: Az új Szabadalmi törvényről – a szabadalmi ügyvivő szemével
Az új szabadalmi törvényről - a szabadalmi ügyvivő szemével 17 védelmet kíván szerezni. A magyar szabadalom-a korábbiakban részletezettek szerint - erős oltalmat biztosít. Jogosan várható tehát el, hogy a szabadalmi bejelentés a benyújtáskor „kész” legyen. A szabadalmi bejelentés megfogalmazása a szabadalmi ügyvivőktől a korábbiaknál lényegesen több gondosságot, előrelátást igényel. A kiviteli példák specifikus megoldásai és az igénypontokban megfogalmazott általános megfogalmazás közötti átmenetet a találmányt fokozatosan, lépcsőzetesen felépítő módon, az összes kiviteli alakot - genus, subspecies, species - figyelembe véve kell kidolgozni. Mindenképpen szem előtt tartandó, hogy a bejelentés kiegészítésére, új anyag bevitelére a jövőben nem lesz mód. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szabadalom jogellenes kibővítése megsemmisítési jogalapot képez. Gondatlanul és felelőtlenül jár el az az ügyvivő, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elbírálóját esetleg megtévesztve a szabadalom tárgyát jogellenesen kibővíti, minthogy ezzel a szabadalomnak harmadik fél által történő megsemmisítésére nyújt lehetőséget. 9. Az új SZT örvendetes módon időben kibővítette az igazolás benyújtásának lehetőségét. A korábbi SZT által biztosított tizenöt napos időtartam a mulasztás tudomásulvételétől vagy az akadály megszűnésétől számított hat hónapra nyúlik meg. 10. A képviselet tekintetében szabadalmi ügyvivők számára igen kedvező, hogy a külföldi személyek belföldi képviseleti kényszere a szabadalmi oltalom fenntartására és nyilvántartásra - tehát a díjfizetésre - is kiterjed. Ez a szabadalmi ügyvivők számára újabb munkalehetőséget jelent. 11. A nyelvhasználat vonatkozásában üdvözlendő, hogy az SZT 52. §-a szerint a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratával és a kivonattal együtt magyar nyelven kell elkészíteni. Az anyanyelvért felelősséget érző magyar állampolgárként és magyar műszaki nyelvért felelős szabadalmi ügyvivőként egyaránt üdvözlöm, hogy a jogalkotó a magyar nyelv kötelező használatát az SZT keretein belül előírta. 12. Fontos rendelkezés, hogy az új SZT szerint a közzététel nem halasztható, és a szabadalmak közzététel nélkül történő megadása is megszűnt. Ez a nemzetközi gyakorlattal összhangban van. Bizonyos bejelentői érdekeket nyilvánvalóan sért, hogy vállalati titkot képező knowhow-jellegű megoldások ezentúl a nyilvánosságra hozatal miatt nem szabadalmaztathatok. A szolgálati és alkalmazotti találmányok díjazása lehetővé teszi, hogy a titokban tartott és nem szabadalmazott, egyébként szabadalomképes műszaki megoldások feltalálói ugyanolyan díjazásban részesüljenek, mintha a találmányt szabadalmaztatták volna. Ugyanakkor gondoljunk arra is, hogy a know-how-jellegű találmányok titokban tartásának lehetőségétől a versenytárs is elesik. 13. Az engedélyezési eljárást - az Európai Szabadalmi Egyezmény figyelembevételével - jelentősen megváltoztatták. A szabadalmi ügyvivő szempontjából különösen fontosnak tartom az alábbi változtatásokat. A) A bejelentés érvényes bejelentési napot csak abban az esetben nyer, ha- a bejelentés bizonyos feltételeknek (szabadalom iránti igényre való utalás; bejelentő azonosítására alkalmas adatok; leírás, rajz) megfelel;- a bejelentési és kutatási díjat befizették;- a magyar nyelvű szabadalmi leírást benyújtották. Fentiek elmulasztása a bejelentési nap el nem ismeréséhez vezet. A szabadalmi ügyvivő kötelessége, hogy a fenti követelmények teljesítéséről gondoskodjék, mert ellenkező esetben a bejelentés nem élvezheti az eredeti bejelentési napot. B) A Magyar Szabadalmi Hivatal újdonságvizsgálatot végez, ennek eredményéről a bejelentőt értesíti és a felhozott nyomtatványok másolatát bejelentőnek megküldi. C) A kutatási jelentés és a felhozott nyomtatványok kézhezvételétől számított hat hónapon belül kérvényezni kell az érdemi vizsgálatot. Ez nem jelentéktelen díjjal jár. A bejelentőnek tehát hat hónapja van eldönteni, hogy a felhozott irodalom ismeretében vállalja-e az érdemi vizsgálattal kapcsolatos költségeket. A kutatási jelentésben talált irodalmi helyek értékelésében a szabadalmi ügyvivők komoly segítséget nyújthatnak a bejelentőnek. Ez újabb munkalehetőség! 14. Új rendelkezés az ún. belső elsőbbség intézményének bevezetése. Az azonos tárgykörű korábbi, folyamatban levő szabadalmi bejelentés benyújtásától számított tizenkét hónapon belül „végleges szabadalmi bejelentés” nyújtható be. 15. Külföldi bejelentők számára kedvező, hogy az elsőbbség a bejelentési naptól számított két hónapon belül igényelhető, és az elsőbbségi irat négy hónapon belül nyújtható be (a korábbi SZT szerint az elsőbbséget a bejelentéskor kellett igényelni - jogvesztő határidő! - és az elsőbbségi irat benyújtására csupán két hónap állt rendelkezésre). Az új SZT-vel kapcsolatban még sok gondolat merült fel bennem, az idő rövidsége miatt azonban ezekre már nem térhetek ki. Az új SZT a szabadalmi ügyvivők szempontjából azért is üdvözölendő, mert az alábbi szempontok szerint több és újabb munkalehetőségeket biztosít:- a leírást bővítő kiegészítések tilalma miatt az eredeti leírás mindenre kiterjedő, gondos és szakszerű elké-
