Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Igénypontértelmezés Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban
Igénypont-értelmezés Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban 25 1853-ban a Winans-ügyben született meg az első olyan bírósági döntés, amely az ekvivalenciatant alkalmazta (18). Winans szabadalma egy szénszállító kocsira vonatkozott, és bár az alperes megoldása ennek egy módosulata volt, a bíróság megállapította, hogy ugyanazt az elvet használta, és csupán a szabadalmazott megoldás alakján változtatott. A bíróság azt is megállapította, hogy a szabadalmi oltalomnak az ekvivalensekre való kiterjesztése azért szükséges, hogy biztosítsák az alkotmányban lefektetett elv érvényesülését, amely az innováció bátorítását írja elő mindaddig, amíg a korábbi megoldások nem korlátozzák az ilyen jellegű kiterjesztést. Ebben az időben tehát abból indultak ki, hogy az igénypont egyszerűen leírja a szabadalmas találmányának egyik megvalósítási alakját vagy módját, azonban magának a szabadalomnak az oltalmi köre mindazokat a kiviteli alakokat is fedi, amelyek ugyanazt az új és hasznos eredményt biztosítják. Az igénypont csupán irányelvül szolgált a találmány magvát képező műszaki elv meghatározásához. Egy szabadalom oltalmi köre mindaddig kiterjedt egy bitorlással vádolt megoldásra, amíg kidolgozásához nem volt szükség feltalálói tevékenységre. Az 1836. évi törvényt 1870-ben követte egy új törvény, és egyes szerzők (19) szerint ettől az időponttól kezdve az amerikai szabadalmi joggyakorlatban áttértek a szó szerinti, vagyis szűk igénypontértelmezésre. Ennek egyik bizonyítéka, hogy többé már nem engedte meg a Szabadalmi Hivatal az igénypontokban olyan kétértelmű kifejezések használatát, mint a „lényegileg a leírt formában vagy módon”. Ez az időszak nagyjából az 1952. évi szabadalmi törvény hatálybalépéséig tartott, majd a találmányi gondolat alapulvételének az újbóli megjelenését bizonyítja a Graver Tank-ügyben a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntés (20), amely megerősítette az ekvivalenciatan alkalmazásának lehetőségét. A Graver Tank-döntésben a bíróság kétrészes próbát állított fel bitorlás megállapítására: a) van-e betű szerinti bitorlás; és b) van-e ekvivalencia az igényelt találmány és a bitorlással gyanúsított eszköz vagy eljárás között, vagyis a bitorlással gyanúsított megoldás lényegileg azonos működéssel és úton lényegileg azonos eredményt ad-e. Ennek a próbának az elfogadása világossá tette, hogy az oltalmi kör meghatározásánál az elsődleges vonatkozási pont az igénypont szövege, ill. hogy egy igénypontnak utalnia kell a bitorlással gyanúsított megoldásra. Az ekvivalenciatant a döntés másodlagos eszközzé tette, amely kiegészíti az új elv által megkívánt, az összes elem (vagy jellemző) figyelembevételét előíró szabályt. Az ekvivalenciatan fenntartásával azonban a Legfelsőbb Bíróság azt is kifejezésre juttatta, hogy egy szabadalom oltalmi köre továbbra is tágabb marad a szó szerinti értelmezésnél, mert egy bitorlással gyanúsított készüléket vagy eljárást a szabadalom oltalmi körén belül esőnek tekintettek, ha a korábbi liberális igénypont-értelmezés időszakában így ítélték volna meg. A Graver Tank-döntés tehát azt jelzi, hogy a bíróság által alkalmazott új kiindulási elv kompromisszum volt a korábbi tág értelmezési gyakorlathoz viszonyítva. Azt is mondhatjuk, hogy a bíróság belátta a tág értelmezés szükségességét, amelyet a Winans-döntés képviselt, és a szabadalmi elméletet olyan módon alakította át, hogy az az ekvivalenciatant is figyelembe vette az igénypont-értelmezés kiegészítő eszközeként, miközben alapelvként az összes jellemző figyelembevételét alkalmazta. Az amerikai bíróságok azóta is többször megállapították, hogy az ekvivalenciatan alkalmazása nélkül a szűk értelmezés nem alkalmazható a kívánatos szabadalmi politika megvalósítása céljából, és hogy egy alaki módosítás az alapelv megváltoztatása nélkül nem eredményez találmányt, hanem csupán az eredeti találmány ekvivalenséhez vezet. Ennek a szemléletnek az az alapja, hogy egy szabadalom minden olyan módosulatra oltalmat biztosít, amely csupán a találmány alapját képező elv egyszerű felhasználásán alapszik, de az oltalom nem terjed ki az olyan módosulatokra, amelyek „találmányi” javulást eredményeznek. A Graver Tank-döntés mindazonáltal zavart és következetlenséget eredményezett az igénypontok értelmezésében, mert a bíróságok felismerték az ekvivalenciatan és azon elv közötti feszültséget, amely szerint az igénypont határozza meg a szabadalom oltalmi körét. így nehéz volt megtalálni az egyensúlyt a szabadalmas érdeke - a találmány kielégítő jutalmazása - és a közérdek - a szabadalom publikálásán keresztül a köz egyértelmű tájékoztatása az oltalmi körről - között. Az 1870-ig terjedő időszakban a bíróságok nagyobb súlyt helyeztek a szabadalmas érdekeire, mint a közérdekre, majd 1870 után ez az irányzat megfordult. A Graver Tank-döntés valamennyire visszafordította ezt az irányzatot. Az 1952. évi törvény a nem-kézenfekvőség követelményét iktatta be olyan tényezőként, amelynek segítségével el lehet dönteni a szabadalmazhatóságot. Ezzel megszüntették azoknak a próbáknak az alkalmazási jogosultságát, amelyekkel addig azt határozták meg, hogy egy javítás vagy módosulat szabadalmazható-e vagy sem. Az 1952-es törvény azonban nem adott útmutatást arra, hogy milyen próbával lehet megállapíiani bitorlás fennforgását, és a bírósági döntések sem tértek ki arra, hogy az ekvivalenciatan alkalmazható-e az utóbbi célra. Ilyen téren mérföldkőnek tekinthető a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit) egy 1987-ben hozott döntése a Pennwalt-ügyben (21). A Pennwalt-szabadalom egy önműködő osztályozó berendezésre vonatkozott, amelynek vitatott eleme egy helyzetjelző eszköz volt. Az alsó fokú bíróság (district court) megállapította, hogy a szabadalom érvényes, de nem forog fenn bitorlás. Ezt az ekvivalenciatanra alapozta, megállapítva, hogy az alperes berendezésében nem volt a helyzetjelző eszközzel ekvivalens elem. A bíróság azon-
