Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal

14 Dr. Szarka Ernő Azon növényfajták esetében, amelyek csak az e parag­rafusban leírt átmeneti intézkedések alapján kaphattak oltalmat, nem érvényesülnek a lényegében származtatott fajtákra vonatkozó intézkedések (13. cikkely), ha ezek az EK-ban már általánosan ismertek voltak a jelen Rendelet hatálybalépése előtt. Ezen fajták esetében nem érvényes az a rendelkezés sem, amely a gazdálkodói előjoghoz ellenérték fizetését köti, ha erre a gazdálkodó már ellen­szolgáltatás nélkül érvényesítette a gazdálkodói előjogot a jelen Rendelet hatálybalépése előtt. Ez a kedvezmény a jelen Rendelet hatálybalépését követő hetedik év június 30-áig érvényes. Ekkor az EK Bizottság beszámolót bo­csát ki, egyenként foglalkozva minden érdekelt fajtával. Amennyiben a beszámoló alapján ez indokolt, az EK Bizottság a kedvezmény határidejét meghosszabbíthatja. A jogok kimerülésével kapcsolatos 16. cikkelyt érte­lemszerűen kell alkalmazni a tenyésztő által a jelen Ren­delet hatálybalépése előtt másnak átadott anyagokat érin­tő tevékenységekre, ha az, akinek átadta, már elkezdte ezeket a tevékenységeket vagy hatékony előkészületeket tett ilyen tevékenységekre a jelen Rendelet hatálybalépé­se előtt. Ha az ilyen tevékenység magában foglalta a további szaporítást is, ez a gyakorlat a jogosult hozzájá­rulása nélkül csak a jelen Rendelet hatálybalépésétől szá­mított második, illetve szőlő és fafajták esetében negye­dik év végéig folytatható. Az ilyen átmeneti rendelkezés értelmében oltalmat ka­pott fajták oltalmi idejének csökkennie kell, figyelembe véve a fajta anyagának első eladási időpontját vagy a nemzeti fajtaoltalom megadásának időpontját. Az oltalom időtartamának csökkenése azonban nem lehet több, mint öt év (116. cikkely). A Hivatalnak működőképesnek kell lennie, hogy 1995. április 27-től elláthassa a rá háruló feladatokat (ez meg is történt) (117. cikkely). A Rendelet 1994. szeptember 1-jén lépett hatályba, amikor szövege megjelent az Official Journal of the Euro­pean Communities-ben. Az 1., 2., 3., 5-29. és 49-106. cikkelyek alkalmazása 1995. április 27-étől kezdődött. A jelen Rendelet kötelező és alkalmazandó minden tagor­szágban (118., egyben utolsó cikkely). A Rendeletet 1994. július 27-én Theo Weigel, az EK Elnökség soros elnöke írta alá. Az iparjogvédelemnek tehát azt a szeletét, amely Ma­gyarországon a szabadalmi rendszer keretében rendező­dött, míg az Európai Szabadalmi Konvenció keretében a szabadalmakból kizárt kategória, egységes, az Európai Közösség egész területére érvényes rendelet rendezte, és ugyanez a Rendelet rendezte az európai közösségi növény­fajta-oltalmak kezeléséért felelős Hivatal megalakítását és feladatait is. Amennyiben Magyarország az Európai Közösség tag­jává válik, a közösségi növényfajta-oltalom hatálya Ma­gyarországra is ki fog terjedni. Ennek jogi kihatásai is lesznek, hiszen a magyar szabadalmi törvény idevonatko­zó cikkelyeit illeszteni kell a jelen Rendelethez, és módo­sítani kell sok más jogszabályt a mezőgazdaság területén. A szabadalmi törvény idevonatkozó cikkelyein valószínű­leg már korábban is változtatni kell, amikor az 1991. évi UPOV Konvenció hatályba lép, és ehhez Magyarország is csatlakozik. Kevés a valószínűsége, hogy ezt a két kötele­ző változtatást egy időben lehessen végrehajtani. Amikor majd a közösségi növényfajta-oltalom hatálya Magyarországra is kiteljed, azok a növényfajta-bejelenté­sek, amelyeket ma külföldről jelentenek be, és a jelenlegi bejelentési szám nagyobbik felét teszik ki, európai úton érkeznek és lesznek hatályosak Magyarországon. Ugyan­ezt az utat fogják bejárni azok a magyar eredetű növény­fajták is, amelyeket jelentőségüknél fogva érdemes széle­sebb körben, több országban elterjeszteni. Ennek az útnak természetesen jelentősen nagyobb költségkihatása lesz. A Számokkal kapcsolatban felelőtlenség jóslásokat ten­ni, különösen akkor, amikor az EK-hoz csatlakozás idő­pontja sem becsülhető meg. Mégis valószínűsíthető, hogy a növényfajta-bejelentések és -oltalmak száma Magyaror­szágon harmadára-negyedére esik vissza - a többi közös­ségi oltalom lesz. Semmi akadálya viszont annak, hogy a csökkentett számú bejelentést továbbra is a szabadalmi rendszer kere­tén belül tegyék meg és bírálják el. Ilyen tiltást a jelen Rendelet nem tartalmaz, sőt, utal is a nemzeti útnál a szabadalmakra (pl. 92. cikkely). Célszerű tehát a csak hazai oltalomra pályázó bejelentők számára továbbra is fenntartani a növényfajta-szabadalmakról szóló speciális fejezetet (természetesen megfelelően átalakítva) a Szaba­dalmi Törvényben, és az elbírálást a jól bevált módon a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lefolytatni. IRODALOM 1. Official Journal of the European Communities 37 (1994. szep­tember 1.). L 227. 1-30 2. European Patent Convention: Kiadó: Európai Szabadalmi Hivatal 1989. július (Wila Verlag. Wilhelm Lampl KG., München) 3. International Convention for the Protection of New Varieties of Plants of December 2. 1961 as revised at Geneva on November 10. 1972, on October 23, 1978, and on March 19, 1991 UPOV Publication No. 221(E), Genf 4. 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltal­máról. Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 100 (5) XXXIII-LI11 (1995. május)

Next

/
Thumbnails
Contents